Kitolták a határidőt, egészen október közepéig szólhatunk bele Kecskemét településrendezési tervébe

A fokozott érdeklődésre tekintettel a kecskeméti önkormányzat 2026. október 18-ig meghosszabbította a város Településrendezési Tervével (TRT) kapcsolatos észrevételek benyújtásának határidejét – olvasható egy, a város oldalán megjelent dokumentumban. E szerint az önkormányzat által összeállított munkaközi változathoz további észrevételek és javaslatok tehetők. Erre még a véleményezésre szánt változat véglegesítése előtt van lehetőség, amelyet ezt követően a partnerségi egyeztetésre bocsátanak. A most benyújtott észrevételek és javaslatok alapján így a terv még változhat.

Fontos tudni, hogy a benyújtott észrevételek csoportosított módon kerülnek ismertetésre a közgyűléssel a véleményezési változat véglegesítésekor, amiről az észrevételt tevőket külön nem értesítik. A véglegesített véleményezési változat pedig a jogszabályok szerinti partnerségi egyeztetés szabályai szerint kerül majd ismertetésre és véleményeztetésre.

De mégis mihez kellene pontosan megjegyzéseket és észrevételeket fűznünk, egyáltalán mi az a TRT és miért jó nekünk, ha van?

Mi az a TRT és hogyan készült?

Ugorjunk is fejest rögvest a témába, és tisztázzuk, hogy az mi fán terem a TRT. Nos, az ökormányzat által megosztott cirka 250 oldalas dokumentum Kecskemét jövőbeli fejlődésének irányát határozza meg, hogy a város egyes területei milyen célra használhatók, illetve hol és milyen feltételekkel lehet rajtuk építkezni. A terv többek között az ingatlanok övezeti besorolására, beépíthetőségére és a területhasználatra van hatással, közvetlenül érintheti a város lakóit és az ingatlantulajdonosokat. A jelenlegi terv kidolgozása során pontosan ezért számítanak a lakosság véleményére (is).

A többek között Öveges László, korábbi kecskeméti főépítész nevéhez fűződő tervben egyébként számos más tényező is szerepet játszik, a város jövőbeli fejlesztési víziójának kialakítása során ugyanis figyelembe vették

• a várostest térbeli-szerkezeti konfliktusainak (például eltérő fejlettségű alközpontok, funkcionális övezetek keveredése, alulhasznosított térhasználat, közlekedéshálózati hiányok) csökkentését célzó törekvéseket;
• a település erőteljes gazdasági fejlődésének alapját képző háttérfeltételek (például közmű-hálózati, közlekedési-logisztikai, beszállítói, üzleti-szolgáltatási, oktatási-képzési, lakhatási) megfelelő színvonalú biztosítását;
• továbbá a várossal szemben igényként megfogalmazódó modernizációs és minőségi fejlesztések megvalósítását.

Emellett kiemelt szempontot jelent az újonnan jelentkező kihívások, úgymint a változó világgazdasági környezetre, növekvő energiaárakra, a klímavédelemre, a digitalizációra és a demográfiai kihívásokra történő felkészülés és rugalmas alkalmazkodási képességnövelés is.

Míg a hatékony forráselosztás érdekében, a város fejlesztési irányainak kidolgozása során, figyelembe vették az Európai Unió városfejlesztési ajánlásait és javasolt fejlesztési dimenzióit (prosperáló város, zöldülő város, digitális város, megtartó város, kiszolgáló város), valamint a hazai szakmapolitikai ajánlásokat és szakterületi célokat is.

Ez áll a tervben

Az igencsak terjedelmes TRT-tervezet részletesen megfogalmazza, hogy Kecskemét településrendezési szabályozását milyen alapelvek mentén kellene a jövőben megvalósítani. Hogy egy átláthatóbb, a jelen problémáit és a jövő kihívásait kezelni képes tervezési-szabályozási gyakorlat jöjjön létre. A dokumentum szerint ezen alapelvek elsősorban funkcionálisak, a céljuk pedig, hogy alkalmazásukkal Kecskemét élhetőbb, optimális üzemeltethetőségű és hosszú távon fenntartható várossá váljon. Lássuk is őket:

Forrás: Kecskemét településrendezési tervének munkaközi változata

Most pedig lássuk részleteiben, hogy a képen látható ökölszabályok alapján a dokumentum megalkotói milyen szabályokat fogalmaztak meg a TRT tervezetében. Ezek közül a legfontosabb területek a következők:

A város terjeszkedésének megakadályozása

A város TRT tervezete – melyet a közgyűlés 2022. július 28-i ülésén tárgyalt meg – több területhasználati elvet fogalmazott meg. Ezek közül kettő is a város térbeli terjeszkedésének korlátozását célozta meg: a tagolt, takarékos és „kompakt” városszerkezet kialakítását, a terjengős területhasználat kialakításának megakadályozását.

A TRT tervezete ezen szempontokat figyelembe véve az új beépítésre szánt területek kijelölésének korlátozása mellett nagyobb hangsúlyt szán a barnamezős, alulhasznosított területek hasznosítására.

Alulhasznosított területek hasznosítása

A város közel 800 hektárnyi alulhasznosított területtel rendelkezik, amelyekre a jelenleg hatályos településrendezési terv ugyan meghatározott építésügyi szabályokat, de azok egységes fejlesztési szándékok hiányában csak magánkezdeményezések következtében tudnak ad-hoc jelleggel fejlődni. A magánérdekből történő fejlesztési igények ugyanakkor számtalan esetben nem feleltethetők meg a városi érdekek és szempontok alapján meghozott szabályozásnak, emiatt ezeken a területeken módosítási igények keletkeznek. Ezek rendkívüli terhet rónak az intézményrendszerre, másrészt az eredeti szándékoknak ellentmondó területhasználathoz, elépítéshez, további fejlesztések ellehetetlenítéséhez vezethetnek.

