A magyarországi iskolaszövetkezeti rendszer több százezer diáknak kínál munkát évente, a pontos számukról azonban nincs egységes adat. Az érdekképviseletek és az iskolaszövetkezetek szerint ez “legális és ellenőrzött foglalkoztatási forma”, amely biztonságos munkát és jövedelmet ad a fiataloknak. Külföldi hallgatók beszámolói szerint viszont a kifizetések, az elszámolások és a munkakörülmények körül is adódnak olykor problémák. Megnéztük, kihez fordulhatnak ilyenkor a diákok, és mit tesznek a rendszer szereplői azért, hogy a papíron létező garanciák a gyakorlatban is működjenek.
Lőrincz Anna írása
A számok
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutolsó adatai szerint a 2022/2023-as tanévben 290 ezren tanultak a magyar felsőoktatásban, arról azonban sehol nem lehet pontos adatokat találni, hogy pontosan hányan dolgoztak iskolaszövetkezeteken keresztül. Az Economx 2023-as cikke évente 200 ezer diákmunkással számolt, közülük 140–150 ezren dolgozhattak szövetkezeten keresztül. Ugyanakkor az Eurostat-tól sem kapunk pontos képet a diákmunkások helyzetéről vagy számáról, mivel olyan módszertannal dolgoznak, amely nem tekinti foglalkoztatottnak azokat, akik iskolaszövetkezeteken keresztül végeznek munkát, hiszen a legtöbb tagállamban ez nem jellemző.
Erről szól a cikk
A DiákÉSZ, a magyarországi iskolaszövetkezetek érdekképviseleti szervezete szerint az iskolaszövetkezetek egy „több mint huszonöt éve működő, legális és ellenőrzött foglalkoztatási forma, amelynek egyik fontos célja, hogy a fiatalok biztonságos körülmények között szerezzenek munkatapasztalatot és jövedelmet”. A szervezet saját meghatározása szerint „ellenőrzött, biztonságos munkavégzési helyeket” biztosítanak tagjaiknak, és a rendszer egyik legfontosabb értéke éppen az, hogy védelmet nyújtson a hallgatóknak. A szervezet szerint az iskolaszövetkezetek működését ráadásul az oktatási intézmények jelenléte és a hatósági ellenőrzések is garantálják.
A KecsUP azonban több diákkal beszélt, és voltak, akik konkrét kifizetési és adminisztrációs problémákról számoltak be,
- például hogy fizetéseik rendszeresen késnek, különböző levonások jelennek meg a bérpapírokon, és csak többszöri email váltás és telefonálás után rendezik ezeket.
- Mások nehézkes kommunikációról és kiszámíthatatlan beosztásról beszéltek,
- egyik interjúalanyunk pedig egy korábbi munkahelyén a munkakörülményeket is veszélyesnek tartotta.
A DiákÉSZ tagjai között szerepel a Y Diák Iskolaszövetkezet és a WHC Student is, amelyekkel kapcsolatban két, egymástól független megszólalónak is negatív élményei vannak.
Tényfeltáró cikkünkben annak jártunk utána, hogy milyen tapasztalataik vannak a külföldi, és főleg nem EU-tagországból származó diákoknak a magyarországi diákmunkapiacon, és hogy a gyakorlatban mennyire védik az iskolaszövetkezetek a diákokat. Diákok beszámolói alapján megvizsgáltuk a vitatott kifizetéseket, a nehezen átlátható levonásokat, a bizonytalan munkaszervezést és a munkavédelmi kérdéseket is. Arra kerestük a választ, kihez fordulhatnak a diákok, ha probléma merül fel, milyen felelőssége van az iskolaszövetkezeteknek és a tényleges munkáltatóknak, valamint hogyan ellenőrzik, hogy a rendszer ígért garanciái valóban érvényesülnek-e. A cikkben az érintett szervezetek és az iskolaszövetkezetek válaszait is bemutatjuk.
Milyen panaszokról is van szó?
A történetünkben megszólaló diákok beszámolói több ponton is hasonló problémákat vetnek fel: késő vagy hiányos kifizetésekről, nehezen követhető elszámolásokról, bizonytalan beosztásokról szólnak. Különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak azok a külföldi hallgatók, akiknek családjaik messze élnek, nincsenek ismerőseik Magyarországon, és a megélhetésük előteremtéséhez szükségük van a munkára.
