„50 milliárdos forintos kár érte az államot! - Nyilvános az MBH Bank 5 %-os állami részvénycsomagját féláron értékesítő szerződés“ - írja Facebook-posztjában a Transparency International Magyarország. A civil szervezet a bejegyzésében felidézi, a NER számos korrupciós bűne között akár dobogóesélyes is lehet a közpénzhegyekből összerakott MBH Bank átjátszása Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek. Ami úgy történt, hogy az Orbán-kormány szándékosan és folyamatosan csökkentette az MBH Bankban fennmaradó állami részesedés mértékét. „Jelenleg az állam, közvetetten, már csak 15 %-os tulajdonos. Az utolsó nagy manőver 2025. év végén történt, amire Hadházy Ákos és a Portfolio hívta fel a figyelmet. Ekkor a bank 5 százalékot kitevő állami részvénypakettjét eladták a munkavállalói résztulajdonosi programnak“ - írják.
„Vagyis az államot 50 milliárd forint kár érte“ - áll a bejegyzésben, amely szerint a munkavállalói résztulajdonosi program a vételárat az MBH Banktól kapott pénzből fizette ki. További részletek a Transparency International Magyarország posztjában érhetők el.
Frissítés, augusztus 1. 17:10: az MBH Bank elküldte szerkesztőségünknek hivatalos álláspontját, ezt az alábbiakban közöljük:
„Az MBH Bank Nyrt., valamint az MBH Bank MRP Szervezetének közös közleménye
Az MBH Bank MRP Szervezete piaci alapon vásárolt részvényeket, a tranzakció senkinek nem okozott semmilyen kárt
2025 novemberében az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete piaci alapon vásárolt MBH Bank részvényeket a közvetett állami tulajdonú Corvinus BHG Vagyonkezelő Zrt.-től, a bank részvényalapú munkavállalói teljesítményjavadalmazási rendszere elindításához.
A Transparency International Magyarország, valamint Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő Facebook-oldalán megjelent bejegyzések szakmailag megalapozatlan és félrevezető módon értelmezik az MBH Bank által 2025. november 17-én bejelentett ügyletet.
· A Transparency International közleménye súlyosan csúsztat, amikor az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Programja és a Corvinus közti tranzakció értékét az MBH Bank részvényeinek akkori tőzsdei árfolyamához hasonlítja. A tranzakció időpontjában, illetve az azt megelőző időszakban a bank részvényeinek kevesebb mint 1%-a forgott a tőzsdén, a napi forgalmat pedig mindössze néhány tucat részvény adta. Ilyen alacsony likviditás mellett az árfolyamot néhány tranzakció is érdemben befolyásolhatja, ezért az nem tekinthető a teljes vállalatérték vagy egy 5%-os százalékos tulajdonrészt megtestesítő részvénycsomag egyben történő értékesítésénél irányadó értékének. Az ilyen volumenű részesedések értékét a tőzsdei árfolyam nem tükrözi és nem alkalmas azok értékelésére.
· Jól szemlélteti ezt, hogy a 2025. november 17-i forgalom alapján, amikor 159 részvény cserélt gazdát összesen 915 ezer forint értékben, a tranzakció tárgyát képező mintegy 16 millió részvény értékesítése több mint 400 évet vett volna igénybe. A piaci manipulációra vonatkozó EU-s szabályrendszer azonban kizárná egy ilyen nagy volumenű tranzakció ilyen körülmények között tőzsdei árfolyamon való végrehajtását. Ezért ez az ár nem volt alkalmas a részvénycsomag valós értékének meghatározására, ezért a piaci gyakorlatnak megfelelően független vállalatértékelés szolgált a tranzakció alapjául.
· Ennek megfelelően az 5%-os tulajdonrészt megtestesítő, összesen 16 126 481 darab részvény 42,1 milliárd forintos vételára egy független, nemzetközi pénzügyi tanácsadó, a Big4 vállalatok egyikének értékelése alapján került meghatározásra.
· A Transparency International közleménye idézi ugyan a ma nyilvánosságra került részvény adásvételi szerződésben megfogalmazott vételárral kapcsolatos megállapodást, de nem említi, hogy ugyanazon szerződés tartalmazott egy, az államot illető kompenzációs megállapodást is. Ennek értelmében abban az esetben, ha az MBH Bank egy tőzsdei tranzakció keretében magasabb összegért értékesítené részvényeit, mint amennyiért az MBH MRP Szervezete a Corvinus BHG-tól vásárolta azokat, akkor az állami cég részére az MRP szervezet a különbözetet megfizeti. A szerződés értelmében ez megtörtént, így a végleges vételár meghaladta a 48,4 milliárd forintot, a részvényenkénti ellenérték pedig a szerződésben szereplő 2 612 forintról 3 003 forintra emelkedett.
· Az év végi nyilvános részvényértékesítési tranzakció során megállapított 2970 forintos részvényenkénti lakossági ár egy közel 70 milliárd forint összértékű tranzakció során, több mint 12 ezer lakossági és intézményi befektető részvételével alakult ki. Ez már valódi piaci árképződés eredménye, amely megalapozottan tükrözi a részvény és a társaság piaci értékét. Amennyiben az állam tehát az említett mennyiségű részvényt a tőzsdén értékesítette volna, akkor legfeljebb ezt az árat (2970 forintot) érhette volna el a tranzakció jelentős költségeinek viselése mellett. Ezt támasztja alá az is, hogy a tranzakciót követően, immár lényegesen magasabb kereskedési volumen mellett, a részvény árfolyama továbbra is ehhez a szinthez közeli tartományban mozog; 2026. március 31. óta például 2 510 és 3 150 forint között alakult.
· A tranzakcióról (a vételárról és a kompenzációs mechanizmusról is) az MBH Bank Nyrt. tőzsdén jegyzett vállalatként, a tőkepiaci transzparencia követelményeknek megfelelően kötelező közzétételi helyein (így a Budapesti Értéktőzsde honlapján) átlátható módon tájékoztatta a nyilvánosságot.
· A jelzett részvényvásárlás kedvezményezettje az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Programja volt és nem az MBH Bank vagy annak tulajdonosai, amint azt a Transparency International sugallja. Az MBH Bank MRP szervezete a részvényeket saját tulajdonában tartja, a programban részvevő munkavállalók csak a részvények értéknövekményéből részesülhetnek hosszú távon, meghatározott prudenciális feltételek teljesülése esetén.
· Fontos kiemelni továbbá, hogy a Transparency International által kifogásolt szerződéses rendelkezés nem rendkívüli vagy egyedi megoldás, hanem a vállalatfelvásárlási és részvény-adásvételi tranzakciók során széles körben alkalmazott, bevett piaci gyakorlatnak megfelelő és jogszerű klauzula.
Az MBH Bank és az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete jogi lépéseket tesz a Transparency International rosszindulatú és megalapozatlan közleménye miatt.”
