Logo

Hirdetés

keramit útburkolatKecskeméten

A Szent Miklós utca Kecskeméten / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek

A sárga keramitos utcákról és a Rákóczi út hepehupáiról is szó lesz a közgyűlésen

Király József korábban megfelelő szakértelemmel rendelkező karbantartó brigád felállítását javasolta a védett keramit burkolatú utcákra, most azt szeretné megtudni a polgármestertől, mikor lesznek felújítva.

A Szövetség a Hírös Városért Egyesület frakcióvezetője a szeptember 24-ei képviselő-testületi ülésre a térköves és sok helyen eléggé hullámos Rákóczi úttal, valamint a keramitköves Nagykőrösi, Klapka utca és Szent Miklós utcákkal kapcsolatban adott be kérdést Szemereyné Pataki Klaudia polgármesternek.

„Sajnos ezek a felületek vagy a nem megfelelő kivitelezés kapcsán (a keramitnál újkori kivitelezés), vagy az utólagosan elhelyezett közművek miatt sok esetben fogassá váltak, több helyen megsüllyedtek. Ezért az arra közlekedő gépjárművek sérülhetnek, nem beszélve az ott lakók számára okozott hanghatásról“ - írta Király József.

Az ellenzéki politikus emlékeztet: a Rákóczi út hibáinak kijavítására több indítványa volt, a védett keramit burkolatú utcákra pedig megfelelő szakértelmű karbantartó brigád felállítását javasolta.

„Ígéretek voltak az elmúlt időszakban ezek kapcsán, de sajnos a mai napig nem történt meg az utcák felújítása. Az ott lakók és az arra járók joggal panaszkodnak nap mint nap különböző fórumokon erre az állapotra“ - folytatta beadványát a Szövetség frakcióvezetője.

A polgármestertől ezért azt tudakolja, mikor újítják fel az említett utcákat, és hogy a Rákóczi úttal kapcsolatban készült-e felmérés arról, hogy indokolt-e a helyközi járatok belvárosi közlekedése? A polgármester válasza várhatóan a közgyűlésen fog elhangzani.

Tudta-e,

  • hogy a keramit magyar találmány és gyártmány? A Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten Részvénytársaság saját fejlesztésű útburkoló anyaga, amelyet a vállalat az 1878-as párizsi világkiállításon is bemutatott, és ott ezüstérmet kapott érte (forrás: pestbuda.hu).
  • Tartóssága, sima és tiszta felülete miatt hamar terjedni kezdett, ráadásul a lovak és a kocsik is kevésbé zajosan tudtak rajta közlekedni, mint a kockaköveken.
  • 1911-re már 375 ezer négyzetméternyi keramitburkolat borította Budapest utcáit, de aztán az 1970-es évektől az aszfaltozási technológia fejlődése miatt a legtöbb kockakő- és keramitburkolatot aszfaltra cserélték a fővárosban (forrás: Qubit).
  • A keramit legfőbb hátránya, hogy nedvesség hatására meglehetősen csúszóssá tud válni.



KecsUP Shorts

Összes videó