Egy valószínűleg korábban útépítésből megmaradt homokdomb kiváló helyszínt biztosít a partifecskéknek a fészkelésre Kecskeméten, a Szent László körúton. Több mint kétszáz költőüreget számoltunk össze, a kolóniáról a KecsUP Hírek révén értesült a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság is.
A Zöldítő Civil Társaság egyik tagja hívta fel arra szerkesztőségünk figyelmét, hogy a Szent László körúton, két autókereskedés közötti zöld területen van egy növényzettel már benőtt méretes homokdomb, amelynek megbontott oldalába, a meredek falba befészkeltek a fecskék, rengeteg lyukat alakítottak ki. Kimentünk a helyszínre, ahol valóban sok fecske cikázott az égen, és jópárat láttunk, amelyik eltűnt a költőüregben, vagy éppen kiröppent onnan. Összesen körülbelül 210 üreget számoltunk össze - ez persze nem jelenti azt, hogy mindegyiket használják is a madarak.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Megkerestük a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot (KNPI), mit lehet tudni a kolóniáról, és kiderült: jópár partifecske-telepről tudnak Kecskeméten, ahol már elrendeltek korlátozást költési időszakra, de ez eddig nem volt a látókörükben. Megköszönték az információt, majd zoológiai referens munkatársuk értesítésünk nyomán kiment felmérni a telepet. És mivel a parti fecske védett faj, ezért hivatalos levélben fogják tájékoztatni az ingatlan tulajdonosát, hogy augusztus 1-jéig, a költési szezon végéig a homokdombot semmi esetre se bolygassák (bár az elhagyatott helyszínt elnézve arra kevés az esély, hogy éppen most kezdenének itt bármilyen építkezésnek, földelhordásnak, de nyilván nem árt az óvatosság; a közelben, alig ötven méterre rendszeresen leraknak építési törmeléket, amíg ott voltunk, azalatt is leborítottak egy platónyit). A domb mellett több másik halom is található, de ezeknek az oldala nincs megnyitva, nincs meredek faluk, és valószínűleg sittet (és hulladékot) is tartalmazó „alapanyaguk“ miatt nem is alkalmasak a fecskéknek üregek kialakítására.
1 / 16
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Partifecske-kolónia a déli iparterületen
A partifecskéknél a költési idő április végétől egészen augusztusig elhúzódhat, tehát könnyen elképzelhető, hogy egyes üregekben még nagyon fiatal fiókák vannak. Láttunk egy vélhetően nemrég kirepült ifjú fecskét, amely az üregből kibújva először lecsúszott a fal egy lankásabb részén, majd szárnyra kapott, de még elég bizonytalannak tűnő csapásokkal indult útnak.
Nagyrészt megszűntek a partifecskék természetes fészkelőhelyei
Hazánk legkisebb fecskefaja, a partifecske löszös, homokos magas partfalakban fészkel. A 19-20. századi folyószabályozásokkal természetes fészkelőhelyei, a folyók szakadásos partfalai jórészt megszűntek, így a partifecskék új, alternatív fészkelőhelyekre kényszerültek. Költőüregeiket ma már jórészt homokbányák, dombvidéki löszfalak természetes szakadásaiba vájják, de szinte bármilyen függőleges partfalba képesek beköltözni, legyen az vízelvezető árok, építési területen lévő munkagödör vagy földhányás - olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Partifecske / fotó: Puskás József, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
A telelésből viszonylag későn, április végén-május elején visszaérkező madarak számára az egyik legfontosabb szempont a fészkelésnél a meredek, ragadozók által nehezen elérhető függőleges falak megléte. Ezeket a biztonságos helyeket a telepeken költő madarak évekig használják. A maguk által vájt üregekben nevelik fel fiókáikat, ahol a paraziták is megtelepszenek és felszaporodnak, emiatt a fecskék minden évben új, friss partfalat keresnek maguknak.
Mivel természetes módon ma már ritkán keletkezik friss partfal, szükségük lehet emberi segítségre. A KNPI évek óta együttműködik a települési önkormányzatokkal, helyi civil szervezetekkel, hogy a partifecskéket áprilisra friss költőfalak várják.
A kolóniák zavartalan költésének biztosítása törvényi kötelezettség, költési időben - április 15.-augusztus 1. között - a lakott partfalaknál nem lehet munkavégzés, homokbányászat, földmunka, mert az a tojások, a kotló madarak és a fiókák pusztulását okozhatja.
Olyan építkezéseknél, ahol fennáll a veszély, hogy a munkagödrök vagy földhányások falában megtelepednek a partifecskék, és ezzel hónapokra leállítják az ott folyó munkát, legegyszerűbben ponyvás takarással lehet védekezni, amely érdektelenné teszi a madarak számára a homokfalat. Természetesen kizárólag akkor lehet ezt alkalmazni, ha még nem telepedtek meg a madarak a falban! - hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
A mesterséges homokfalak egyébként nem csak a partifecskéknek, de a szintén partfalban fészkelő gyurgyalagnak is fészkelőhelyet nyújtanak. A partifecske Magyarországon védett faj, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 000 forint. A gyurgyalag szintén oltalom alatt áll, fokozottan védett, 100 000 forint természetvédelmi értéket képvisel.
Az olyan hosszú távú vonuló madarak, mint például a partifecske egyedszáma sajnos egyre csökken nem csak Magyarországon, de egész Európában. A telelőhelyeken, a vonulás során, majd a fészkelőhelyeken is számos veszélynek vannak kitéve. Hazánkban a természetes fészkelőhelyek eltűnése, valamint a telepek zavarása és tönkretétele a legfőbb probléma.
A faj viselkedésével és vonulásával kapcsolatban sok kérdés vár még megválaszolásra. Éppen ezért a Felső-Bácskában és a szomszédos Alsó-Duna-völgyben már több mint 20 éve folyik a partifecskék telepeinek költési időben történő felkeresése és a madarak gyűrűzése. A szakemberek többek között arra próbálnak választ kapni, hogy milyen arányban térnek vissza a hosszú és veszélyes vándorútról, mekkora az átmozgás a telepek között költési időben, valamint hogy az egyes példányok mindig ugyanarra a telepre térnek-e vissza vagy előfordul-e, hogy távolabbi költőhelyet választanak.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Együtt „építkeznek“ és etetnek a szülők
A partifecske Európa egyik legkisebb fecskefaja, testhossza mindössze 12-13 centiméter. A hímek májusban kezdik el a fészkelésre alkalmas függőleges homok- és agyagfalakba kiásni a költőüreget, melyet már a tojóval együtt fejeznek be.
A fészekalj általában 4-6 tojásból áll, melyekből a fiókák 12-15 nap után kelnek ki. Mindkét szülő eteti őket, táplálékuk apró repülő rovarokból áll. Elsősorban szúnyogokkal, apróbb légyfajokkal, szárnyas hangyákkal, levéltetvekkel táplálkoznak. A fiatalok kb. 22 naposan hagyják el az üreget, de kirepülés után egy hétig még a szülők etetik őket - olvasható a KNPI honlapján.
Aki szeretne a partifecskéknek segíteni, és mesterséges költőfalat alakítanak ki számukra, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldalán kaphat ehhez tanácsokat.
