A Madarasi Hargitán augusztusban még a nyári turizmusé a főszerep, a háttérben azonban már a közelgő téli szezonra készülnek. A síközpont jövője ugyanakkor bizonytalanná vált, miután 2026 végén lejár a sípályákat jelenleg működtető Bagolykő hosszú távú bérleti szerződése. A következő szezonra vonatkozóan egyelőre az sem biztos, ki üzemelteti majd a pályarendszert – adott hírt a Transtelex arról, hogy a Parajdon tavaly történt árvízi katasztrófa után újabb csapást kaphat Székelyföld turizmusa. Lapszemle. A helyi turizmus szereplői szerint a bizonytalanság komoly kockázatot jelent. A környék panzióinak forgalma ugyanis jelentős részben a sípályák működésétől függ. Ha elmarad a síszezon, a téli vendégforgalom és a szállásfoglalások is visszaeshetnek, ami a helyi munkahelyeket is veszélyeztetheti. A háttérben egy több mint húsz éve kialakított bérleti konstrukció áll. Both Lajos, a Kápolnásfalusi Közbirtokosság elnöke szerint a Bagolykővel kötött szerződés a közbirtokosság szempontjából mára „méltánytalanná, aránytalanná és egyoldalúvá” vált. A jelenlegi üzemeltető kérte a hosszú távú megállapodás meghosszabbítását (még a közbirtokosság korábbi vezetése mintegy 50 éves bérleti szerződést kötött a Bagolykővel, amit idő közben már egyszer átszabtak, lerövidítettek), a közbirtokosság közgyűlése azonban egy másik pályázó mellett döntött. A helyzetet bonyolítja, hogy a síközpont infrastruktúrája és az annak helyet biztosító terület nem ugyanannak a szereplőnek a tulajdonában van. A Bagolykő társtulajdonosai szerint 2003 óta ők építették ki a négy felvonót, fejlesztették a hóágyúrendszert és a beléptetést, valamint beszerezték a pályák és a hegyi utak karbantartásához szükséges gépeket. Több mint két évtizede ők végzik a síközpont üzemeltetését. Ebből adódóan egy új üzemeltető kiválasztása önmagában nem oldja meg az infrastruktúra kérdését. A régi felvonók leszerelése és egy teljesen új rendszer kiépítése ugyanis akár több évig is eltarthatna. Egy, az ügyre közigazgatási szempontból rálátó forrás szerint az új beruházás jelentős engedélyezési és területrendezési folyamatot igényelhetne. A Madarasi Hargita ráadásul Natura 2000-es terület – hívja fel a figyelmet egy újabb fontos tényezőre a Transtelex –, ahol erdő- és gyepterületek is érintettek. A természetvédelmi szempontok mellett a bonyolult tulajdonviszonyok és a részben még rendezetlen telekkönyvi állapotok is nehezíthetik egy új sípályarendszer kialakítását.
A Madarasi Hargita keresztek és kopjafák borította csúcsára nem csak télen zarándokolnak el sokan - Fotó: Madarasi Hargita facebook-oldal
Hirdetés
A Bagolykő tulajdonosai egyelőre túlzónak tartják azt a kijelentést, hogy veszélyben lenne a következő síszezon, azt azonban elismerik, hogy a 2026–2027-es idény sorsa jelenleg bizonytalan. Elmondásuk szerint továbbra is szeretnék működtetni a sípályarendszert, de nem ragaszkodnak mindenáron ahhoz, hogy ők maradjanak az üzemeltetők. Többféle konstrukciót is felajánlottak már, például bevonták volna a közbirtokosságot is tulajdonosként a működtetésbe, de az egész rendszer átadását illetően is készek a tárgyalásra – konkrét vételi ajánlatot viszont eleddig nem kaptak az elmondásuk szerint. A bizonytalan helyzet senkinek sem jó, hiszen – ahogyan a Transtelex újságírója is kiemeli – a téli szezon előkészítésének már ősszel el kellene indulnia. A szilveszteri és a téli szünetre szóló szálláshelyeket már augusztus végétől, szeptembertől lefoglalják a vendégek, miközben a pályákat is fel kell készíteni a télre. A helyszínen dolgozók szerint ilyenkor el kell végezni a pályák kaszálását és rendezését, ellenőrizni kell a felvonókat és a drótköteleket, valamint üzemképessé kell tenni a hóágyúkat és a munkagépeket. Télen pedig a nehezen járható hegyi út takarítása is az üzemeltetés része. Both Lajos, a helyi közbirtokosság elnöke úgy véli, további szálláshelyek kialakítására már nincs lehetőség, a sírendszert pedig csak mérsékelten lenne indokolt korszerűsíteni és bővíteni, a turizmus fejlesztését össze kell hangolni a természetvédelemmel és a hagyományos gazdálkodással. Szerinte az éghajlati változások miatt is újra kell gondolni a térség hosszú távú turisztikai stratégiáját, ugyanis míg korábban már októberben gyakoriak voltak a havazások, az utóbbi években nem ritka, hogy még december végén is a megfelelő hómennyiségre várnak. Nyáron pedig egyre nagyobb problémát jelent a vízhiány, amely a legeltetést és az állatok itatását is nehezíti. Fontos, hogy milyen Madarasi Hargitát, milyen természeti környezetet hagyunk magunk után a következő generációk számára – olvashatjuk a Transtelex cikkében.
