A közmédia megújításáról indított szakmai egyeztetést a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium. A kormány szerint a cél egy hitelesebb, függetlenebb és a társadalmat jobban szolgáló közszolgálati média kialakítása, ezért szakmai szervezetektől vártak javaslatokat többek között a közmédia feladatairól, a hiteles tájékoztatásról, a dezinformáció elleni fellépésről, a fiatalok és az idősebb generációk eléréséről, valamint a helyi közösségekben betöltött szerepéről. A kérdés azért különösen fontos, mert a közmédiának egy politikai propagandával és súlyos bizalomvesztéssel terhelt 16 éves örökséget kellene maga mögött hagynia.
Krekó Péter, a Political Capital Institute, valamint Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa szerint a megújulás nem a „hitelesség monopolizálásával”, hanem független és tényszerű tájékoztatással, fokozatos bizalomépítéssel és a társadalom dezinformációval szembeni ellenállóképességének erősítésével képzelhető el. A Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely közös tanulmányukban azt vizsgálják, milyen szerepet tölthetne be az átalakuló közmédia a dezinformáció elleni küzdelemben.
- A szerzők szerint a közmédiának súlyos bizalomvesztést és politikai örökséget kell maga mögött hagynia. Az elmúlt években a közszolgálati tájékoztatás helyett rendszeresen kormányzati narratívák és ellenségképek erősítésében vett részt, miközben a magyar társadalomban széles körben terjedtek el összeesküvés-elméletek és dezinformációs narratívák. A megújulás ezért csak akkor lehet hiteles, ha a közmédia függetlenebbé válik, stabil finanszírozást kap, és világosan elválasztja működését a politikai érdekektől.
- A tanulmány szerint a közmédiának nem az a feladata, hogy a „hitelességet monopolizálja”, hanem hogy fokozatosan visszaépítse a társadalom bizalmát. Ehhez következetesen pontos, ellenőrizhető és tényszerű információkat kell közvetítenie, miközben a legitim vélemények és eltérő nézőpontok sokszínű bemutatására is törekednie kell.
Hirdetés
Négy fontos területet emelnek ki: a tényellenőrzést és hiteles tájékoztatást, a média- és információs műveltség fejlesztését, saját közérdekű digitális információs terek és tartalmak létrehozását, valamint a független médiával, civil szervezetekkel és kutatókkal való együttműködést. Nemzetközi példák alapján a közmédiában külön tényellenőrző csapatok és műsorok működhetnek, de a szerkesztőség egészére kiterjedő ellenőrzési protokollok is kialakíthatók.
A dezinformáció elleni fellépésben ugyanakkor nem feltétlenül az egyes hamis hírek utólagos cáfolata a leghatékonyabb eszköz. A tanulmány szerint legalább ilyen fontos az úgynevezett „prebunking”, vagyis a manipulációs technikák és a félrevezetés működésének előzetes bemutatása. Ebben a közmédia oktatási és médiaműveltségi programokkal is szerepet vállalhatna, akár civil és oktatási szervezetekkel együttműködésben.
A szerzők szerint külön problémát jelent, hogy a közmédia egyre inkább az idősebb korosztályokhoz jut el, miközben a fiatalabb generációkat nem tudja megfelelően megszólítani. Ezért új platformstratégiára is szükség lenne, amely a digitális és közösségi médiában fogyasztott tartalmakhoz igazodik.
A tanulmány ugyanakkor óvatosságra is int: a közmédia reputációs vesztesége olyan jelentős, hogy rövid távon nem reális cél, hogy az egész társadalom elsődleges hírforrásává váljon.
Hirdetés
A szerzők szerint az sem lenne helyes, ha a megújuló közmédia megpróbálná kiszorítani a független médiát, amely az elmúlt években maga is jelentős szerepet vállalt a dezinformáció elleni küzdelemben. Ehelyett együttműködésre és a már meglévő szakmai tudás összekapcsolására lenne szükség.
A hitelesség visszaszerzését végül folyamatos és független közönségkutatásnak kellene kísérnie. Nem pusztán a nézettséget, hanem a közönség bizalmát, a hitelesség megítélését, az információs igényeket és a médiafogyasztási szokások változását is mérni kellene.
A Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely tanulmánya ezen a linken olvasható el.
