Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, valamint Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság szociális ügyekért és minőségi munkahelyekért felelős ügyvezető alelnöke mintegy negyven egyetemi hallgató társaságában ünnepelte meg a Tempus Közalapítvány és az Európai Bizottság magyarországi képviseletének közös rendezvényén, hogy a korábban kizárt magyar alapítványi egyetemek ismét részt vehetnek az Erasmus+ programban. A rendezvényen a miniszter arról is beszélt, hogy a korábbi kormány által létrehozott Pannónia Ösztöndíjprogramot szintén szeretnék fenntartani, ennek lehetősége azonban a költségvetéstől függ – olvashatjuk a HVG beszámolójában. Lanner Judit szerint az Erasmus+ teljes körű visszatérése az európai lehetőségekhez való egyenlő hozzáférést állítja helyre. Hangsúlyozta, hogy a magyar hallgatóknak nem lett volna szabad politikai viták vagy a saját befolyásukon kívül eső intézményi döntések miatt elveszíteniük a külföldi tanulás lehetőségét. A miniszter kiemelte, hogy a tárca egyik legfontosabb feladata a magyar felsőoktatás depolitizálása lesz az elmúlt 16 év után. A miniszter olyan egyetemeket szeretne, amelyek nagyobb autonómiával működnek, magasabb színvonalú képzést nyújtanak, és szélesebb társadalmi rétegek számára teszik elérhetővé a felsőoktatást. Roxana Mînzatu pedig arról beszélt, hogy Európa Magyarországgal együtt teljes, ezért különösen örül annak, hogy a magyar diákok ismét élhetnek a program nyújtotta lehetőségekkel. Elmondta azt is, hogy az Erasmus+ finanszírozásának növelése is napirenden van: a program jelenlegi, 26 milliárd eurós költségvetését az Európai Bizottság 41 milliárd euróra emelné, míg az Európai Parlament 47 milliárd eurós keretet javasol. Ő maga pedig emellett megfizethetőbbé tenné a lakhatást a népszerű Erasmus+-célországokban, köztük Spanyolországban. „Az Európai Uniónak nincs jövője olyan generációk nélkül, amelyek valóban – nem pusztán félelemből vagy érdekből – az Unióhoz tartozónak érzik magukat” – fogalmazott Mînzatu. „Új utakat kell találnunk arra, hogy motiváljunk benneteket, hogy kiálljatok Európáért, megértsétek Európát, és újragondoljátok Európa jövőjét”. Amint a HVG írja, a magyar hallgatók már idén ősszel benyújthatják pályázataikat, a külföldi tanulmányutak pedig várhatóan a 2026/2027-es tanév második félévében indulhatnak újra. Februártól mintegy 4700 diák kezdheti meg külföldi részképzését.
Előzmények
Az Európai Bizottság 2022 decemberében döntött a magyar alapítványi egyetemek Erasmus+-támogatásainak felfüggesztéséről. Az intézkedést azzal indokolták, hogy az egyetemek működési modellje nem biztosít megfelelő garanciákat az uniós források átlátható felhasználására. A döntés hátterében az állt, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiban több aktív politikus, köztük a kormány miniszterei is helyet kaptak. Az érintettek később lemondtak ezekről a tisztségeikről, az uniós program azonban nem indult újra, a magyar kormány és az Európai Bizottság éveken keresztül vitázott a kérdésről: a kormány a döntést politikai indíttatásúnak, a Brüsszellel folytatott konfliktusuk következményének tekintette, az Európai Bizottság ezzel szemben arra hivatkozott, hogy a magyar jogi szabályozás nem kezelte megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kuratóriumaiban felmerülő összeférhetetlenségi kockázatokat. A fordulatot az hozta el, hogy az Európai Unió Tanácsa október elején elfogadta a bizottsági javaslatot, amely feloldotta a Magyarországgal szemben korábban bevezetett védelmi intézkedéseket, miután a Tisza-kormány a kekvákkal kapcsolatos szabályozást módosította, és a rendszer felszámolását is célul tűzte ki. További részletek a HVG cikkében találhatók.