A fejlesztés alapú módszertan alapján készített Településfejlesztési Terv ezért ütemezte és priorizálta az alulhasznosított területek fejlesztését, azokat rövid-, közép- és hosszútávú fejlesztési területekre osztotta. Emellett a készítők meghatározták a fejlesztési területekre vonatkozó keretjellegű szabályozási előírásokat is.

Barnamezős területek fejlesztése

A város közel 340 ha barnamezős területtel rendelkezik, melyek közül többnek az eredeti területhasználata a megváltozott tulajdonosi szerkezetből, fejlesztési szándékokból, illetve városi folyamatokból adódóan hosszútávon már nem tartható fenn. Néhány esetben már be is indult a területek átalakulása, módváltása egységes fejlesztési, területrendezési elképzelések nélkül, ami egyben azt is eredményezte, hogy egy adott térségen belül a területhasználatban jelentős különbségek alakultak ki.

A TRT szerint a barnamezős területek a város számára jó lehetőségekkel bíró tartalékterületeket jelentenek, ezért a jelenleg alulhasznosított és funkcióhiányos területeken olyan funkciókat vezetnének be, melyek a város belterületén jelenleg a területhiány miatt nem valósíthatók meg. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy ezeken a területeken átmeneti szabályozás lépne életbe.

Kapcsolódó cikkünkHasznosításra váró barna sebek Kecskeméten – térképen a barnamezős területek



A „bónusz-elv”

Az építési szabályzat és a szabályozási terv előírásai és szabályozási elemei alapvetően csak az elvárt minimum követelményeket rögzítik, melyek elsősorban az adott telek beépítési feltételeire vonatkoznak. Bizonyos esetekben azonban szükséges lehet az adott tömb vagy akár egy egész városrész kedvező fejlesztése, rendezése, környezetalakítása érdekében ösztönözni az építtetőket arra, hogy fejlesztéseiket az elvárt minimum követelményeken túl további közérdeket szolgáló módon valósítsák meg.

Azaz a „bónusz-elv” egy olyan szabályozási metódus, melynek során a fejlesztő az előírt szabályozáson túl a további közjót, a közösség érdekét szolgáló többlet funkciót, szolgáltatást, műszaki és klímavédelmi megoldást nyújt. Ennek fejében pedig a helyi építési szabályzatban meghatározott övezeti előíráshoz képest kedvezményt kap. A TRT tervezet szerint a „bónusz-elv” bevezetése a lakó- és a gazdasági övezetek esetében indokolt elsősorban.

Így fűzhet megjegyzést a tervhez

Végül arról, hogyan lehet észrevételeket és megjegyzéseket benyújtani a TRT-tervhez. Nos, mi sem egyszerűbb: erre egy űrlapot megnyitva van lehetőség, melyen azonban legelőször is rögzítenünk kell, hogy észrevételeinket milyen fokú érintettség okán kívánjuk megtenni. Azaz meg kell adnunk, hogy a tulajdonos/felhasználó, lakó, fejlesztő, tervező vagy az egyéb kategóriába tartozunk-e. Amennyiben ezt megtettük, úgy tudunk tovább kattintani egy térképre, ahol az észrevételünkben érintett terület megjelölésével rögzíthetjük javaslatunkat, melyet aztán beküldhetünk az illetékeseknek.

Vagy email-en: [email protected] vagy postai úton: Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Várostervezési Osztály 6000 Kecskemét Kossuth tér 1. címre megküldve.

Lapunk információi szerint a tervezethez eddig 120-150 hozzászólás érkezett az illetékes hivatalhoz, de ezen megjegyzések egy része nem a TRT-hez kapcsolódott.

Aki azonban ténylegesen is kapcsolódna a tárgyhoz, így megosztaná a véleményét, annak mindenképpen érdemes azt megtennie. Hiszen ahogyan a KecsUP Híreknek Gyuris Dávid (Szövetség) elmondta, az észrevételek útján a lakosok közvetlenül jelezhetik, hogy

• hol szükséges út-, járda- vagy kerékpárút-fejlesztés;
• mely területeket kell megóvni a túlzott beépítéstől;
• hol hiányzik park, játszótér vagy más közösségi tér;
• mely közlekedési, parkolási vagy csapadékvíz-elvezetési problémákat kell rendezni;
• milyen fejlesztésekre lenne szükség az egyes városrészekben.

A határidő lejárta után erre nem lesz lehetőség, az elfogadott TRT hosszú évekre meghatározza majd, hogyan és milyen irányba fejlődjön, épüljön a város. „A dokumentum később számos beruházás és hatósági döntés alapja lesz, ezért sokkal eredményesebb már a tervezés időszakában jelezni a helyi problémákat, mint egy-egy döntés megszületése után“ - jegyezte meg. Végül hozzátette, a kecskemétiek ismerik legjobban saját utcájuk és városrészük mindennapi gondjait, ezért minden konkrét, indoklással alátámasztott javaslat fontos lehet, ami tőlük származik.

Ekkor hagyhatják jóvá a TRT-t

Az előzetes tervek szerint a TRT tervezetének véleményezési és partnerségi eljárása 2026. decembere és jövő év januárja között zajlik majd, a záró véleményezési eljárás lefolytatására előreláthatóan áprilisában kerül sor. Végül a terv végleges jóváhagyása a 2027. májusi közgyűlésen történhet meg.