Az ember sok mindenre számít egy sörfesztiválon. Arra valamivel kevésbé, hogy egy múzeumi ajtó felirata miatt rögtönzött történelemórán köt ki, és már az első mondatok után azon gondolkodik: hogyan lehet, hogy erről még soha nem hallott, és talán nem is ő az egyetlen, aki így van ezzel.
Két hete a félegyházi sörfesztiválon jártam, ami a Kiskun Múzeum udvarán rendeztek meg, ahol a múzeum kiállításai is nyitva álltak a vendégek előtt. Az egyik ajtónál akadt meg a szemem egy szövegen, melyben szerepelt egy szó, amelyről először azt sem tudtam eldönteni, hogy valamilyen régi tisztséget, katonai rangot vagy pusztán egy történelmi érdekességet jelöl:
A számomra ismeretlen kifejezés kíváncsivá tett, ezért megkérdeztem a múzeum munkatársait, mit jelent. A beszélgetésbe aztán bekapcsolódott Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója is, aki jól ismeri és kutatja ezt a témát (is), ígyhát részletesen elmesélte a kiskunkapitányok történetét, mai szerepét és azt is, a múzeum miért tartja fontosnak a köréjük épülő hagyomány megőrzését.
Így tudtam meg a legfontosabbat: kiskunkapitány nemcsak volt, hanem ma is van.
