A Tisza-kormány az első száz napjának letelte után sem dőlt hátra. Hiszen:
- az Országgyűlés megválasztotta Unger Anna Rózát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökévé, ami komoly ellenállást váltott ki a társadalom körében;
- a szaktárca vezetője a felsőoktatási alapítványok kuratóriumainak 98 százalékát lecserélte;
- Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a tervezettnél két héttel korábban elkészült a paksi fenékküszöb első üteme, amely nélkül két turbina is leállt volna az atomerőműben.
De lássuk, ezek az országos ügyek hogyan befolyásolják Kecskemét hétköznapjait!
Hirdetés
Az Unger-ügy
Megírtuk, hogy az Országgyűlés pénteki döntése alapján a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségét Unger Anna Róza tölti be. Aki már a szavazás előtt nyilvánvalóvá tette, hogy a korrupció elleni kérlelhetetlen küzdelemhez és a közbizalom kiépítéséhez a legkiválóbb szakemberekre, köztük Ligeti Miklósra (ő szintén az elnöki poszt várományosa volt) számít. Emellett azonban a jelölti meghallgatásán azt is elmondta, különösen fontosnak tartja a közbeszerzések, koncessziók, pénzalapok és állami szerződések átvilágítását, ugyanakkor szerinte „botorság” lenne azt várni, hogy a hivatal első, hatéves ciklusa alatt jogerős ítéletek születnek a nagy ügyekben. Azt viszont reálisnak tartja, hogy ennyi idő alatt a felelősök legalább bíróság elé kerüljenek. Unger kijelentése egyrészt meglehetősen sok indulatot hozott a felszínre, mint ahogyan kiderült az is, hogy a magyarok többségének fogalma sincs arról, hogy kicsoda Unger Anna.
S hogy ez milyen hatással van Kecskemétre? Nos, az NVVH felállítása a város hétköznapjaira csak közvetett hatással bír, főként az önkormányzati és állami beruházások, közbeszerzések, illetve a közpénzek felhasználásának szigorúbb ellenőrzésén keresztül. Ha azonban az új hivatal valóban átláthatóbbá teszi ezeket a folyamatokat, az hosszabb távon erősítheti a közbizalmat és hozzájárulhat ahhoz, hogy Kecskeméten is hatékonyabban használják fel a fejlesztésekre szánt közpénzeket. A kérdés csak az, hogy Unger Anna Róza képes lesz-e szakmailag hitelesen és pártatlanul vezetni az új intézményt.
Nagytakarítás az egyetemi alapítványnál
Hirdetés
Lezárult a Neumann János Egyetemért Alapítvány - és az ország összes többi másik - kuratóriumi és felügyelőbizottsági tisztségeinek betöltésére kiírt pályázati és kiválasztási eljárás. Az alapítói jogokat a Magyar Állam nevében gyakorló Oktatási és Gyermekügyi Miniszter birtokolja, aki így kijelölte a Neumann János Egyetemért Alapítvány új kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagjait, valamint a két testület elnökét. A jelenlegi kuratórium és felügyelőbizottság megbízatása 2026. augusztus 31-én éjfélkor megszűnik. S hogy kik lettek az új tagok? Arról az alábbi cikkben írtunk részletesen.
A teljes vezetőség lecserélése amúgy Kecskemét számára azért fontos, mert a Neumann János Egyetem alapítványa az egyetem működésére, fejlesztéseire és a várossal való együttműködésre is jelentős hatással van. Az új kuratórium döntései így közvetve a campusfejlesztés folytatását, az egyetem fejlődését, a helyi munkaerőpiacot és a város gazdasági lehetőségeit is befolyásolhatják, miközben a vezetőváltás új irányt hozhat az alapítvány korábbi pénzügyi problémái után. Nem utolsó sorban a Tisza-kormány számára az is fontos szempont, hogy a korábbi Fidesz-kabinet által bebetonozott kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok - Kekcskemét esetében Lezsák Sándor vagy Szemereyné Pataki Klaudia - távozzanak a tisztségükből.
Két héttel előbb készült el a dunai fenékküszöb első üteme
Magyar Péter szombat este közölte, hogy 17 nap alatt, a tervezettnél mintegy két héttel korábban elkészült a paksi fenékküszöb első üteme, és a mű már a Duna teljes szélességében összeér. A miniszterelnök a munkafolyamatot korábban maga is ellenőrizte, ám akkor még csak arról tudott beszámolni, hogy elkészült valamennyi, nyolc méter mélyre lefúrt rögzítőcölöp, amelyekhez mintegy négy centiméter vastag acélsodronyokkal rögzítik a két, egyenként 80 méteres bárkát, hogy ezek irányított süllyesztésével emeljék a Duna vízszintjét. A kormányfő korábban azt is kiemelte, hogy a munka napi 24 órában folyik a honvédség, ipari búvárok, vízügyi szakemberek, vállalkozók és a Védelmi Igazgatási Hivatal munkatársainak részvételével.
Hirdetés
A paksi fenékküszöb megépítésének célja a Duna vízszintjének emelése, ami javíthatja a folyó hajózhatóságát és vízgazdálkodási lehetőségeit, így hosszabb távon a térség gazdaságára és közlekedésére is hatással lehet. Kecskemét szempontjából ez elsősorban az országos gazdasági és vízgazdálkodási folyamatokon keresztül érzékelhető. A beruházás gyors üteme emellett politikai szempontból is jelentős, hiszen a kormány és az ellenzék számára egyaránt fontos, látványos infrastruktúra-fejlesztésről van szó.