Egy 28 éves, palesztin állampolgárságú hallgató, aki neve elhallgatását kérte, 2024 októbere óta vállal diákmunkát Magyarországon. Elmondása szerint rendszeresen akadtak problémái a fizetésével, míg az Y Diák Iskolaszövetkezeten keresztül dolgozott.
„Alapvetően a diákszervezetekkel kapcsolatos összes problémám a fizetéssel és elszámolással kapcsolatos” – mondta. Beszámolója szerint már az első hónapban sem a várt összeget kapta meg, később pedig több alkalommal olyan levonásokat talált az elszámolásában, amelyeknek nem kellett volna ott lenniük. Később ezeket mindig vissza is kapta, ám csak sokszori email váltás, telefonálás és 2-3 hetes késés után. Az egyeztetésekről képernyőfotókat is mutatott nekünk. Szerinte a legtöbb diák észre sem veszi ezeket az apró levonásokat, sőt, „nem is érdekli őket, így húzzák le a diákokat”. A fizetés nem mindig a korábban jelzett időpontban érkezett meg, a bérpapírján szereplő egyes tételeket pedig gyakran nem értette.
Illusztráció: Envato
A hallgató elmondása szerint az elszámolásában többször olyan, számára nem egyértelmű levonások jelentek meg, amelyekről külön kellett érdeklődnie. Két alkalommal elmondása szerint mintegy 33 százalékot vontak le a fizetéséből, miközben ő úgy tudta, hogy az adott jogviszonyban 15 százalékos levonással kell számolnia. Állítja, a probléma többször megismétlődött, ezért minden kifizetés után ellenőriznie kellett az összeget.
„Minden alkalommal ki kellett számolnom a fizetésemet, amikor beérkezett, aztán jöhettek az emailezések és telefonálások, amikre újabb napokat, heteket kellett várnom” – fogalmazott. A kérdéseire gyakran csak két-három email vagy telefonálás után válaszoltak, és nem mindig kapott számára érthető magyarázatot sem.
Elmondása szerint végül rendszerint megkapta az általa jogosnak tartott fizetést, de ehhez neki kellett kiderítenie, mi történt a bérével. Állítja, az Y Diák Iskolaszövetkezetnél a magyarázat mindig az volt, hogy “adminisztratív hiba” történt. Azt is mondta, hogy amikor segítséget kért a bérpapírok értelmezéséhez, nem kapott egyértelmű magyarázatot arra, hogyan állt össze az elszámolás.
A hallgató a diákszövetkezet mellett a munkahelyével is felvette a kapcsolatot. Elmondása szerint a cég később maga is megkereste a diákszövetkezetet, hogy rendezzék az elszámolást. A munkahely rendszerint hónap 10-én utalt, a diákszövetkezeten keresztül pedig 15-ig kellett volna megérkeznie a fizetésének. Mivel az elszámolásban gyakran merült fel hiba, így előfordult, hogy csak a hónap végén jutott hozzá a béréhez.
A palesztin hallgató szerint a jelenség nem csak vele fordult elő, hanem több olyan nemzetközi hallgatót is ismer, akiknek hasonló tapasztalataik vannak. „Nem tudom elképzelni, hány olyan ember lehet, aki soha nem ellenőrzi a fizetését, és minden hónapban kevesebbet kap” – mondta. Szerinte az újonnan érkező külföldi diákok egy része egyszerűen megbízik a rendszerben, és nem tudja megállapítani, hogy a neki utalt összeg a levonások után valóban megfelel-e a jogszabályoknak.
Munka viszont kell…
Ugyanakkor úgy látja, hogy a diákok kiszolgáltatottságát az is növeli, hogy sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy válogassanak a munkalehetőségek között. A Stipendium Hungaricum ösztöndíja önmagában nem fedezi a budapesti megélhetés költségeit: alapképzésben tanuló hallgatók számára kollégiumi elhelyezés esetén havi 43 700 forintot biztosít, kollégiumi férőhely hiányában pedig legfeljebb havi 40 000 forint lakhatási támogatás igényelhető, azaz összesen 83 700 forintot kaphat egy-egy diák.
Hasonló tapasztalatokról számolt be egy jordániai hallgató
Egy nevét elhallgatni kívánó jordániai hallgató egy másik szervezet, a WHC Student-en keresztül végzett munkájáról beszélt. Mint mondta, több problémával is szembesült, elsősorban a jelenléti ívek vezetése és a fizetések elszámolása körül.
