Az elmúlt évtizedekben politikai paktumok révén kerültek a köztársasági elnökök a hivatalukba, most azonban átmeneti köztrásasági elnök fogja ellátni az államfői feladatokat. Az alkotmányozási folyamat végéig Forsthoffer Ágnes lesz az ideiglenesen megbízott államfő - derült ki Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés legutóbbi ülésén elmondott beszédéből. Hozzátette, történelmi pillanatban vagyunk, mert rajtunk múlik milyen országot építünk. „Ám az Orbán-kormány által ránk hagyott örökség súlyos, ami hatalmas munka elé állítja a kormányt“ - fűzte hozzá, majd hosszan beszélt a kormány előtt álló feladatokról, többek között arról, hogy magyarok legfőbb érdeke a működő, független és tisztességes állam.
A kormányfő beszédében arra kérte a jelen lévő politikusokat, hogy bizonyos ügyeket tekintsenek közös ügynek, melyeket alávetnek a politikai érdekeknek, ilyen a köztársasági elnök választása is. „Tiszta lappal indulunk, végre nem kell hétköznapi politikust megválasztanunk köztársasági elnöknek“ - közölte Magyar Péter. Hozzátette,
A következő államfőre nehezedő teher azonban nem lesz könnyű - jegyezte meg Magyar Péter, majd kijelentette: olyan államfőre van szükségünk, aki ismeri a hazát és tudja, hogy minden döntésének következménye van.
Az Országgyűlés döntése szerint egyébként az ideiglenesen Sulyok Tamás helyére beugró Forsthoffer Ágnes házelnöki feladadait a tiszás alelnök, Hallerné Nagy Anikó veszi át.
„Hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha elvállalná a felkérést“
A miniszterelnök köztársasági elnökről szóló beszéde nem volt előzmények nélküli, korábban ugyanis a közösségi oldalán azt írta: „hazánknak egységre, békére és olyan elnökre van szüksége, akire minden magyar büszke lehet“. Szerinte a köztársasági elnökség nem egy foglalkozás, nem egy munkahely, hanem a legmagasabb szolgálat. Az elnök feladata: szolgálni és képviselni. Minden magyart.
„Polgár Judit ilyen személy, ezért a holnapi napon (értsd hétfőn - a szerk.) találkozom vele, és megkérdezem, hogy az új Alkotmány elfogadásáig kész-e új szerepben szolgálni a hazánkat.“
Magyar Péter hozzátette, szerinte Polgár Judit neve évtizedek óta egyet jelent a tehetséggel és a kitartással. A sakktörténet legeredményesebb női játékosaként 26 éven át megszakitás nélkül vezette a női világranglistát, miközben az abszolút világranglista legjobb tíz játékosa közé is bekerült. Ötszörös sakkolimpiai bajnok, nemzetközi nagymester, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje, akinek rendkívüli életútját nemrég A sakk királynője című dokumentumfilm is bemutatta. Néhány héttel ezelőtt pedig tagjává választotta a Christ's College (Cambridge-i Egyetem).
Polgár Judit eddigi pályafutása mindig a teljesítményről szólt. A személyét övező elismerést nem politikai kötődésének vagy kapcsolatoknak, hanem kivételes tehetségének, szorgalmának, példátlan teherbírásának és a tisztességének köszönheti. „Olyan magyar, akinek teljesítménye tiszteletet és elismerést vált ki itthon és szerte a nagyvilágban. Személy szerint hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha elvállalná a felkérést“ - fűzte hozzá Magyar Péter.
Ez vzetett Polgár Judit jelöléséig
Mint ismert, Sulyok Tamás múlt szombaton aláírta a többek között a felmentését is kimondó 17. alaptörvénymódosítást, amit még hétfőn szavazott meg a parlament. A gyakorlatilag a pozíciójából kitessékelt volt államfő az Alkotmánybíróság elnökeként, a kegyelmi ügybe belebukó Novák Katalin távozása után lett köztársasági elnök. S hogy milyen ügyek fűződnek a nevéhez?
