Kilenc avar kori, a 7. századra keltezhető sírra bukkantak a kecskeméti repülőtéren zajló feltárás keretében a Katona József Múzeum munkatársai, Fazekas András Kristóf régész vezetésével.
A Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából ezév kora nyarán régészeti feltárás zajlott a kecskeméti katonai repülőtér területén, egy tereprendezéshez kapcsolódóan. Ennek során találták meg a sírokat, amelyekbe vélhetően a 7. század első felében, azaz közel 1400 éve temethettek el avar nőket és férfiakat - derül ki a Katona József Múzeum honlapján megjelent írásból.
1 / 13
Fotók: Kecskeméti Katona József Múzeum Facebook-oldala
Avar sírok a kecskeméti repülőtéren
A sírok igen kis mélységben és sekélyen helyezkedtek el - ennek az az oka, hogy a reptér 1935-1937 közötti kialakítása során az addig lankás területet elegyengették, a régi kiemelkedéseket a mélyedésekbe tolták. Ekkor minden bizonnyal semmisültek meg sírok a területen.
A temetkezések tájolása viszonylag egységesen északnyugat-délkeleti irányú volt. A Katona József Múzeum tájékoztatása szerint a leletanyag elsődleges elemzése után biztosan kijelenthető, hogy öt nő és két férfi sírja került napvilágra. Két esetben a sírok nagyfokú bolygatottsága miatt a nemi meghatározás jelenleg nem lehetséges. Az elhunytak egy kivételével felnőtt korúak voltak.
Három esetben lehetett sírépítményt megfigyelni, jellemzően a téglalap alakú sírgödör négy sarkán az aknában, vagy az aknán kívül, de ahhoz csatlakozva ásott cölöphelyek és a fej illetve lábrésznél lemélyedő árkok formájában.
Fülbevaló-pár összesen öt sírban (négy nő és egy férfi mellett) volt. Két esetben bronzból, három esetben pedig ezüstből készültek. Egy sírban kék üvegberakásokkal díszített, úgynevezett ezüst nagylemezgömbös, kék üvegberakásos, aprólékos kialakítású fülbevalópárt találtak a régészek.
Fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum Facebook-oldala
A korszakra jellemző a nagy formai és színbeli változatosságot mutató gyöngyök jelenléte a női sírokban. A reptéri temetőben két esetben lehetett őket in situ módon (az eredeti helyén) megfigyelni. Egy sírban a nyak tájékáról kerültek elő elsősorban üvegpasztából készített színpompás gyöngyök - azaz vélhetően egy nyaklánc alkotóelemei lehettek. Egy másik sírban a gyöngyök a medencetájékon csoportosultak - itt arról lehetett szó, hogy egy mára már elbomlott tasakban tarthatta őket az elhunyt.
A ruházathoz kapcsolódó viseleti elemek közül legnagyobb számban csatok kerültek elő, ezek kivétel nélkül vasból készültek. Bronz és ezüst lemezveretekből és szíjvégekből álló övgarnitúrák a két férfisírban láttak napvilágot.
Az összes női sírban megtalálták a szintén a korszakra jellemző agyagból készült orsókarikákat, mint használati tárgyakat, valamint vaskéseket is.
A Katona József Múzeum tájékoztatása szerint különösen izgalmas két női sírban a pontkör díszes csontlemezes skatulyák elő-, hát- és oldallapjának jelenléte.
„Ennek az elsősorban a Duna-Tisza közére jellemző tárgytípusnak a funkciója erősen kérdéses, de nem kizárható, hogy valamiféle kozmetikum tárolására szolgáltak. Pipere eszközök kerültek elő a 4. sírban is, egy bronz szűrőkanál, és spatulák formájában. Ezek valószínű funkciója a különböző kozmetikumok, krémek, porok szűrése, rostálása és homogenizálása lehetett“ - olvasható a múzeum beszámolójában.
Fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum Facebook-oldala
Fegyverek is szép számmal voltak a sírokban. Az egyikben egy reflexíj szarvainak és markolatának csontmerevítőjét és vasból készült háromélű nyílhegyeket, valamint a tegez bronzból készült függesztőjét és csatját tárták fel. Ebből a sírból kerültek elő vasból készült szúró-vágó fegyverek is. Egy másik sírban szintén három élű nyílhegyet és két kést is találtak.
Fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum Facebook-oldala
Nem csak tárgyakat, de hat esetben állati részeket is helyeztek a reptéri elhunytak mellé. Ezek maradványok vagy anatómiai rendben vagy egy-egy csont formájában kerültek elő. A női sírokban kivétel nélkül szárnyasok csontjai, egy férfisírban pedig egy emlős csontja volt megtalálható. Ez úgy értelmezhető, hogy az elhunyt mellé ételt is helyeztek, ami szorosan összefüggött az avarok viszonylag ismeretlen hitvilágával.
„A reptéri sírok közel 1400 év után a kecskeméti múzeumba kerültek, ahol további természettudományos és tipokronológiai kutatások várnak rájuk, hogy közelebb kerülhessünk az egykor városunk területén éltek mindennapjaihoz“ - emelte ki a Katona József Múzeum.