Egy autóalkatrész-gyárban dolgozott, éjszakai műszakban. Előfordult, hogy egy munkanapon belül több részlegen is dolgozott, miközben a jelenléti ívet csak az egyik helyen vezették.
Elmondása szerint emiatt öt ledolgozott napból kezdetben csak három után kapta meg a fizetését. A másik két napot azért nem számolták el, mert a papíralapú jelenléti ívet nem tudta megfelelően kitölteni és aláíratni. A fennmaradó két napot később kellett felvezetnie a jelenléti ívre, majd ismét aláíratnia, hogy megkapja az utánuk járó bért.
A hallgató szerint a fizetések rendszerint késtek néhány hetet, és mindig ellenőriznie kellett, hogy minden ledolgozott műszak szerepel-e az elszámolásban. Két, májusban ledolgozott napjáért még július végén sem kapta meg a fizetését.
A munkába járással kapcsolatban is kifogásokat fogalmazott meg, mivel a munkásokat szállító busz már 8:30-kor elindult, noha a munka csak 10 órakor kezdődött. Így egy nagyjából húszperces autóútra lévő munkahelyre másfél órával korábban kellett elindulnia minden nap.
A jordániai hallgató korábban más szövetkezeteknél is vállalt diákmunkákat. 2024 novemberében a Y Diák Iskolaszövetkezeten keresztül kezdett dolgozni a Woltnál. Az iskolaszövetkezettel kapcsolatban alapvetően nem volt kifogása. Később mintegy tíz hónapon át a MŰISZ Iskolaszövetkezeten keresztül dolgozott. Erről a diákszövetkezetről összességében kedvezőbben nyilatkozott: elmondása szerint többnyire időben megkapta a fizetését, az esetleges késésekről pedig előre tájékoztatták. A munkakörülményekkel kapcsolatban ugyanakkor óriási aggályai voltak.
Feladatok 400 voltos egyenárammal - mérnök nélkül
Technikai, mérnöki jellegű munkát végzett: elektronikai paneleket vizsgált és javított, többek között 400 voltos egyenárammal és szuperkondenzátor-bankokkal is dolgoztak. Elmondása szerint egy időszakban három diák dolgozott vezető mérnök nélkül, és olyan feladatokat kaptak, amelyekhez nem biztosítottak megfelelő szakmai felügyeletet. „400 voltnál ha hozzáérsz, azonnal meghalsz, és mi hárman dolgoztunk diákok egyedül, mérnök nélkül” – mesélte a munkáról.
A hallgató végül azért mondott fel, mert a munkakörülményeket és az elvárt feladat-mennyiséget is problémásnak tartotta. Elmondása szerint havonta körülbelül kétezer panel elkészítését várták el tőlük, amit a rendelkezésükre álló eszközökkel és tapasztalattal nem tudtak teljesíteni. Később arról értesültünk, hogy azóta a munkatársai is mind felmondtak, ugyanezekre az okokra hivatkozva. Mindenki diákmunkás volt. A hallgató szerint egy jól fizető diákmunkáért sem érte meg kockáztatniuk az egészségüket és a biztonságukat.
Idén halálos baleset is történt diákmunka közben
A diákmunkások munkavédelmi kockázatainak súlyosságát egy nyáron történt tragédia is megmutatta: 2026. július 16-án egy 17 éves diákmunkás halálos balesetet szenvedett a Bodrogi Bau Kft. szegedi telephelyén. A Délmagyar beszámolója szerint a fiút, aki nyári diákmunkát végzett, magába rántotta egy gép, az életét a kiérkező mentők pedig már nem tudták megmenteni.
Az ügyben büntetőeljárás indult. A portál információi szerint a gép az épületek szigetelésére alkalmas táblákat vágta és csomagolta, és gyorsan forgó körfűrésszel, szalagfűrésszel működik. Az ilyen gépekre rendszerint szigorú munkavédelmi előírások vonatkoznak. A Bodrogi Bau Kft. vezetése azt nyilatkozta, a fiú egy szerződéses partnerének munkavállalója volt, a diák iskolaszövetkezeten keresztül dolgozott.
Az RTL Híradó beszámolója szerint a fiatal a tavalyi nyarat is végigdolgozta iskolaszövetkezeten keresztül, a baleset idején azonban néhány percre egyedül maradt a hungarocelltömböket daraboló gép mellett, így történhetett meg a baleset. A Híradónak nyilatkozó munkavédelmi szakértő szerint munkavédelmi és gépkezelői oktatás után a diákmunkások is kezelhetnek ilyen gépeket, mert “ugyanolyan, teljes értékű munkavállalóknak számítanak”.
