Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi csata, melynek során a II. Lajos király vezette Magyar Királyság és az I. Szulejmán szultán vezette Oszmán Birodalom hadai csaptak össze egymással. A csata elsöprő oszmán győzelemmel zárult, ami a magyar hadtörténelem egyik legtöbbet emlegetett eseményévé vált. A vész utószele ráadásul Kecskemét városán is végigsöpört.
A törökök Kecskemétet is feldúlták
„Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatavesztés közvetlen következményeként a visszavonuló, portyázó török sereg szeptember 28. körül megjelent Kecskeméten; a védtelen mezővárost teljesen kirabolta és felégette, amelynek során megsemmisült a település szinte teljes középkori iratanyaga. A pusztítás hosszabb távú következménye a másfél évszázados török hódoltság lett, amelynek írott örökségét a kecskeméti levéltárban őrzött „török” tárgyi emlék és iratanyag dokumentálja“ - írja az összecsapásra emlékező posztjában Hlbocsanyi Norbert, az Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Vármegyei Levéltárának főlevéltárosa. A szakember ezután Kemálpasazáde török történetirót idézi, aki a mezőváros szörnyű napjairól a Mohács-náme munkájában a következőket írja:
Hirdetés
„Sem várost, sem falut, sem kerületet, sem járást Nem kiméit meg, hanem elpusztított e bosszúálló. A városokat haragja tüzével gyújtotta fel, A falvakat bosszúja árjába sülyesztette.”
„....Kecslemet és Feleghasz néven ismeretes és a szerencsétlen magyarságnak lakóhelyül szolgáló jelentékeny és megerősített városok — melyek fegyverekkel és egyéb hadi szerekkel s gazdag kereskedőkkel bővölködő helyek valának — mind meghódoltak az országhódító pasa kardja előtt. A gonosz ellenség életének gabonáját szélnek eresztette, a gaz hitetleneket összeaprította bosszúálló kardjával, a rózsaligetnek töviseit előbb letördelte s azután leszedte virágait, gyümölcseit és lombjait.”
Kecskeméti Múzeum: Mohács a történelmünk tanulsága
A mohácsi vészről megemlékezett a Kecskeméti Múzeum is. Posztjukban azt írják: ötszáz év távlatából Mohács már nem csupán egy elvesztett csata emléke. „A múltunk része. A közös emlékezetünk része. És a történelmünk tanulsága“ - írják. Bejegyzésük szerint a történelem akkor él tovább, ha emlékezünk rá, kérdezünk róla, és továbbadjuk a következő nemzedékeknek.
Hirdetés
„A mohácsi vész egyik legkiválóbb lenyomata egyértelműen az Orgovány területén megtalált II. Lajos korabeli éremlelet, amely múzeumunk Numizmatikai Gyűjteményének egyik legkülönlegesebb tagja. A 690 darab denárból álló leletegyüttest 1976-ban tárták fel a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai“ - idézte fel az intézmény. Megjegyezték, az éremagyag különlegessége, hogy II. Lajos király úgynevezett nova moneta veretei alkotják, amelyek meglehetősen rossz minőségűek voltak és nem örvendtek nagy közkedveltségnek a saját korszakukban. Az érméket minden bizonnyal szándékosan rejthette el a gazdája a felvonuló török seregek elől, hogy később visszatérve felhasználhassa a vagyonát. Ez azonban ez már nem történt meg.
