A fogyasztói árak átlagosan 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat szeptemberben, míg augusztushoz viszonyítva 0,2 százalékal növekedtek - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentéséből. Az élelmiszerárak ugyanakkor továbbra is csökkenő tendenciát mutatnak.
Szeptemberben, az előző év azonos időszakához képest a következő változásokat lehetett tapasztalni:
- Az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal csökkent;
- A szolgáltatások 4,9 százalékkal drágultak;
- A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett;
- A háztartási energiáért 4,0 százalékkal kellett kevesebbet fizetni;
- A tartós fogyasztási cikkek ára 1,2 százalékkal emelkedett;
- A gyógyszer, gyógyáruk 1,3 százalékkal drágultak;
- A járműüzemanyagokért 6,9 százalékkal kellett többet fizetni.
Augusztushoz viszonyítva pedig az alábbiak szerint történtek változások:
- Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent;
- A szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal csökkent;
- A háztartási energia ára 0,2 százalékkal nőtt;
- A szeszes italok, dohányáruk ára 0,1 százalékkal növekedett;
- A járműüzemanyagok ára 5,9 százalékkal növekedett;
- A ruházkodási cikkek 1,3 százalékkal kerültek többe.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője az adathoz fűzött kommentjében kiemelte, hogy az inflációs gyorsulásért elsősorban a járműüzemanyagok árának emelkedése felelős. Ez egy hónap alatt 5,9 százalékkal drágult, ami önmagában is 0,4 százalékkal növelte a havi inflációt. Mivel a havi áremelkedés 0,2 százalékot tett ki, ez azt jelenti, hogy minden más összességében olcsóbb lett.
Ezt gondolják a szakértők a friss inflációs adatokról
A KSH adatai kapcsán közleményt adott ki az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely szerint az inflációs statisztika továbbra is jó lehetőséget biztosít az árrésstop kivezetésére, ami így nem okozna újabb jelentős növekedést a fogyasztói árakban. Az OKSZ úgy látja, az árrésstop kivezetése után újra elinduló komolyabb árengedményes akciók több százezer magyar családnak tennék jó áron elérhetővé az alapélelmiszereket is. Az árrésstop kivezetésével a települési kisboltok felszabadulnának a rájuk nehezedő nyomás alól, ami miatt tömegesen zárnak be az elmúlt években, emellett újra elindulhatnának a beruházások és a fejlesztések a kiskereskedelmi szektorban - írta kommentjében a szervezet.
Ehhez képest Virovácz Péter, az ING Bank makroelemzője közleményében az inflációs gyorsulásáért felelős járműüzemanyagok árnövekedését emelte ki. Szerinte ez egy hónap alatt 5,9 százalékkal drágult, ami önmagában is 0,4 százalékkal növelte a havi inflációt. Ám mivel a szakértő szerint a havi áremelkedés 0,2 százalékot tett ki, ez azt jelenti, hogy minden más összességében olcsóbb lett.
A jegybank szerint emelkedhet az infláció az év végére
Noha az inflációs adatok az elmúlt időszakban kedvezően alakultak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azért egy korábbi jelentésében óvatosságra intett az inflációs adatok kapcsán. A jegybank ugyanis úgy számol - a legtöbb szakértővel egyetemben -, hogy 2026 utolsó hónapjaiban a korábbi igencsak alacsony szintről feljebb mozdulhat az infláció. Azzaz az év végére az áremelkedés akár megközelítheti a 2,5 százalékot is. Ez a pörgés pedig egészen 2027 közepéig tarthat, amikor akár 3 százalék fölötti inflációs adattal is számolhatunk. Ez alapján az infláció éves átlagban idén 1,8, 2027-ben 3,1, 2028-ban pedig 2,6 százalékon alakulhat.
