A Homokhátságon a talajok vízkészletének csökkenése és a tartós légköri aszály miatt a gazdálkodóknak már nemcsak az adott évi termés megmentésével kell foglalkozniuk: a vízhiány egyre inkább meghatározza, hogy adott területen milyen növényt lehet termeszteni és hosszabb távon fenntartható-e egyáltalán a gazdálkodás - hangsúlyozta a KecsUP-nak az Agrárkamara megyei szervezete.
Az extrém aszályos nyár milyen hatással volt a termésre, és a jövőre nézve milyenek a kilátások? - erről érdeklődtünk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Bács-Kiskun megyei szervezeténél.
„A 2026-os gazdasági év Bács-Kiskun vármegyében ismét egyértelműen megmutatta, hogy a szélsőséges időjárás, ezen belül is a tartós csapadékhiány, a légköri aszály és a rendkívüli nyári hőség egyre meghatározóbb tényezője a mezőgazdasági termelésnek. A vármegyén belül ugyanakkor jelentős területi különbségek alakultak ki“ - válaszolta az Agrárkamara megyei szervezete.
Hirdetés
Forrás: nak.hu
Különösen a Homokhátságon súlyos a helyzet, ahol a laza talajok alacsony vízmegtartó képessége miatt az aszály hatása gyorsan és erőteljesen jelentkezett. A kamara szerint idei év egyik legfontosabb tapasztalata, hogy az öntözési lehetőséggel rendelkező és az öntözetlen gazdaságok terméseredményei között rendkívül nagy eltérések lehetnek.
A csapadékhiány mellett a tartósan magas, több alkalommal 35 °C feletti hőmérséklet is jelentős stresszt okozott a növényállományoknak. Számos kultúránál kényszerérés, kisebb termésméret és jelentős hozamveszteség következett be.
Hirdetés
Illusztráció: Pexels
Nem meglepő tehát: 2026 tapasztalatai alapján Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának egyik legfontosabb kérdése továbbra is a víz.
„Az idei év ismét megmutatta, hogy ugyanazon térségen és akár ugyanazon kultúrán belül is rendkívül eltérő eredményeket lehet elérni attól függően, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő vízpótlási lehetőség. Az öntözött és öntözetlen területek közötti terméskülönbség egyre markánsabb. A Homokhátságon mindez különösen komoly kihívás. A talajok vízkészletének csökkenése és a tartós légköri aszály miatt a gazdálkodóknak már nemcsak az adott évi termés megmentésével kell foglalkozniuk: a vízhiány egyre inkább a vetésszerkezetet, a termesztett növények körét, a talajművelési technológiát és hosszabb távon a gazdálkodás fenntarthatóságát is meghatározza. Rövid távon ezért a gazdák számára az őszi csapadék érkezése kulcskérdés. Megfelelő mennyiségű eső nélkül az őszi vetések talaj-előkészítése és kelése is nehézségekbe ütközhet“ - összegzett a NAK megyei szervezete.
Hirdetés
Hosszabb távon pedig a víz helyben tartása, a talajnedvesség megőrzése, az öntözési lehetőségek fejlesztése, a szárazságtűrőbb fajták és kultúrák alkalmazása, valamint a talaj vízmegtartó képességét javító gazdálkodási módszerek egyre nagyobb jelentőségűek lesznek.
„Összességében a 2026-os év Bács-Kiskun vármegyében nem általános terméskiesést, hanem rendkívül szélsőséges és területileg erősen differenciált eredményeket hozott. Ahol rendelkezésre állt megfelelő vízpótlás és korszerű termesztéstechnológia, ott több kultúrában elfogadható, esetenként jó eredmények születtek. Az öntözetlen területeken, különösen a Homokhátságon azonban az aszály és a rendkívüli hőség jelentős hozam- és jövedelemkiesést okozott. A legnagyobb bizonytalanságot jelenleg az jelenti, hogy a tartós vízhiány már a következő gazdasági év induló feltételeit is kedvezőtlenül befolyásolja“ - hívta fel a figyelmet a megyei agrárkamara.
