A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium szerda délután közleményt adott ki arról, hogy elvégezték a 2026-os költségvetés átvilágítását. Az idei költségvetési törvényt még 2025 nyarán fogadta el a fideszes többségű parlament, mely akkor még idénre „alig” 3,7 százaléknyi GDP-arányos deficittel kalkulált. Hogy ez nem volt tartható, az senkit nem lepett meg, hiszen még az Orbán-kormány is hozzányúlt ahhoz a bukása előtt. A választást követően azonban egyre több szám látott napvilágot, amiből jól látszott, hogy Orbánék úgy szórták a pénzt, mintha nem lenne másnap, és április végén már 3849,8 milliárd forintos lyuk tátongott a büdzsében.
Az új kormány által elvégzett átvilágítás megállapítása szerint azonban, kormányváltás nélkül, a hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna. A hiány így sem lesz kicsi, mintegy a GDP 7,5 százaléka, amit az Európai Unióval kötött megállapodás és az eddigi kormányzati intézkedések nyomán igyekeznek mérsékelni – áll a PM közleményében, amiben arra is kitérnek, hogy a kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést és új hiánycélt határoz meg 2026-ra, október végéig pedig benyújtja a 2027-es költségvetést és elkészíti a középtávú költségvetési tervet.
A minisztérium a tervezett (3,7) és a tényleges költségvetési hiány közötti eltérésről azt írta, hogy a deficitet növelő tételek legnagyobb része, ami 3,1 százalékkal növelte a hiányt, politikai döntésekhez kötődik. Ezek közé tartozik:
Azok a kampány intézkedések, amelyek nem szerepeltek a 2026-os költségvetési tervben 1,3 százalékponttal növelik a hiányt. Ezek között a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása együttesen 0,4 százalékponttal járulnak hozzá a hiány emelkedéséhez. Az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások – többek között a 35 éves útkoncesszió többletkiadása és a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés – hatása 0,9 százalékpont. Az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő CO2-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal rontja az egyenleget.
Tovább növelte a hiányt még:
- a vártnál gyengébb gazdasági növekedés, 2025-ben a tervezett 2,5 helyett 0,5 százalék volt, 2026-ban pedig a 4,1 százalékos terv helyett 1,6–2,0 százalékos növekedés várható csupán.
Ezzel még nincs vége, az elvégzett részletes átvilágítás szerint rontott a helyzeten:
- az önkormányzati egyenleg romlása,
- az N7 állami hadiipari cég terven felüli költése,
- a be nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díj,
- az M49-es és egyéb útfejlesztések,
- az egészségügy megnövekedett hiánya.
Mindezek következményeként a további intézkedések nélküli hiány-előrejelzés a GDP 6,8 százalékáról 7,2 százalékára emelkedett. Ráadásul ezek mellett Nagy Mártonék a GDP 1,1 százalékát kitevő, összesen 969 milliárd forint összegben számoltak olyan európai uniós forrással, amit a NER idején nem tudott volna lehívni az ország „a jogállamisági és antikorrupciós szupermérföldkövek teljesítésének hiányában”.
A valós örökséget ezért a Pénzügyminisztérium szerint úgy kell számolni, hogy ezt az összeget nem számítják a bevételek közé, ezért állítják azt, hogy „az államháztartás hiánya a korábbi kormány hatalmon maradása esetén a tervezett 3,7 helyett további intézkedés nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna”.
Hogy mivel lehet kicsit mégis jobb?
Az örökölt, uniós források nélkül számított 8,3 százalékos hiányt az EU-támogatások hazahozatala (0,5 százalékponttal), a KEKVÁ-k megszüntetése (0,2 százalékponttal), valamint a forint erősödése és a hozamok csökkenése (0,1 százalékponttal) mérsékli.
Kitekintés 2027-re, amik kötik a kormányt
Az idei évet emellett jelentős egyszeri tételek terhelik. Ilyenek a fegyverpénz honvédelmen kívüli hatása, az uniós bírósági döntések miatt visszafizetendő adók, a kifutó otthontámogatási programok, a politikai célú többletköltések és a halasztott önkormányzati kiadások, amelyek a GDP 0,9 százalékával rontják a hiányt. E tételek nélkül a 2026-os hiány a GDP 6,6 százaléka körül alakulna további intézkedések nélkül.
A további intézkedések nélkül várható 2027-es hiányt ehhez a szinthez képest az édesanyák adómentességének jövő évre ütemezett lépése 0,2 százalékponttal, a 14. havi nyugdíj bővítése 0,1 százalékponttal, az Otthon Start Program 0,1 százalékponttal emelheti.
Ezen hatásokat ellensúlyozzák többek között a csökkenő kamatkiadások (0,2), az állami vagyon kiadások csökkenése (0,2), a hazai társfinanszírozás mérséklődése az uniós programoknál (0,2), valamint a működési és egyéb kiadások mérséklődése (0,3). Mindezek eredőjeként további intézkedések nélkül 2027-ben a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiány vetíthető előre. Az új, következő évre vonatkozó hiánycélt a kormány október végéig határozza meg
– zárul a PM közleménye.
