Nyilvánosak a kórházi fertőzések adatai, összegyűjtöttük a kecskeméti megyei kórház számait

Élesedett az az oldal, ahol bárki számára elérhetőek a kórházi fertőzések és járványok intézményi adatai. Könnyű elveszni a számok és részletek között, igyekeztünk ezért összegyűjteni, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban - amely a kecskeméti mellett a kiskunfélegyházi és kalocsai kórházat is magában foglalja - hány egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés és járvány volt 2021 és 2025 között.

Az adatokat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egy interaktív internetes felületen tette közzé. A testület szerint az, hogy egy teljesen nyilvános, bárki számára elérhető honlapon lehet böngészni az adatokat, európai szinten is nagy teljesítménynek nevezhető.

A publikálás a Tisza és Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egyik legfontosabb egészségügyi vállalása. Ráadásul a szakemberek is évek óta hangoztatják, hogy jelentősen rontja az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmat, ha az adatok titkosak: a kórházakra, osztályokra vonatkozó transzparencia hiánya megnehezíti egy felelősebb egészségügy kikényszerítését.

Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos reményei szerint a nyilvános adatközlés segíti a kórházakat abban, hogy növekedjen a betegbiztonság és megtegyék az ehhez szükséges fejlesztéseket. Elindulhat az infekciókontroll javulása, ami valóban azt eredményezheti, hogy csökkennek a fertőzések. Emellett a betegek bizalma is nőhet az ellátással és az egészségügyi rendszerrel kapcsolatban.

Első körben a következő adatok lettek nyilvánosak:

• a Clostridioides difficile nevű baktérium okozta fertőzéseké (a szakmai rövidítése CDI), – ez egy olyan baktérium, ami a bélben elszaporodva súlyos hasmenést és vastagbélgyulladást okozhat;
• az egészségügyi ellátással összefüggő járványoké,
• valamint a 2022-es úgynevezett európai pontprevalencia-vizsgálaté (ez néhány hetes időszakra vonatkozó, egyszeri „pillanatfelvétel” a kórházakról).

November 30-tól pedig jönnek a többféle antibiotikumnak ellenálló, multirezisztens kórokozók (MRK) és a véráramfertőzések (VÁF) intézményi adatai.

A felületen kiválasztható az országos adaton túl az adott intézmény és az év is, grafikonokon is megjelennek meg az adott kórház adatai (betegellátási, fertőzési) ötéves idősorokban. Az egyes adatokhoz, adatsorokhoz infoboxokat, fogalom-meghatározást is fűztek a készítők.

Az NNGYK többször hangoztatta, az adathalmaz nem alkalmas arra, hogy kórházi rangsort állítsunk fel, többek között azért nem, mert a fertőzési mutatókat jelentősen befolyásolja egyebek mellett a kórház profilja, az ellátott betegek állapota, a beavatkozások összetettsége, valamint az is, hogy az adott intézmény milyen intenzíven keresi, vizsgálja és jelenti a fertőzéses eseteket. Egy, az adatokat lelkiismeretesen szolgáltató, sok súlyos beteget ellátó kórház fertőzési számai rosszabbak lesznek, mint egy kisebb intézmény adatai, így a kettőt nem lehet egymással összevetni, pláne nem rangsorolni.

Az adatok a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) több év alatt kialakított adatbázisából származnak. Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozása egységes definíciók és validált módszertan alapján történik. Az adatokat évente frissítik és letölthető adatbázis formájában is hozzáférhetők lesznek.

Mi a helyzet a megyei kórházban?

Korábban már többször foglalkoztunk a témával. Megírtuk például, hogy a 2025-ös adatok alapján második helyen végzett a kecskeméti kórház az Országos Kórházi Főigazgatóság által végzett éves minőségértékelésen - ezt maga az intézmény hozta nyilvánosságra. Az adatokból többek között kiderült: 256 akut szívinfarktusos beteget mentettek meg és 371 kórházi fertőzést regisztráltak (ebben benne vannak a CDI, az MRK és a VÁF fertőzések is).

Fontos tudni, hogy 2013 óta a megyei kórházhoz - jelenlegi hivatalos neve: Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház - a kecskeméti mellett telephelyként a kiskunfélegyházi és kalocsai kórház is hozzátartozik.

A most élesített interaktív felületen egyelőre a Clostridioides difficile nevű baktérium okozta fertőzések adatai nyilvánosak.

