Szombat délután benyújtotta a kormány az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek – közölte Magyar Péter a Facebook-oldalán. A módosítás egyebek mellett megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság elnöke, Polt Péter megbízatását, és 12 évre korlátozza az országgyűlési képviselők mandátumát. "A benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon" - reagált Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője. Lapszemle.
A miniszterelnök közölte, hogy „36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon“ - olvasható a Telex összefoglalójában.
„Megszabadítjuk Magyarországot attól a rendszertől amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársasági rendszert” – mondta a kormányfő. Magyar Péter közölte, hogy az Országgyűlésnek ma benyújtásra kerülő minden egyes rendelkezés ugyanazt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé nem ejthesse senki foglyul.
Több ponton is átírnák az Alaptörvényt:
- Megszüntetnék Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
- 70 éves felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíráknak, amellyel rögtön megszűnne a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül.
- A bírák a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában, elszámoltathatóságában és visszahívásában.
- 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátot vezetnének be az országgyűlési képviselőknek.
- Megteremtenék a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját;
- csökkentenék a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét;
- megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét; valamint
- a vármegyéket visszaneveznék megyékre.
- Szerepel még a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése,
- a közpénz védelmének erősítése,
- az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése,
- egységes rendészeti igazgatás,
- és az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a Facebook-oldalán gyorsan reagált a bejelentésre, „alkotmányos válsághelyzetként” értékelte azt, és kijelentette: „a benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon“.
Gulyás sérelmezte, hogy a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható Magyarországon, közölve, hogy ezzel „korlátozzák a demokratikus választást”. Kijelentette, hogy „politikai megfontolásból leváltják az alkotmányos megbízatását jogszerűen gyakorló köztársasági elnököt. Lefejezik az Alkotmánybíróságot.”
„Mindez nem egyszerű határátlépés. Ha ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon” – közölte Gulyás Gergely.
