Szent István türelemről, könyörületességről és szeretettől beszélt. Ma, amikor a 21. században olyan sok helyen a közbeszédet a megosztottság, az önzés és a harag uralja, első királyunk szavai úgy hullanak ránk, mint a gyógyító eső - mondta beszédében Rigóné Kiss Éva, a Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportjának vezetője az augusztus 20-ai városi ünnepségen.
Kecskeméten az augusztus 20-ai megemlékezés és kenyéráldás előtt nem sokkal kezdődtek el a Hírös Hét programjai a város főterén, a Kolompos Együttes koncertjével és a Kecskemét Táncegyüttes fellépésével. Az ünnepséget a Szent István szobornál rendezték meg. Beszédet ezúttal nem egy politikus (vagy városvezető) mondott, hanem Rigóné Kiss Éva, a Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportjának vezetője, a Városi Civil Kerekasztal alapító gesztora.
Az ünnepségen a városvezetést Fekete Gábor és Engert Jakabné alpolgármester képviselte, Szemereyné Pataki Klaudia polgármester nem vett részt rajta. A Fidesz-KDNP és a Szövetség a Hírös Városért frakciójának több képviselője is ott volt, és koszorúztak is, a Tisza Párt két kecskeméti országgyűlési képviselője, Csőszi Attila és Molnár János viszont ugyancsak nem vett részt az eseményen.
Hirdetés
1 / 22
Augusztus 20. Kecskeméten_1
„Államunk megszületése nem egy egyszeri lezárt aktus volt, hanem egy mindmáig tartó intellektuális és morális program. István király döntése a helyválasztás mellett egy mély szellemi integrációt is jelentett. Sajátos kulturális identitásunk megőrzését úgy, hogy közben az egyetemes európai értékrend részévé váljunk“ - mondta Rigóné Kiss Éva, hangsúlyozva: első királyunk nemcsak egy országot alapított, hanem otthont teremtett a magyaroknak.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Hirdetés
„Nem egy kész, virágzó birodalmat vett át. Egy bizonytalan, belső harcoktól tépázott, szinte a megsemmisülés szélén álló népet kellett kivezetnie a sötétségből. (...) Nem egy elérhetetlen, merev szobor, hanem hús-vér ember, aki szeretett, gyászolt és aki minden emberi fájdalom ellenére sziklaként állt a nemzet élén“ - folytatta a Máltai Szeretetszolgálat kecskeméti csoportjának vezetője.
Rigóné Kiss Éva / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Rigóné Kiss Éva beszélt a hit fontosságáról is, amelyről István király tudta, hogy „nem egy elvont dogma, hanem belső iránytű“. „Szent István arra emlékeztet minket, hogy ha van hitünk Istenben, önmagunkban, családunkban és nemzetünkben, akkor nincs az a vihar, ami gyökerestől kitéphetne minket ebből a földből“ - fogalmazott.
Hirdetés
1 / 23
Fotók: Hraskó István, KecsUP Hírek
Augusztus 20. Kecskeméten_2
Rigóné Kiss Éva idézte István királynak fiához, Imre herceghez írt intelmeit, amelyben arra figyelmeztette, hogy legyen türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Csodálatosnak, kortalannak és mélyen emberinek nevezte Szent István ezen mondatait: „Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz“.
„Olyan korban írta, amikor a világot a nyers erő és a kard uralta. Szent István mégis türelemről, könyörületességről és szeretettől beszél. Ma, amikor a 21. században olyan sok helyen a közbeszédet a megosztottság, az önzés és a harag uralja, első királyunk szavai úgy hullanak ránk, mint a gyógyító eső“ - emelte ki a máltaisok kecskeméti csoportvezetője.
A Scherzo Vegyeskart Závori Erika vezényelte / fotók: Hraskó István, KecsUP Hírek
Hirdetés
Még arról is beszélt, manapság mit jelent szerinte a hazafiság és mi értelme van egy globalizált világban.
“A válasz itt van, István örökségében. Hazafinak lenni nem azt jelenti, hogy a múltba révedünk. Hazafinak lenni azt jelenti, hogy hálásak vagyunk ezért a földért, amely kenyeret ad nekünk, ezért a nyelvért, amelyen először mondtuk ki: anya, és amelyen először vallottunk szerelmet. Hazafinak lenni annyi, mint felelősséget vállalni az otthonért és a mellettünk élőkért, nemzetünk egészéért“ - jelentette ki Rigóné Kiss Éva.
Az új kenyeret a történelmi egyházak képviselői áldották és szentelték meg, majd koszorúzással zárult az ünnepség.
Hirdetés
