Baka András a rendszerváltás utáni magyar igazságszolgáltatás egyik meghatározó alakja volt: 17 évig bíróként dolgozott Strasbourgban, majd 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották. A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után azonban többször is nyíltan bírálta a kormány igazságszolgáltatást érintő intézkedéseit. Végül leváltották, Magyarországot pedig később elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága – összegez a hvg.hu. Lapszemle. Baka András 2009-ben kezdte meg ötéves mandátumát a Legfelsőbb Bíróság élén, amelyet 2012-ben Kúriának neveztek át. A Fidesz kormányra kerülése után azonban nem maradt csendben, amikor szerinte veszélybe került a bírói függetlenség. Bírálta többek között:
- a bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre csökkentését,
- a bíróságok személyi döntésekben betöltött szerepének visszaszorítását, valamint
- azt a szabályozást is, amely nagyobb mozgásteret adott az ügyészségnek a kiemelt ügyek bíróságának kiválasztásában. Az Országos Bírói Hivatal megerősített jogköreit is komoly veszélynek tartotta.
A kormánnyal való konfliktusa végül az állásába került. A parlament olyan szabályt alkotott, amely szerint a Kúria elnökének meghatározott bírói szolgálati idővel kellett rendelkeznie. Baka ennek nem felelt meg, ezért nem folytathatta mandátumát. Az ügyből később a „lex Baka” néven ismert törvény lett. Baka Strasbourgban pert indított Magyarország ellen, és az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban jogsértést állapított meg az ügyében. A bíróság szerint a leváltása összefüggött azzal, hogy vezető bíróként nyilvánosan kritizálta az igazságszolgáltatást érintő kormányzati intézkedéseket. Baka korábban maga is Strasbourgban dolgozott: 1991-ben választották az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává, ahol 17 évet töltött. Pályája a rendszerváltás időszakában indult: a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének első elnöke volt, majd 1990-ben az MDF színeiben, pártonkívüliként jutott be az Országgyűlésbe.
Hirdetés
A KDNP bosszútól tart
– Saját hazáját perelte be nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte – írta Bakáról Bóka János, ellentmondva a Fidesz korábbi közleményének, amely szerint „a poszton nincs üresedés”. Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője egyenesen bosszútól tart Baka András részéről – összegez a Népszava, mely megjegyzi, hogy a hetilappá soványított Magyar Nemzetben a volt megafonos Bohár Dániel azt írta, hogy „október 23-a 70. évfordulóján olyan köztársasági elnöke lesz Magyarországnak, aki felmentette az 56-os tatai sortűz vádlottját”.
Minderre úgy reagált Magyar Péter miniszterelnök, hogy: „A Fidesz most azt a Baka Andrást támadja alantas, hazug vádakkal, akit 2009-ben ők is megszavaztak a Legfelsőbb Bíróság elnökének“.
Hirdetés
