Az Országgyűlés kedden 149 igen szavazattal, 35 tartózkodás mellett elfogadta az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt. A több évtizedes vitát lezáró jogszabály szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) őrzött iratok jelentős része az interneten is kereshetővé válik. A Mi Hazánk és a KDNP módosító javaslatait a parlament többsége elutasította. Tizenöt képviselő nem szavazott - írja a 24.hu. Lapszemle.
Azonban az iratok nem válnak egyik napról a másikra teljes egészében nyilvánossá. Az ÁBTL honlapján ingyenesen és azonosítás nélkül lesznek elérhetők többek között az ügynökkartonok, a beszervezési naplók, a személyi dossziék és az állambiztonsági hálózat H-jelű nyilvántartásának nem minősített adatai. A megfigyeltek és más érintettek érzékeny személyes adatait ugyanakkor törölni kell a nyilvános dokumentumokból.
Az első, már feldolgozott adatokat október 20-án hozzák nyilvánosságra, a B-dossziék teljes körű közzétételének végső határideje pedig 2027. február 25. A 24.hu kiemeli azt is, hogy a törvény nem jelenti a jelenleg minősített iratok automatikus feloldását: bizonyos nemzetbiztonsági, külpolitikai vagy más okok miatt ezek továbbra is titkosak maradhatnak. A minősítések felülvizsgálatát egy 13 tagú tanácsadó bizottság segíti. Tagjai közül tízet a nemzetbiztonságért, illetve a kultúráért felelős miniszterek jelölnek, kettőre pedig az ellenzéki frakciók tehetnek javaslatot.
A jogszabály egyben jelentősen lerövidíti a személyes adatokat tartalmazó levéltári iratok védelmi idejét is: az érintett halálát követő jelenlegi 30 év helyett öt év után válhatnak hozzáférhetővé ezek az anyagok. A lap szerint ezzel a rendszerváltás óta vissza-visszatérő, de mindeddig rendezetlen ügynökakták ügye új szakaszba léphet.
Bár az LMP parlamenti frakciója időközben megszűnt, valójában kereken 30 alkalommal nyújtotta be a kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatát az Országgyűlésnek, melyet mindannyiszor leszavazta a Fidesz-KDNP. Kövér László volt házelnök korábban „értelmiségi belügynek“ nevezte az ügynöktörvény vitáját.
