A NER-t a tiszta piaci verseny fogja kinyírni, a magyar gazdaságot pedig a kormányváltás mentette meg az államcsődtől – többek között erről beszélt Madár István gazdasági vezető elemző a Portfolio „Versenyképesség 2026-ban” elnevezésű kecskeméti rendezvényén. A Four Points by Sheraton előadótermében zárta a Portfolio az idei országos roadshow-ját október 13-án. A zárókonferencia első felvonása makrogazdasági kérdésekről és a hazai nagyvállalatok helyzetéről szólt. Bár a fórum második felvonása a térség gazdasági helyzetét boncolgatta, a közönség soraiban nem találkoztunk a városvezetés képviselőivel. A helyszínen a KecsUP is ott volt; az elhangzottakról cikksorozatban számolunk be, melynek első részében Madár István vezető elemző előadását foglaljuk össze, míg a hamarosan megjelenő folytatásban a helyi KKV-szektorról lesz szó.
Vége az olcsó hitelek korszakának
A 2010-es évek a globalizációról és a szabadon áramló, olcsó tőkéről szóltak, ám ez a rendszer a 2020-as évekre teljesen kifújt. A Covid-járvány, a háborúk és az energiaválság egy új, bezárkózó korszakot indítottak el.
„Elfelejthetjük az olcsó hiteleket, a pénznek mostantól tartósan magas ára van” – jelentette ki a Portfolio vezető elemzője, rávilágítva arra, hogy a vállalatoknak szerte a világon – így Magyarországon is – tartósan drága finanszírozási költségekkel kell tervezniük a jövőben.
A Tisza-faktor: Hogyan mentette meg a politikai alternatíva a költségvetést?
Madár István szerint, ami elsőre politikai szimpátiának tűnik, tiszta piaclogika. Ahogy fogalmazott: ha nincs a Tisza Párt felemelkedése, Magyarország ma valószínűleg nem lenne fizetőképes ország. A külföldi tőke és befektetők ugyanis teljesen elvesztették a hitüket a Fidesz gazdaságpolitikájában. Ha maradt volna a régi status quo, a tőke elkezdett volna menekülni innen, ami padlóra küldte volna a költségvetést. Azzal viszont, hogy megjelent egy valós politikai alternatíva, a piacok megnyugodtak, visszatért a bizalom, és a tőke beáramlott az országba. „Ez nem politikai szimpátia kérdése” – fogalmazott az elemző.
Miért nem működik a magyar modell?
„Nálunk a kormány imádja a látványos beruházásokat, és hatalmas mennyiségű pénzt égetünk el, emiatt magas a befektetési ráta. A gazdasági növekedés mégis köhög. A lengyelek sokkal kevesebb pénzt öltek beruházásokra, mégis stabilan hozták a 4-5%-os növekedést a legrosszabb válságok alatt is.”
Ennek oka Madár István szerint az eltérő gazdasági szemlélet és az, hogy náluk alacsonyabb a korrupció.
A NER alkonya: a piac, és miért nem a bíróság darálja be NER-t
Sokan a politikai elszámoltatástól várják a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez köthető vállalati kör bukását, a Portfolio rovatvezetője szerint azonban a megoldást gazdasági törvényszerűségek fogják elhozni.
„A NER-t a tiszta piaci verseny fogja kinyírni, és nem feltétlen csak az elszámoltatás” – hívta fel a figyelmet Madár István. Az elemző hangsúlyozta, hogy ezek a mesterségesen felduzzasztott vállalati struktúrák piaci alapon alapvetően életképtelenek – amint elapadnak a források, és piaci árakon kell versenyezniük a nyitott gazdaságban, a NER-es cégek nagyon hamar el fognak vérezni.
Az euróbevezetés mítosza
Az eurószkeptikus hangok gyakran hivatkoznak arra, hogy a jelenlegi instabil makrogazdasági környezetben, a magas infláció és a költségvetési hiány mellett lehetetlen teljesíteni a maastrichti kritériumokat. A szakértő szerint ez történelmi tévedés, hiszen számos uniós ország a jelenlegi magyar helyzetnél sokkal rosszabb mutatókkal állt neki a folyamatnak, mégis sikeresen bevezették a közös valutát.
„A történelmi valóság az, hogy az egész Európai Unióban mindössze két olyan ország van, amelyik hivatalosamente céldátummal bejelentette az euróövezeti csatlakozást, aztán a gazdaságpolitikai bénázás miatt mégis meghiúsult a kísérlet: Magyarország és Románia”
– zárta gondolatait a Portfolio vezető elemzője.
Cikksorozatunk folytatódik: a következő részben kiderül, hogy milyen kihívásokkal küzdenek a környék kis- és középvállalkozásai: milyen hatással van a Hormuzi-szoros az alföldi gazdálkodásra?
