Milliárdos veszteséget okoztak a magyar ügyfeleknek a bankkártyás és átutalásos csalások 2026 második negyedévében. A visszaélések száma tovább emelkedett, miközben a lakossági ügyfeleknél okozott kár összességében nem nőtt jelentősen. A vállalati számlák ellen elkövetett támadások esetében azonban meredeken emelkedett a veszteség – olvasható a 24.hu cikkében, amely a BiztosDöntés.hu kibervédelmi szakembereivel összegyűjtötte a leggyakoribb módszereket is, amelyekkel a banki csalásokat elkövetik.
Hivatalos személynek kiadott csalók
Az egyik legelterjedtebb módszer, amikor a csaló valamilyen hivatalos személynek adja ki magát. Gyakran banki ügyintézőként, rendőrként vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársaként telefonál, és azt állítja, hogy az ügyfél bankszámláját támadás érte, ezért sürgeti, hogy a megijedt ügyfél maga utalja át a pénzét egy úgynevezett „biztonsági számlára”. Más esetekben egy alkalmazás letöltésére veszik rá az áldozatot, amelyen keresztül hozzáférést szereznek az online banki felülethez. A csaló ezután maga indítja el az átutalásokat, amelyek jóváhagyásához különböző kódokat is elkérhet.
Befektetési csalások
Továbbra is jelentős problémát jelentenek a befektetési csalások. Ezek sok esetben közösségi médiában, például Facebookon megjelenő hirdetésekkel kezdődnek. A csalók ismert közszereplők fényképeit, hamis újságcikkeket és irreálisan magas, garantált hozamokat használnak arra, hogy hitelesnek tűnjenek. Aki megadja az elérhetőségét, azt később egy magát befektetési tanácsadónak nevező személy keresi meg. Először kisebb, majd egyre nagyobb összegek befizetésére próbálják rávenni. Ezekben az esetekben is előfordulhat, hogy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás telepítését kérik.
Online piacteres visszaélések
Az online piactereken nemcsak a vásárlókat, hanem egyre gyakrabban az eladókat is célba veszik a csalók. Az Erste tapasztalatai szerint ezek a visszaélések ráadásul súlyosabb anyagi károkat is okozhatnak. A csaló ilyenkor vevőnek adja ki magát, majd jellemzően valamilyen futárszolgálatra hivatkozva küld egy linket. Azt állítja, hogy az eladónak ezen, általában egy bankválasztós oldalon keresztül kell belépnie a banki felületére ahhoz, hogy megkapja a vételárat. A hamis oldal célja valójában az online banki belépési adatok megszerzése.
A szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy az online piacteres csalások időszaka különösen intenzív lehet az ünnepi vásárlások és a Black Friday közeledtével.
SMS-es adathalászat
Továbbra is gyakori az SMS-es adathalászat. A csalók közüzemi szolgáltatók, streamingplatformok vagy más ismert szolgáltatók nevében küldenek üzenetet. Ezekben általában elmaradt számlára, lejárt előfizetésre vagy valamilyen sürgős fizetési kötelezettségre hivatkoznak, majd egy hamis weboldalra irányítják a címzettet. Az oldalon rendszerint bankkártyaadatokat próbálnak megszerezni.
A „túl szép, hogy igaz legyen” típusú ajánlatok
A csalások további csoportjába tartoznak a „túl szép, hogy igaz legyen” típusú ajánlatok. Ilyenek például a népszerű márkák weboldalait megtévesztésig utánzó hamis webshopok, amelyek feltűnően olcsó termékeket kínálnak. Illetve hasonló módszerrel működnek a nem létező szálláshelyek is: a csalók előleget kérnek a kiszemelt áldozattól, miközben a meghirdetett szállás valójában nem is létezik.
Romantikus és öröklési csalások
A romantikus csalások szintén gyakoriak. A csaló akár heteken vagy hónapokon keresztül építi a kapcsolatot az áldozattal, miközben közös jövőt ígér. Amikor már kialakult a bizalom, valamilyen váratlan élethelyzetre, sürgős segítségre vagy a közös otthon megteremtésére hivatkozva pénzt kér. A kialakult érzelmi kötődés miatt pedig az áldozatok akár jelentős összegeket is átutalhatnak. Az Erste szakemberei szerint egyre gyakrabban jelennek meg az örökléshez kapcsolódó csalások is. Ilyenkor a csaló ügyvédnek, közjegyzőnek vagy banki ügyintézőnek adja ki magát, és e-mailben, Messengeren vagy Viberen arról értesíti a kiszemelt áldozatot, hogy egy távoli, gyakran külföldi rokona után jelentős összeget örökölt. A csaló azt állítja, hogy az örökséghez csak bizonyos illetékek, közjegyzői vagy ügyvédi díjak megfizetése után lehet hozzájutni. A cél azonban nem minden esetben kizárólag a pénz megszerzése: személyes és banki adatokat is megpróbálhatnak kicsalni. A módszer különösen cinikus változata, amikor valóban elhunyt személy hozzátartozóit keresik meg a gyász időszakában.
NFC-technológiát kihasználó csalások
A szakértők egy új, gyorsan terjedő csalási módszerre is felhívják a figyelmet, amely a telefon NFC-funkcióját, érintéses kommunikációját használja ki. Önmagában nem jelent veszélyt, ha valaki bankkártyáját a mobiltelefonjához érinti, ahogy az érintéses fizetés sem kockázatos. A probléma akkor kezdődik, ha a telefonon már fut egy rosszindulatú alkalmazás, amely az érintéssel beolvasott kártyaadatokat továbbítja a csalóknak – figyelmeztet Kósa Anna, az Erste Compliance vezetője. A csalás rendszerint egy telefonhívással kezdődik. A hívó nyereményt, jóváírást vagy egy befektetésből származó hozamot ígér, majd azt állítja, hogy annak kifizetéséhez egy alkalmazást kell telepíteni. A letöltött alkalmazással a csalók hozzáférést szerezhetnek a telefonhoz, miközben a beszélgetés alatt a háttérben további alkalmazást telepíthetnek. Az új program és a bankkártya telefonhoz érintése együtt lehetővé teheti a kártyaadatok továbbítását. Ha ehhez az áldozat a PIN-kódját is megadja, illetve a kártyalimitet is megemeli, a csalók akár készpénzfelvételt vagy nagyobb összegű vásárlást is végrehajthatnak. A módszer azért különösen nehezen észrevehető, mert közben a bankkártya végig az ügyfélnél marad, így elsőre semmi nem utal arra, hogy illetéktelenek hozzáfértek az adataihoz. Kósa Anna szerint alapvető szabály, hogy ismeretlen személy kérésére soha ne telepítsünk alkalmazást a telefonunkra, még akkor sem, ha nyereményt vagy valamilyen kifizetést ígér. A bankkártyát sem érdemes más utasítására a telefonhoz érinteni, a PIN-kódot pedig senkinek nem szabad megadni. Ugyanígy nem ajánlott idegen kérésére megemelni a kártyalimitet sem. Ha egy telefonhívás során alkalmazás letöltését kérik, célszerű azonnal megszakítani a beszélgetést, majd a bankot a kártya hátoldalán vagy a pénzintézet hivatalos honlapján feltüntetett telefonszámon felhívni. Ha pedig már megtörtént a visszaélés, minden perc számíthat. Ilyenkor fontos haladéktalanul értesíteni a bankot, rendőrségi feljelentést tenni, és annak másolatát a pénzintézethez is eljuttatni, mivel ez a vizsgálatot is segítheti – olvashatjuk a 24.hu írásában.