De hogyan történhetett meg mindez 2026-ban?
Az RTL Híradóban megszólaló szakértők szerint a munkavédelmi előírások létezése önmagában nem biztosít védelmet. Ember Alex munkajogász azt nyilatkozta: a szabályok maradéktalan betartása és betartatása mellett ilyen balesetnek nem szabadott volna bekövetkeznie. A biztonság feltétele a munkafolyamatok kockázatainak felmérése, a megfelelő felkészítés és a munkavégzés folyamatos ellenőrzése is.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Mércének azt mondta: a munkavédelmi oktatás nem lehet egyszerű adminisztratív lépés. A fiatal dolgozónak gyakorlati bemutatásra, visszajelzésre és megfelelő felügyeletre van szüksége, a munkáltatónak pedig meg kell győződnie arról, hogy valóban megértette a veszélyeket. A rövid, szezonális foglalkoztatás ezt különösen megnehezítheti, mert kevés idő jut a betanulásra. A szakszervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a tapasztalatlan fiatalok nem feltétlenül ismerik fel a veszélyeket, és a munkájuk elvesztésétől tartva kevésbé mernek kérdezni vagy ellenszegülni. A szervezet szerint több hatósági ellenőrzésre és erősebb munkavédelmi intézményrendszerre lenne szükség.
A jordániai diák története más típusú, de szintén munkavédelmi kérdéseket vet fel. Ő és társai végül felmondtak, mert nem akarták tovább vállalni a kockázatot veszélyes munkakörülmények közepette. Döntésük azonban további kérdéseket hoz maga után: miért nem tudták, vagy miért nem merték máshol jelezni a problémáikat? Milyen munkavédelmi oktatást kaptak, és hogyan dolgozhattak vezető mérnök nélkül? A jordániai hallgató úgy érezte, hogy az ő munkahelyén azért alkalmaztak diákokat, mert olcsóbb munkaerőt jelentettek, és ennek során kerültek olyan helyzetbe, hogy olykor mérnöki feladatokat is rájuk bíztak.
A Google-értékelésekben is visszaköszönnek a panaszok
Kutatásunk során megnéztük az említett iskolaszövetkezetek Google-értékeléseit is, és mindhárom vizsgált szövetkezet Google-értékelései között találtunk olyan negatív bejegyzéseket, amelyek részben hasonló problémákat említenek. Az Y Diák Iskolaszövetkezetről egy hónappal korábban közzétett, publikus értékelésében azt írták, hogy két hónap alatt egyetlen kifizetés sem zajlott úgy, hogy ne kellett volna külön utánajárni annak. A beszámoló több ponton is hasonlít a palesztin hallgató tapasztalataihoz: „Két hónapja vagyok náluk, és ez idő alatt egyszer sem sikerült úgy lezárni egy kifizetést, hogy ne nekem kelljen utána nyomozni. (...) Ha szeretnéd megtudni, hol van a fizetésed, készülj fel arra, hogy több időt fogsz tölteni e-mailezéssel, telefonálással és várakozással, mint amennyit egy átlagos napon dolgozol. A kommunikáció külön élmény. Írsz egy e-mailt, vársz. Írsz még egyet, vársz. Telefonálsz, vársz. A végén már azon gondolkodsz, hogy nem egy diákszövetkezetnél vagy, hanem egy szabadulószobában, ahol a feladat az ügyintéző megtalálása. A kedvenc részem az volt, amikor a kifizetett összeg nem egyezett azzal, amire számítottam, és napokig nem sikerült választ kapnom arra az egyszerű kérdésre, hogy miért.”
A munkaszervezéssel és kommunikációval kapcsolatban is találtunk kifogásokat. Egy két hónappal korábbi értékelés szerint egy diákot hosszú várakozás után egy másnapi budapesti munkalehetőséggel keresték meg, úgy, hogy nem is oda jelentkezett: „Borzasztó. 2 hónapot vártam azért, hogy szóljanak egyik nap 5-kor hogy el tudnék-e menni Pestre másnap. Nekem az 2/2.5 óra utazás. Teszem hozzá nem oda jelentkeztem. Ezután elutasították a jelentkezésemet.”
