A magyar települések többségében szeptember 16. és 22. között, valamelyik kijelölt napon rendezik meg az autómentes napot. Kecskeméten szeptember 20-án, vasárnap családi nap és kerékpáros felvonulás várja a főtérre kilátogatókat, emellett minden nap a Mobilitási Hét keretében szerveznek különféle eseményeket, közlekedésbiztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos programokat. Budapesten ezúttal kétnapos „autómentes hétvégét” terveztek: a forgalom elől lezárják a Vámház körutat, a Szabadság hidat és a Műegyetem rakpartot, valamint a hétvégén egyébként is autómentes pesti alsó rakpart egy részét. Országos szinten szeptember 22-én 999 forintos napijeggyel lehet majd utazni a helyközi járatokon. Felmerül azonban a kérdés – amint arra a G7-en megjelent írásában Tóth Csaba, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa rámutat –, hogy valóban autómentes napnak nevezhető-e egy olyan rendezvény, amelyen néhány rövid utcaszakasz lezárásán kívül lényegében nem változik meg a város közlekedése. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint az autómentes nap egyik legfontosabb célja, hogy a városlakók megtapasztalhassák, milyen lenne olyan környezetben élni, ahol nem az autók uralják a közterületeket. Ilyenkor javulhat a levegő minősége, csökkenhet a közlekedési zaj, miközben biztonságosabbá válhat a kerékpározás és a gyaloglás. Az utcák pedig olyan közösségi terekké válhatnak, ahol az emberek sétálhatnak, beszélgethetnek, pihenhetnek vagy akár játszhatnak is. Ehhez azonban az szükséges, hogy a város jelentős részét ténylegesen lezárják az autóforgalom elől, és csak a legszükségesebb járművek közlekedését engedélyezzék. Egy ilyen intézkedésnek nemcsak szimbolikus jelentősége lehet. Brüsszelben például az autómentes nap idején 60–86 százalékkal csökkent a nitrogén-dioxid koncentrációja, egy forgalmas út környékén pedig 20 decibellel mérséklődött a zajszint. A belga fővárosban ugyanis már 2003 óta évente egy alkalommal az egész várost lezárják az autóforgalom elől. A szabály alól csak a közfeladatot ellátó járművek és a taxik kapnak automatikus felmentést, illetve azok, akik külön engedélyt kérnek – például azért, mert aznap érkeznek haza egy hosszabb utazásról. Az engedéllyel közlekedőknek is legfeljebb 30 kilométer/órás sebességet kell betartaniuk. A város ilyenkor teljesen megváltozik: az utcákat kerékpározók, gyalogosok és görkorcsolyázók veszik birtokba, megtelnek a kávéházak, a múzeumok előtt pedig sorok alakulnak ki. A résztvevők megtapasztalhatják a kisebb forgalommal járó csendet, nyugalmat és tisztább levegőt. De az élhetőség népszerűsítésében és népszerűségében Franciaország sem marad le, hiszen a „Párizs lélegzik” program keretében májustól augusztusig minden hónap első vasárnapján a belső négy kerületet lezárják az autóforgalom elől – olvashatjuk a G7-en megjelent írásban.
