„A vagyonadó megítélésénél nem az a legfontosabb kérdés, hogy mekkora adókulcsot írunk a törvénybe, hanem az, hogy mekkora vagyon után tudjuk ténylegesen és gazdaságosan beszedni az adót. A jelenlegi tervezetnél éppen a vagyoni skála két végén látjuk a legnagyobb bizonytalanságot” – hangsúlyozta a KKV Magazinnak Karagich István, a Blochamps Capital vezetője. Hozzátette, az egymilliárd forint körüli vagyonoknál az ingatlanok és a vállalkozási részesedések értékelésének ellenőrzése, valamint az esetleges jogviták kezelése jelentős költséget okozhatnak. A legnagyobb vagyonok esetében viszont a nemzetközi adóilletőség, az összetett tulajdonosi struktúrák és a családi vagyonmegosztás szűkíthetik a tényleges adóalapot.
Utóbbi a progresszív adóztatást is érintheti: egy 400 milliárd forintos családi vagyon négy nagykorú családtag közötti tényleges megoszlása esetén például egyik tulajdonos sem kerülne a 100 milliárd forint feletti, 1,5 százalékos adósávba.
Mindez a szakember szerint azt eredményezheti, hogy a vagyonadó tényleges terhei elsősorban a középső vagyoni rétegben, a hárommilliárd forint körüli vagyonnal bíró adóalanyok feletti vagyonsávban jelentkeznek. „Ők jellemzően Magyarországon tartják vagyonukat, melyet helyben működő vállalkozásokban fennálló tulajdonrészek alkotnak és korábban nem alakítottak ki nemzetközi vagyonkezelési vagy adótervezési struktúrákat“ - fűzte hozzá.
Ahogyan azt megírtuk, a vagyonadó bevezetését Magyar Péter a szolnoki országjárásán jelentette be. A miniszterelnök ekkor elmondta, az adónem szigorúbb feltételek mellett jelenik meg, mint azt korábban vállalták, de a részletek közlését Kármán András pénzügyminiszterre bízta. Később kiderült, hogy az előzetes tervek szerint nem az egyes vagyontárgyakat adóztatnák meg, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát. A formálódó fő szabály szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra 100 milliárd forintig évi 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó vagyonrészre pedig 1,5 százalék adót kellene fizetni.
