Az Autizmus Centrum ügyét posztjával elindító édesanya nem szeretné, ha ezután arról szólna a dolog, hogy ki a fenntartó és kinek a feladata lenne méltó körülményeket biztosítani a gyerekeknek - hiszen miközben a döntéshozók vitatkoznak vagy egymásra várnak, és a felelősség áthárítása zajlik, csak telik az idő, és a falak nem lesznek szárazabbak.
Mint arról beszámoltunk, Szilvásiné Lövei Móni nemrég arról posztolt, hogy a kecskeméti Autizmus Centrumban sok helyen vizesek, salétromosak a falak, dohos a levegő, mállik a vakolat, a gyerekeknek nem áll rendelkezésükre egy megfelelően fűtött beltéri mosdó, egy másik épületbe kell átmenniük mosdózni. Az édesanya - akinek kislánya is az intézménybe jár - hangsúlyozta: ebben a helyzetben a szülőknek kell a hangjukat hallatniuk, hiszen a gyerekek nem tudnak saját maguk kiállni és megszólalni azért, ami nekik jár.
A Kecskeméti EGYMI főigazgatója, Homoki Márta a KecsUP Híreknek elmondta: önkormányzati és a tankerületi fenntartás alatt is komoly összegeket költöttek a száz éves épület korszerűsítésére, energetikai és funkcionális megújítására. „Sosem fértünk el ebben az épületben, mindig csak átmeneti megoldás született az autista gyerekek ellátásával kapcsolatban. Mára valóban tarthatatlan a helyzet ebben az épületben. Kényszerből, méltatlan körülmények között öt autista csoportunk működik itt“ - hívta fel a figyelmet el Homoki Márta.
Hirdetés
Ő és Pálfi Tamás, a Kecskeméti Tankerületi Központ igazgatója is kijelentette: az épületet nem lehet már gazdaságosan gyógypedagógiai intézménnyé átalakítani, az igazi, hosszútávú megoldás egy olyan iskolaépület lenne, ahol az Autizmus Centrum minden csoportja helyet kapna - ugyanis jelenleg hat különböző működési helyen kénytelenek dolgozni.
Az önkormányzat részéről Takács Valentina kommunikációs vezető úgy nyilatkozott, hogy a városvezetés folyamatos kapcsolatban van a Kecskeméti Tankerületi Központtal, ismerik a problémákat. Mint közölte, az önkormányzat a tankerület vagyonkezelésébe adta a Szalag utcai épületet.
Olvasói fotók a vizesedő falakról
Hirdetés
„A szerződésben szerepel, hogy a tankerület gondoskodik egyebek között az állagmegóvásról, karbantartásról, felújításról. Egyébként a köznevelési törvény is kimondja, hogy ilyen esetekben e kötelezettségek nem a tulajdonos önkormányzatot, hanem az államot terhelik“ - mondta az önkormányzat kommunikációs vezetője. Hozzátette: jelenleg az önkormányzat és a tankerület is abban látja a megoldást, hogy az Autista Centrum számára egy megfelelőbb épületet találjanak.
„Ők most gyerekek, most járnak iskolába“
Szilvásiné Móni nem tagadja: az önkormányzat reakcióját olvasva attól tart, hogy most majd abba az irányba fog elmenni az ügy, hogy a döntéshozók egymásra várnak-mutogatnak, hogy kinek a feladata, felelőssége cselekedni.
“Miközben Kecskeméten egymás után újulnak meg épületek, jönnek létre közösségi terek, és különböző szervezetek, köztük egyházi közösségek is kapnak lehetőséget ingatlanok használatára, felújítására vagy hasznosítására, addig a mi gyermekeink ügyében évek óta azt látjuk, hogy a felelősség egyik helyről a másikra kerül. Önkormányzat, tankerület, fenntartó - mindig van valaki más, akire lehet mutatni. Csakhogy miközben a felnőttek arról vitatkoznak, hogy kinek mi a feladata és kinek milyen hatásköre van, a mi gyerekeink minden egyes reggel ugyanabba a méltatlan környezetbe mennek be. A falak ettől nem lesznek szárazabbak. A vakolat nem javul meg. A dohos, romos épület nem válik egyik napról a másikra emberhez méltó intézménnyé. És a gyerekeinknek nincs lehetőségük azt mondani, hogy majd akkor mennek vissza, amikor a döntéshozók végre megegyeztek egymással. Ők most gyerekek. Most járnak iskolába. Most lenne szükségük biztonságos, egészséges helyre” - jelentette ki.
Hirdetés
Az édesanya és lánya / olvasói fotó
Véleménye szerint ha jogilag valóban több szereplő felelőssége is ez a terület, de egy ilyen esetben, amikor gyerekek rossz körülmények között vannak, akkor erkölcsileg mindenkinek van felelőssége, akinek lehetősége lenne tenni értük. Számára már nem elfogadható válasz az, hogy „nem mi vagyunk a fenntartó”, vagy hogy „nem a mi hatáskörünk”.
„Én nem azt várom Kecskemét önkormányzatától, hogy egyetlen tollvonással oldjon meg minden problémát. Azt viszont igenis elvárom, hogy egy ekkora város vezetése akarjon megoldást találni arra, hogy közel ötven, különleges támogatást igénylő gyermeknek és fiatalnak ne ilyen körülmények között kelljen töltenie a napjait. És a mintegy kétszáz fiatal egy épületben lehessen a fejlesztőkkel, pedagógiai asszisztensekkel, vezetőkkel” - folytatta.
Hirdetés
Úgy véli, közösen le kellene ülnie egyeztetésre az önkormányzatnak, a tankerületnek, az államnak és minden érintett szereplőnek, és megnézni, van-e Kecskeméten olyan megfelelő önkormányzati vagy más, bevonható ingatlan, amely otthont jelenthetne az autizmussal élő gyerekeknek. „Mi, szülők pontosan ezt várjuk. Nem azt, hogy továbbadják a leveleinket, hogy elmagyarázzák, ki miért nem illetékes. Nem kívánunk újabb hónapokat vagy éveket várni. Azt szeretnénk, azt kérjük, hogy végre hosszú távú megoldás szülessen. Biztos vagyok benne, hogy egy Kecskemét méretű városban ezt meg is lehet találni, ha valóban megvan rá az akarat.”
Szilvásiné Lövei Mónika ismét kiemelte: az autista gyermekeknek különösen fontos a kiszámíthatóság, az állandóság és a megszokott környezet, mégis jelenleg évről évre azon kell aggódniuk a családoknak, hogy a több telephely közül hová kerülnek, lesz-e hely számukra, megint változik-e a környezetük, megint új épülethez, új útvonalhoz, új helyzethez kell-e alkalmazkodniuk.
„Egy olyan városban, amely büszke arra, hogy fejlődik, épül és gyarapodik, nem engedhetjük meg magunknak, hogy közben éppen azok maradjanak a sor végén, akik a legkevésbé képesek saját magukért kiállni” - jelentette ki végül.
Hirdetés