Egy nyolc hónappal korábbi bejegyzés ugyancsak a késő fizetésekről szól: „Szeretném megemlíteni, hogy a fizetések utalása is gyakran jelentős késéssel történik. (...) Úgy gondolom, érdemes lenne átgondolni a fizetések utalásának időzítését, és lehetőség szerint egységesen minden hónap 10-én teljesíteni, vagy legalább egyeztetni erről a Diákokkal.”
A MŰISZ Iskolaszövetkezetről a jordániai interjúalanyunk a kifizetések tekintetében összességében pozitívan nyilatkozott. A Google-értékelések között ugyanakkor ennél a szövetkezetnél is találtunk negatív véleményeket a fizetések kapcsán. Egy két hónappal korábbi Google-véleményben azt írta egy diák: „Saját tapasztalataim alapján a cég profilján megjelenő legújabb pozitív értékelések nem tükrözik a valóságot, a jogos kritikus véleményeket pedig megpróbálják eltávolíttatni. Senkinek sem javaslom, hogy a MŰISZ-szel dolgozzon együtt, mivel a kifizetések rendszeresen csúsznak, az ügyfélszolgálat kommunikációja pedig sok esetben félrevezető és nem megfelelő.”
Egy hat hónappal korábbi Google-véleményben másvalaki azt írta, hogy a fizetését a szerződéses határidőként megjelölt napig sosem kapta meg: „Többször fel lett hívva, meg lett beszélve, az, hogy 15.-e előtt, ami egyébként a szerződési határidő megPRÓBÁLJÁK elutalni a pénzem. Hatalmas kérés ugye? Hónapok óta megy az utolsó napra a húzogatás. (...) De látom, sok a hasonló “remek” vélemény rólatok. Egy biztos, hogy én lépni fogok mostmár ez ellen, mert mostmár szerződést is szegtek”.
Egy két évvel korábbi bejegyzésében pedig azt írta egy diák, hogy több mint egy éven át szinte minden hónapban külön kellett érdeklődnie a fizetése felől: „Újabb hónap, újabb pocsék tapasztalat a szerződésszegő viselkedésükkel. Elképesztően fárasztó és unalmas, hogy a több, mint egy év alatt kb minden hónapban emailezni kell velük, hogy képesek legyenek időben kifizetni a diákjaikat. Ti írjátok a szerződést, tartsátok is be. (...) A legrosszabb diákszövetkezetes élményem, senkinek nem ajánlom.”
A WHC-ról nincs sok rossz vélemény, ilyeneket írnak: „Remek munkalehetőségek vannak, viszont azt nem értem, ha bent vannak és nem szokott nagy forgalom lenni, akkor 1 telefont miért nem tudnak fel venni?" vagy „jók munka lehetőség de a motiváció hiánya és le kezelő stílusban beszélő hölgy után elégé bunkó módon zárta le a beszélgetést e-mailes kapcsolat felvétel elégé lassú sajnos. egynél több csillagot nem tudok adni hogy így viselkednek egy új diákkal szívem szerint inkább keresnék újat de gondolkodom ezen lehetőségén."
A nyilvános Google-értékelések között több évből is találtunk hasonló panaszokat: rendszeresen késnek a fizetésükkel, nem veszik komolyan a panaszaikat, és lassan válaszolnak a megkeresésekre, mintha arra játszanának, hogy a diákok időközben “feladják a harcot” a pénzükért.
A cikkben megszólalt interjúalanyok nem írtak Google-értékelést egyetlen szövetkezetnek sem, és ki tudja, még hány diák van ugyanígy, aki nem élt panasszal. Nem tudjuk, hány hasonló történet hangzik el csupán egy-egy baráti beszélgetés közben, de az biztos, hogy diákokkal folytatott beszélgetések során, ha felmerült az iskolaszövetkezetek témája, mindig előkerül egy-egy problémás történet.
Az érem másik oldala: bőven vannak kedvező vélemények is
Mint már korábban írtuk, megszólalóinknak is voltak pozitív tapasztalataik egyes diákszövetkezetekkel, és a Google-értékelések között is vannak pozitívak, sőt, többségükben azok. Egyik interjúalanyunk, egy macedón hallgató például, aki Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal tanul Magyarországon, összességében kedvező tapasztalatokat szerzett a diákszövetkezeti munkái során.