Polgár Judit jelölése megosztó lehet
Az új köztársasági elnök személyének hírére a magyar közélet több jelenlegi és egykori szereplője is reagált. Orbán Balázs, Orbán Viktor egykori politikai igazgatója a Facebookon közölte, hogy „Polgár Judit jelölésével nem az a baj, hogy ilyen vagy olyan háttere, tudása, végzettsége satöbbi van, hanem, hogy közjogilag hibás lesz a megválasztása“. Ezért a döntései szerinte érvénytelenek és bármikor visszacsinálhatók lesznek. Ráadásul ezt a helyzetet utólag már nem lehet kijavítani. „A kérdés tehát inkább az, hogy ki vállal be egy ilyen kétes pozíciót“ - írta.
Polgár Judit felkérésének híre kapcsán kifejtette véleményét Márki-Zay Péter is. Szerinte a világhírű sakkozó „alkalmas arra, hogy valódi féket és ellensúlyt képezzen a mindenkori kormányfővel és parlamenti többséggel szemben, ám közvetlen elnökválasztás hiányában óhatatlan, hogy ő is a parlament bábja legyen“. Ezért Márki-Zay szerint nem csak a nemzet egésze, de még Polgár Judit érdekében is, Sulyok lemondatása után csak a közvetlen választás adhat garanciát a köztársasági elnöki intézmény függetlenségére. „Az áprilisi forradalom után tartozunk azzal a nemzetnek, a magyar embereknek, hogy olyan rendszert hozzunk létre, melyben valódi fékek és ellensúlyok működnek“ - jelentette ki.
Török Gábor politikai elemző szerint ahogy várható volt, az új államfő jelölése az első olyan bejelentése Magyar Péternek, amely - ahogy ez a kommentekben is látható - a saját táborát is megosztja. „Pedig szólnak erős érvek mellette: leginkább az, hogy Polgár Judit a politikán - és így a pártok világán - kívülről érkezik, nem valakinek az embere. Ugyanakkor ez az outsider jelleg lehet a legnagyobb hátránya is: ma még nehezen képzelhető el, hogyan fog valaki, akinek semmilyen politikai előélete, ismert véleménye nincs, őrködni az államszervezet demokratikus működése felett, hogyan lesz majd érdemi ellensúly, fék, korlát“ - jegyezte meg Török. Szerinte az igazi kihívás tehát ez lesz a jelölt számára, bizonyítani, hogy nem csak egy világszerte ismert sportoló, hanem egy felkészült, alkalmas ember lép Mádl Ferenc és Sólyom László hivatalába. Amihez szerinte nem lesz elég sakkozni a miniszterelnökkel, „bár nyilván az ilyen képek miatt is a kormány számára haszonnal kecsegtető jelölésről beszélhetünk“.
Magyarország köztársasági elnökeinek névsora a rendszerváltás után
- Göncz Árpád (1990-2000)
- Mádl Ferenc (2000-2005)
- Sólyom László (2005-2010)
- Schmitt Pál (2010-2012 lemondott)
- Áder János (2012-2022)
- Novák Katalin (2022-2024 lemondott)
- Sulyok Tamás (2024-2026 ellehetetlenült)
Mi a köztársasági elnök feladata?
Magyarország mindenkori államfőjének a hivatali ideje alatt - bár sokan nem tudják - a törvények szentesítésén kívül rengeteg egyéb feladata is van. Ezek a következők:
- képviseli a magyar államot,
- Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt,
- megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,
- kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását,
- kitűzi az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,
- részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
- javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,
- népszavazást kezdeményezhet,
- adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,
- gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,
- dönt az állampolgársági ügyekben,
- dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal,
- a fegyveres erők főparancsnoka,
- a Szent Korona Testület elnöke.
