Miközben a magyar kórházak régóta súlyos pénz- és emberhiánnyal küzdenek, az ellátás színvonala pedig egyre romlik, erről nem beszéltek nyíltan az egészségügyet irányító politikai vezetők. Pedig az Orbán-kormánynak legalább tíz éve papírja volt arról, hogy egyetlen magyar kórház sem felelt meg maradéktalanul a jogszabályban előírt működési feltételeknek. Az erről szóló 2015-ös jelentést eddig titokban tartották, a Direkt36 legújabb nyomozása viszont most bemutatja a vizsgálat részleteit.
„Nincs ma Magyarországon olyan aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltató, aki az általa működtetett valamennyi szakmában mind a közegészségügyi előírásokat, mind a tárgyi és személyi minimumfeltételeket biztosítani tudja” – olvasható a lesújtó összefoglaló mondat a 2015-ös országos felmérést összefoglaló dokumentumban. Vagyis a vizsgálat szerint egyetlen kórház sem felelt meg teljesen a biztonságos gyógyítás feltételeit rögzítő jogszabálynak - olvasható a Direkt 36 cikkében.
A vizsgálatot a mai NNGYK elődje, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) folytatta le még 2015-ben. 100 fekvőbeteg ellátást nyújtó kórház több mint 1700 osztályánál nézték meg, hogy mennyire felelnek meg a jogszabálynak, amely az ellátás minimumfeltételeit rögzíti. Ide tartozik az eszközpark és a kórházi infrastruktúra, de az is, hogy minimum hány egészségügyi dolgozóra van szükség.
A Direkt36 által megszerzett vizsgálati jelentés rendszerszintű problémákra világított rá a kórházi ellátásban:
- A kórházak közel harmadában nem voltak biztosítottak a közegészségügyi feltételek. Gyakran előfordultak a textíliák minőségével, tisztaságával kapcsolatos problémák, de több helyen az elhanyagolt infrastruktúra is gondot jelentett. A higiéniai hiányosságok felelnek többek között a kórházi fertőzések terjedéséért is.
- A szakmák 80 százalékában nem teljesültek az orvosok létszámára vonatkozó feltételek. Voltak olyan szakmák, ahol az előírt orvoslétszám több mint 70 százaléka hiányzott, a szülészeteken az előírt minimumlétszám 40%-a nem volt meg, sebészetekről pedig nagyjából minden harmadik orvos hiányzott.
- Az orvosokénál némileg kisebb volt a hiány szakdolgozókból, országosan a 10 százalékuk hiányzott az előírt létszámhoz képest. Ennek közel harmada a sürgősségi ellátásból, ahol hirtelen jelentkező, súlyos panaszokkal érkező betegeket is ellátnak.
- A kórházak felénél az alapvető tárgyi feltételek sem teljesültek: hiányzott például defibrillátor, lélegeztetőgép, újraélesztési eszközök, vagy éppen életmentő gyógyszerek.
- Voltak teljes megyék, ahol bizonyos szakmák egyáltalán nem voltak elérhetők, nem volt például egyetlen gyermek kardiológus sem.
- Volt, ahol úgy működött az ügyelet az intenzív osztályon, hogy a szakorvos nem is tartózkodott folyamatosan az osztályon.
Egy, az akkori egészségügyi kormányzatban dolgozó forrás szerint a felmérés eljutott a döntéshozókhoz, de egyenesen a fiókba került, mivel túlzónak tartották a még 2003-ban rögzített minimumfeltételeket, ezért a vizsgálat lesújtó megállapításait sem vették komolyan. Azóta sem született teljesen új minimumrendelet. A 2015-ös vizsgálatot pedig 10 évre titkosították arra hivatkozva, hogy az döntés előkészítését szolgálja.
A Direkt36-nak nyilatkozó egészségügyi szakértők szerint ugyanakkor betartható és a betegek biztonságát szolgáló feltételekről van szó.
A felmérést készítő Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, a kórházakat fenntartó Országos Kórházi Főigazgatóság és az Egészségügyi Minisztérium nem válaszolt a Direkt36 kérdéseire. A teljes cikk itt olvasható.