• A CDI-fertőzések száma országosan csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években, a 2021-es közel 8300-ról 2025-re 6800 alá süllyedt.
• Kecskeméten szintén egyre kevesebb van az adatok szerint: 2021-ben még 293 volt, 2024-ben 139, míg tavaly 68.

A Clostridioides difficile nevű baktérium okozta fertőzések adatai a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban/ forrás: https://jarvpub.nngyk.gov.hu/hu

A fertőzések döntő többsége intézményben szerzett, azaz nem máshonnan behurcolt.

• A kórház úgynevezett CDI-incidenciaaránya tavaly 14,4 volt - ez 2021-ben még közel az ötszöröse, 74,7 volt, azaz szintén jelentősen csökkent. Ez a mutató azt jelzi, hogy a kórházban ellátott 10 000 kibocsátott betegre vetítve hány újonnan kialakult, egészségügyi ellátással összefüggő CDI esetet jelentettek, magyarán 10 ezer páciensre hány fertőzött jut. Ezzel a kecskeméti megyei kórház 2025-ben egyértelműen a kedvezőbb helyzetben lévő magyarországi intézmények között volt.



CDI-incidencia arány alapján a Bács-Kiskun Vármegyei Kórház / forrás: https://jarvpub.nngyk.gov.hu -

• A kórház viszont rosszul áll a székletmintavételi arány terén, amely azt mutatja, milyen gyakran vettek székletmintát a CDI igazolása céljából, 1000 ápolási napra vetítve. Ez a kecskeméti megyei kórházban 1,9 volt tavaly (ami egyértelműen kedvezőtlenebb érték), és 2022 óta (akkor 3,2 volt) csökkenő tendenciát mutat - magyarán egyre kevesebb mintát vesznek a fertőzés feltárására (más azonos típusú intézményben 10-hez körüli mutató is előfordult).

Székletmintavételi arány 2025-ben a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban

Járványok a kecskeméti megyei kórházban

Az interaktív felületen az egészségügyi ellátással összefüggő járványok adatai is megtalálhatóak. Ezek két fő csoportba sorolhatók: specifikus és nem specifikus járványok.

Egészségügyi ellátással összefüggő járványnak azt tekintik, ha az egészségügyi intézményben két vagy több fertőzés-eset között járványügyi és/vagy mikrobiológiai bizonyíték támasztja alá az összefüggést, ezáltal az egészségügyi ellátórendszeren belüli terjedést.

A specifikus járványok jellemzően vagy kizárólag az egészségügyi ellátórendszeren belül alakulnak ki (például multirezisztens kórokozó által okozott véráramfertőzés-járvány, Clostridioides difficile által okozott járvány, műtéti sebfertőzés-járvány). Egyes járványokban egyidejűleg több kórokozó által okozott megbetegedések is előfordulhatnak. A specifikus járványok viszonylag ritkák és általában kevés beteget érintenek, ugyanakkor a járvány részét képező megbetegedések általában súlyosabb lefolyásúak.

A nem specifikus járványok mind az egészségügyi ellátórendszerben, mind azon kívül, a lakosság körében is kialakulhatnak (például influenza okozta légúti járvány, calicivírus okozta enterális (a gyomor-bélrendszert érintő) járvány, rühakta által okozott járvány). A nem specifikus járványok gyakrabban alakulnak ki, általában több beteget és akár egészségügyi dolgozót is érintenek, ugyanakkor a járvány részét képező megbetegedések többnyire enyhébb lefolyásúak (kivéve, ha védekezőképességében gyengült betegek az érintettek).

• Országos szinten tavaly 103 specifikus és 199 nem specifikus járvány volt (a specifikus járványok száma országosan növekszik, 2021-ben 24 volt).

• Kecskeméten 2025-ben 3 specifikus és 4 nem specifikus járvány volt (a 7 a hasonló intézmények között alacsonynak számít) - ami talán érdekesebb, a specifikusak 27 ápoltat érintettek, míg a nem specifikusak 85 ápoltat és 36 egészségügyi dolgozót.
• Mutatjuk a korábbi évek adatait grafikonon: jól látszik, hogy voltak ennél rosszabb évek is, a nem specifikus - főleg légúti és enterális - járványok több évben 120-nál több ápoltat érintettek. Tavaly a specifikus járványok által érintett ápoltak száma - 27 fő - a korábbiakhoz képest (10 fő vagy az alatti) kiugrónak mondható.

Járványokban érintettek száma a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházban