1896 októberében nyitotta meg kapuit a kecskeméti színház, amely 1916-ban vette fel Katona József nevét. Az épület 130. születésnapját több programmal ünneplik, elsőként egy kiállítás nyílt a nézőtéri büfében fotókból, plakátokból, relikviákból.
Katona József már 1826-ban tervekkel állt elő, amelyek alapján a mai Arany János utca sarkán állott volna a színház. Azonban ekkor és 1829-ben is elvetették a teátrum ügyét, és ezután még több mint fél évszázad telt el, míg végre állandó, stabil otthona lett a színházművészetnek Kecskeméten.
Volt több, hosszabb-rövidebb ideig tartó megoldás. 1833 tavaszán a Korona vendégfogadó udvarán épült ideiglenesnek szánt épület, amely később nyári színházként működött. 1868-ban a Nádor vendéglővel egy telken, a mostani színházépülettel szemben nyílt meg a Kovács-féle színház, majd 1883-ban kétezer fős nyári színház a mai vasútállomás közelében, azonban ez nem volt hosszú életű.
A színügyi bizottság a várossal egyetértésben úgy látta, hogy Kecskemétnek egy új színházra lenne szüksége. Így amikor eladták a mai Helvécia területét telepítés és a homoki szőlőkultúra fejlesztése céljából, a vételárból 200 ezer koronát lekötöttek a színházépítés költségeinek fedezésére.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
1894-ben közzétették a pályázatot, miután hosszasabb huzavona után megállapodtak a színház helyszínében. Eredetileg az épületet nemcsak színháznak, hanem vigadónak is szánták. A végleges pályázat azonban már csak a színház épületére szólt. A nyertes Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építészeti irodája lett.
„Legyenek büszkék a színházukra, mert annak a színháznak nincs párja sehol. Sok színházat láttam, sokban játszottam, de higgye meg, ez mindenek felette áll. Fellnerék is sok szép alkotással dicsekedhetnek, de ezzel - remekeltek! Abban az épületben minden olyan bájos összhangban van, hogy az maga inspirálja az embert. Katona József szelleme dolgozott ott, mikor azt a színházat építették. Az egész olyan, mint egy szép zene. Olyan közvetlen hatással van az emberre, aminő közvetlenséget még nem éreztem soha."
A legeslegelső előadás a színházban 1896. október 14-én természetesen a Bánk bán volt, Jászai Marival Gertrudis szerepében / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
A színház 1916. november 11-én vette fel Katona József nevét - a neves drámaíró születésének 125. évfordulóján.
Most, 2026-ban az épület 130. születésnapját több programmal ünnepli a teátrum. Pénteken egy kiállítás nyílt a nézőtéri büfében: a színház archívumának különleges darabjain keresztül, fotók, plakátok, relikviák segítségével idézik fel a színházépület és az itt játszó művészek legemlékezetesebb korszakait.
A színház megvalósulása annak köszönhető, hogy „ez a város mert nagyot álmodni, és mert abban a képzeletben bízni, ami egy emberöltőn túlmutat. És nem feltétlen azonnali sikereket, hanem sokkal inkább a gyerekeinkbe, a jövőnkbe és a nemzetünkbe vetett hitet képes megalapozni“ - mondta a megnyitón Kovács Lehel, a színház igazgatóhelyettese és művészeti vezetője, aki idézte Jászai Mari fenti méltató szavait is.
1 / 23
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Kiállítás a Katona József Színház 130 éves múltjából
Kovács Lehel kiemelte azt is, hogy a város vezetői a földeladásból származó bevétel „nem a saját zsebükre, nem különböző beruházásokra költötték, hanem egész egyszerűen a jövőre“.
„Százharminc év alatt elképesztő alkotók sokasága öregbítette ennek a csodálatos színháznak a hírnevét. És igazából mi színházi emberek vagyunk azok, akik ezt pontosan tudják, hogy ez milyen áldozattal és munkával jár. Akik nap mint nap itt vannak és a saját álmaikat törik egy olyan valósághoz, ami a színház, azért, hogy az embereket segítsék abban, hogy a mindennapi életet színesnek, élhetőnek és egy csodálatosan gazdag mesének lássák“ - fogalmazott az igazgatóhelyettes.
Sirkó László színművész a megnyitót követően sztorizott egy kicsit / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Kovács Lehel nem feledkezett meg azokról sem, akik „nem a színpadon csillogtak“, hanem egyáltalán lehetővé tették az előadásokat: a kellékesek, ügyelők, öltöztetők és más héttérben dolgozó munkatársak munkája nem látványos, de nélkülözhetetlen egy színházban.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
További programok:
- Október 4-én, vasárnap a 130. évforduló alkalmából még több program is lesz. Például rendhagyó színházlátogatások: Tóth Kata dramaturg mesél az épület történetéről, miközben sosem hallott kulisszatitkokba is bepillantást enged.
- Vasárnap 11 órakor Katona József klasszikus műve ezúttal a tánc nyelvén, különleges nézőpontból elevenedik meg a balett-tagozat, a Kecskemét City Balett jóvoltából.
- 13 órakor Bánk bán prózában és zenében: barangolás Katona József leghíresebb művének prózai és zenei világában Danyi Judit és Hegedűs Zoltán színművészek, valamint Cselóczki Tamás énekkari művész közreműködésével.
- Ugyancsak vasárnap 18 órakor beszélgetés a Kecskeméti Nemzeti Színház örökös tagjaival a Kelemen László Kamaraszínházban (Rákóczi út 15.). Három különleges életút, számtalan emlék és több évtizednyi színházi történet találkozik egy estén. Sirkó László, Ba Éva és Körtvélyessy Zsolt idézik fel a társulathoz kötődő meghatározó pillanataikat, a legemlékezetesebb előadásokat és a kulisszák mögötti történeteket. Az est házigazdái Tóth Kata dramaturg, valamint Kovács Lehel igazgatóhelyettes, művészeti vezető.
