Összehasonlításképpen: a Független Helyi Lapok Közösségéhez, a Fülkéhez tartozó nyolc vidéki szerkesztőség 2025-ben összesen 200 millió forintból gazdálkodott - nyolc helyi portál éves költségvetése tehát körülbelül a harmada volt annak, amit az Origó kapott fél év alatt állami hirdetésekből.
Míg a piaci alapon működő sajtótermékek bevételeinek jelentős része vállalati hirdetésekből származik, addig a kormánypárti médiában hosszú éveken át az állami hirdetések jelentették az egyik legfontosabb bevételi forrást. Jól kitűnik ez azokból a dokumentumokból is, amelyekhez a Transparency International közérdekű adatigénylése nyomán a 444 jutott hozzá, és amelyek a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2025-ben kötött médiavásárlási szerződéseinek egy részét mutatják be.
A 444 cikke szerint legalább bruttó 9 milliárd forint közpénzt költött kormányzati hirdetésekre online és nyomtatott fideszes médiafelületeken 2025 áprilisa és decembere között a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Rogán Antal választás után megszüntetett minisztériuma Balásy Gyula New Land Media és Lounge Design nevezetű cégein keresztül intézte a reklámfelületek vásárlását. Az exkormánypárti médiához hasonlóan azóta szintén létszámleépítéssel szembesülő Balásy-cégek 15 százalékos ügynökségi felárral dolgoztak, a következő összegek ezt is tartalmazzák.
Az említett időszakban az állami hirdetésekből messze az Origo jutott a legtöbb pénzhez, 557,1 millió forinthoz, a második mandiner.hu 390,4 milliót rakhatott el, míg a sorban következő borsonline.hu 245,7 milliót, a pestisracok.hu pedig 198,8 milliót kaszált. Rogánék a Magyar Nemzet nyomtatott kiadását 183,7 millió forintos, míg az online verzióját 179 milliós költésre tartották érdemesnek. A Budapest utcáin ingyenesen szórt Metropol online és nyomtatott kiadása összesen 326,7 millió forintnyi kormányzati hirdetést zsebelt be - derül ki a 444 cikkéből.
Összehasonlításképpen: a Független Helyi Lapok Közösségéhez, a Fülkéhez tartozó nyolc vidéki szerkesztőség 2025-ben (egész évben) összesen megközelítőleg 200 millió forintból gazdálkodott (a Fülkének a KecsUP Hírek is tagja).
Kozák Polett, a Kecskeméti TV ügyvezetője és főszerkesztője a május 14-ei közgyűlésen arról beszélt, hogy a Kecskeméti Médiacentrum 2025-ben több mint 160 millió forint bevételt termelt az önkormányzati működési támogatáson felül. Hangsúlyozta: több mint 160 millió forint „nem a kecskemétiek pénze”.
Egy közérdekű adatigénylést követően utánajártunk, igaz-e az állítás. Összesítésünk alapján 2025-ben a Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. vizsgált bevétele 146,1 millió forint volt. Ebből 73,1 millió forintot az „állam”, 27,5 millió forintot az „önkormányzati cég” kategóriába soroltunk - előbbiek az összes magyar adófizető, utóbbiak pedig természetesen a kecskemétiek pénzéből gazdálkodnak.
Az adatigénylést követően megállapíthattuk, hogy a 2021 és 2025 között vizsgált bevételek (összesen 591 millió forint) 70,5 százaléka egyértelműen állami, önkormányzati vagy önkormányzati céges forrásból érkezett.
