A kormány szigorítja a sportvezetőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, és négyéves támogatási kizárást is lehetővé tenne súlyos szabálytalanságok esetén. Emellett döntött egy új környezetvédelmi hatóság és az annak részeként működő Zöldőrség létrehozásáról, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer átalakításáról is – számolt be a Népszava a Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter részvételével zajlott kormányzati sajtótájékoztatóról. Magyar Péter közlése szerint a kormány személyi összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a sportban. Ennek értelmében a jövőben miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár, illetve állami tulajdonú vállalat vezetője nem tölthet be vezető tisztséget olyan jelentős sportszervezetnél, amely több mint 500 igazolt sportolót foglalkoztat. A miniszterelnök elmondta: a szabályozás célja, hogy csökkentse a politikai szereplők jelenlétét a sportági szakszövetségek és klubok vezetésében, amelyek az elmúlt években szerinte „fideszes hűbérbirtokként” működtek. A kormány emellett azt is lehetővé tenné, hogy egy sportszervezet vagy sportszövetség négy évre kizárható legyen az állami támogatásokból, ha azok felhasználása során súlyos szabálytalanságokat tárnak fel. Magyar Péter felidézte, hogy több politikus már korábban távozott különböző sportszövetségek vezetéséből. Németh Szilárd a birkózást, Lázár János a teniszt, Kósa Lajos a korcsolyasportot, Szűcs Lajos a horgászatot, Semjén Zsolt pedig a vadászati szervezeteket összefogó szervezeteket hagyta ott az elmúlt hónapokban. A miniszterelnök szerint Szijjártó Péter a Honvéd, Kubatov Gábor a Ferencváros, Deutsch Tamás pedig az MTK elnöki székében maximum a tervezett szabályozás hatálybalépéséig maradhatnak majd. Az MTI összeállítása alapján az új összeférhetetlenségi szabályok rajtuk kívül érinthetik Schmidt Gábort, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnökét, Polyánszky Zoltánt, a Magyar Sakkszövetség vezetőjét, valamint Csampa Zsoltot, a Magyar Vívó Szövetség elnökét is.
Létrejön a Zöldőrség
A sajtótájékoztatón Magyar Éva kormányszóvivő a legutóbbi kormánydöntések közül kiemelte, hogy 2027. január 1-jétől létrejön az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság, amelynek részeként egy 50 fős, gyors beavatkozású Zöldőrség is működik majd. Ahogy a Népszava cikkéből megtudhatjuk, a Zöldőrség többek között állatbántalmazás, illegális hulladéklerakás, erdőkárosítás és illegális kútfúrás esetén léphet fel, valamint a kutyaviadalok felszámolásában is részt vehet. Az új főhatóság hatáskörébe kerülnek a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti és klímavédelmi feladatok, továbbá a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok is. A tervek szerint a főhatóság jogkörébe, így országos szintre kerül az akkumulátorgyártással és az akkumulátorhulladék kezelésével kapcsolatos környezetvédelmi engedélyezés, ellenőrzés és szankcionálás is. A főhatóság létrehozásáról szóló törvénytervezethez a kormány társadalmi egyeztetést indít.
Átalakítják az élelmiszerlánc-felügyelet rendszerét
A kormány az élelmiszerlánc-felügyelet területi rendszerét is átszervezi. A járási hivatalok jelenlegi élelmiszerlánc-felügyeleti szervezeti egységeit megyei szinten integrálják, miközben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb agrár-, élelmiszerlánc-, állat- és növényegészségügyi hatásköröket kap. Magyar Éva szerint az átalakításra azért van szükség, mert a jelenlegi rendszer több esetben lassan és rugalmatlanul működött. Előfordult, hogy a szükséges hatósági intézkedések késve, illetve nem megfelelő módon valósultak meg – közölte a kormányszóvivő. Egy 9,5 milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogram részleteiről is döntött a kormány – ennek részleteiről a Népszava beszámolójában olvashatunk. Korábbi lapszemlénk a kormányzati tájékoztatóról az autópálya-koncesszió kapcsán:
