Három fordulót játszottak le eddig a férfi kosárlabda NB I. A csoportjának alapszakaszában, ahol a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét egyelőre nyeretlen. A hírös városiak legutóbb ráadásul az újonc Fót otthonában kaptak nagy pofont.
Nem nézett könnyű idény elé a Duna Aszfalt-DTKH Kecskemét, amelynek képviselői erről már teljesen nyíltan beszéltek a nyár folyamán is. A klub kerete a nyári átigazolási időszakban alaposan átalakult, csupán hárman maradtak a fiatalok mellett hírmondónak az idősebbek és a légiósok közül. A cél egyértelmű volt az idény előtt, a bennmaradás kiharcolása élvez elsőbbséget.
Ebben alapvetően nincs újdonság a korábbi évekhez képest, idén azonban jóval nagyobb mértékben épít a fiatalokra a gárda, amit részben természetesen a kényszer is szül. Új légiósok érkeztek, akik közül többen is egy nehezebb időszak vagy sérülés után szeretnék újra felépíteni magukat.
Az eddigi három vereségben a legfájóbb talán az, hogy a KTE-nek egyszer sem volt valós esélye a győzelemre, legfeljebb jobb periódusai akadtak. A Honvéd 18, a Kaposvár 22, majd legutóbb az újonc Fót 25 pontos verést mért a Kecskemétre. Akárhogy is nézzük, egyelőre nagyon az út elején jár a csapat, de a klub szakmai igazgatója, Ivkovic Stojan nem aggódik, igaz, a szurkolók félelmeit megérti.
– Aki látta az első három fordulót, az joggal aggódhat. A kérdés, hogy én aggódom-e vagy sem. A válaszom, hogy én nem aggódom. Tudjuk, honnan indultunk, hogy miken kell még változtatni, hol kell fejlődni. Pozitív irányba fogunk mozdulni egy idő után – mondta Ivkovic a Fót elleni vereséget követően.
A számok egyelőre nem festenek jól
A statisztikákat böngészve a fő probléma egyelőre a dobások pontossága. A Kecskemét egyik meccsén sem dobott igazán jól, a triplákat jóval 30 százalék alatti hatékonysággal értékesíti, de Fóton már a büntetőkkel is meggyűlt a baja a társaságnak. A Kaposvár ellen a palánk alatti hatékonyság például rendben volt, a 75 szerzett pont is elfogadható mutatónak mondható, de ez keveset ér akkor, ha az ellenfél 97 egységig jut. Ehhez további problémák is társulnak: eddig minden meccsén alulmaradt a lepattanók számában a Kecskemét, amely az eladott és szerzett labdák tekintetében sem áll jól.
A dobások pontossága a jobb dobáskiválasztással, illetve a csapatjáték természetes fejlődésével, az egyéni formák javulásával jobb lehet, ahogy az eladott labdák számát is csökkentheti az összeszokottság. A palánk alatti hatékonyság viszont már a játékosok fizikai adottságain és az ellenfelek erősségein is múlik, amit persze adott esetben lehet kompenzálni.
Ivkovic Stojan megérti a szurkolók aggodalmát, de még nem izgul / Fotó: Réti Attila/KTE
Az aggodalom jogos, de rengeteg van még hátra
Hogy Ivkovic Stojan miért nyugodt egyelőre, azt talán a tabella igazolja. A Kecskemét mellett további három csapat nyeretlen, négyen pedig egy sikernél járnak az alapszakaszban. Az már most jól látszik, hogy a Kaposvár, a Szolnok, a Falco, az Alba és az ASE komoly tervekkel vágott neki az idénynek, a Honvéd pedig amolyan sötét ló lehet még. Itt viszont kettéválhat a mezőny, a többieket nüanszok választhatják el, és mivel hosszú az idény, a csapatépítéssel azok sincsenek elkésve, akik egyelőre beragadtak, hiszen a bajnokság két részből áll.
A Kecskemét sajnos évek óta nem bízhatott reálisan a rájátszásba kerülésben, azonban az alsóházi play-outban rendre elérte alapcélját. A közvetlen riválisok ellen sikerült megszerezni azokat a győzelmeket, amelyek bennmaradást értek. Jegyezzük meg azonban, hogy míg az utóbbi két évben nyugodtabban zárta a bajnokságot, előtte már megcsapta a kiesés szele, így nem kevés kockázatot rejt magában az alsóházi rájátszás, hiszen a csapatok eleve az alapszakaszbeli helyezésük alapján kapott bónuszpontokkal kezdenek. Lényeges tényező ráadásul az önbizalom is, amely nélkül nagyon nehéz győzelmi kényszerben nekivágni egy tízmeccses sorozatnak szerda–szombat ritmusban.
Az utóbbi három idény mutatóit vizsgálva jól látszik, hogy nyolc-kilenc győzelemig jutott el a Kecskemét az alapszakaszban, ami jó alapot adott a kiesés elleni csatához. Tavaly kifejezetten remek sorozatot hozott a KTE, hiszen hétszer is nyert az alsóházban, előtte öt, illetve hat győzelemig jutott ugyanitt. A recept tehát adott, mi kell a bennmaradáshoz.
Sok múlik a légiósok formáján
Idő és mérkőzés még bőven adott a fontos győzelmek megszerzéséhez, de a keret minősége egyelőre nehezen felmérhető. Nyáron válogatott légiósok hagyták el Kecskemétet, Ilari Seppälä például a finn válogatottal remekelt, az viszont még nehezen megítélhető, hogy az utódok fel tudnak-e nőni ahhoz a szinthez, amelyet az elődök képviseltek. A kecskemétiek ugyan hagytak még helyet és anyagi mozgásteret is ahhoz, hogy adott esetben új játékost igazoljanak, de a csapat egészségi állapota kulcsfontosságú tényező lehet, hiszen nagyjából nyolc rutinos játékos alkotja a csapat magját, a többiek fiatalok, többen újoncok.
Akikben joggal lehet komoly vezető potenciál, az Pavle Djurisic és Shaun Doss Jr. A montenegrói Djurisic az előző idényben nem teljesített rosszul a bolgár és a montenegrói élvonalban, de sérülések is nehezítették életét. Idén átlagban 25 percet kap egyelőre, alighanem még nem érte el fizikálisan a legjobb állapotát, 40 percre vetítve viszont 24.5 pontos, valamint 8 lepattanós átlagot prognosztizálnak neki a számok. Doss a pontgyártás terén lehet hasznos fegyver, egyelőre 15.7 pontot termel, de szintén sérülések nehezítették a korábbi időszakban. A két említett játékos helyzete is némi reményt adhat tehát, hogy egyénileg és csapatként is jóval feljebb van még a gárda plafonja.
Egy dolog biztos, ilyen gyengén régen rajtolt a Kecskemét, így a szurkolói aggodalom valóban jogos, ahogy az is érthető, hogy az ilyen helyzeteket már sokszor átélő Ivkovics Sztojan nyugodt marad.
Az első győzelem megszerzése viszont immár égetően fontos lenne, pláne azért, mert legközelebb a Szegedet fogadja majd a Kecskemét, amely ugyancsak a kiesés ellen küzdhet idén. A mérkőzést október 20-án rendezik a Messzi István Sportcsarnokban, a kezdés 18 órakor lesz.