Mint mesélte, általában heti 25–30 órát dolgozik, a beosztását pedig az egyetemi teendőihez tudja igazítani, a vezetőjével egyeztetve. A feladatai megfeleltek annak, amit a jelentkezéskor ismertettek vele, és a fizetés feltételei már a munkába állás előtt világosak voltak számára. Nem találkozott váratlan levonásokkal, nem maradtak el műszakjai, és a fizetését is mindig rendesen megkapta. A munkaórák rögzítését és jóváhagyását is könnyen követhetőnek találta, bár a használt platformot szerinte lehetne korszerűsíteni.
A korábban megszólaló hallgatók tapasztalataival ellentétben a macedón diák a kommunikációt is gördülékenynek írta le. A diákszövetkezetnél saját kapcsolattartója volt, aki ismerte a munkahelyét és a helyzetét. „Azt hiszem, a leghosszabb idő, amennyit válaszra kellett várnom, körülbelül egy nap volt” – mondta. Úgy látja, a hallgatói tapasztalatokat jelentősen befolyásolja az, hogy melyik vállalatnál és szövetkezeten keresztül dolgozik egy-egy diák.
Az Y Diák Iskolaszövetkezetről szóló pozitív értékelésekben többen éppen a gyors ügyintézést és a segítőkész kapcsolattartókat emelik ki. Az egyik véleményező szerint ez a leggyorsabb és leghatékonyabb diákszövetkezet, amellyel eddig dolga volt, mások a kedves ügyfélszolgálatot, a részletes segítséget és a heti kifizetést dicsérik. Egy értékelő azt is kiemelte, hogy mindig időben megkapja a fizetését.
A MŰISZ Iskolaszövetkezetről szóló pozitív Google-értékelésekben elsősorban a segítőkész ügyintézést, a gyors adminisztrációt és a digitálisan is könnyen használható rendszert emelik ki.
A WHC Student Google-értékelései között mindössze két olyan pozitív vélemény volt, amelyhez a diákok szöveges kommentárt is fűztek. Az egyik értékelő arról számolt be, hogy több diákmunkát is végzett a szövetkezeten keresztül, és nem tapasztalt problémát, a munkákkal kapcsolatos információkat pedig időben megkapta.
A kecskeméti egyetemhez nem érkeztek negatív jelzések
Az egyetemek szerepéről Árvai Zoltánt, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kommunikációs vezetőjét, valamint Kohi Habibot, a kecskeméti egyetem nemzetközi irodájának vezetőjét is kérdeztük. Elmondásuk szerint a nemzetközi hallgatók körében rendszeresen gyűjtenek elégedettségi visszajelzéseket, és a nemzetközi iroda kijelölt munkatársaihoz bármikor lehet fordulni munkavállalással kapcsolatos problémákkal.
Az egyetem képviselői szerint hozzájuk eddig nem érkezett visszajelzés veszélyes munkakörülményekről, illetve arról sem, hogy valakit nem uniós állampolgársága miatt eltérően kezeltek volna. Azonban azt is hangsúlyozták: a külső partner diákmunkával kapcsolatos eljárásának ellenőrzését nem tekintik az egyetem feladatának. Árvai Zoltán szerint a hallgatók felnőttként, önállóan intézik munkaügyeiket, és gyakran egymás között osztják meg az álláslehetőségeket.
Így látják az iskolaszövetkezetek
Egy biztos, interjúalanyaink és a Google-értékelésekben megszólalók beszámolói meglehetősen ellentmondásos képet rajzolnak ki az iskolaszövetkezetekről. Miközben egyesek gyors ügyintézésről, korrekt kifizetésről és segítőkész kapcsolattartókról írnak, mások pont ennek az ellenkezőjét állítják.
Többek között arra kérdeztünk rá, hogy hogyan kezelik a késedelmes vagy hibás bérkifizetéseket, az átláthatatlan levonásokat, a munkaidő-elszámolással és a nehézkes ügyintézéssel kapcsolatos panaszokat, milyen garanciákat biztosítanak a szabályos és biztonságos munkavégzésre, hogyan oszlik meg a felelősség az iskolaszövetkezetek és a partnercégek között, milyen segítséget kapnak a külföldi hallgatók, és milyen intézkedésekkel igyekeznek megelőzni a visszatérő problémákat, illetve hatékonyabbá tenni a diákok érdekvédelmét.
- Az Y Diák Iskolaszövetkezettől Bánhegyi-Juhász Lilla, a Worknow Hungary Kft. marketing vezetője válaszolt. A WorkNow Hungary Kft. és az Y Diák Iskolaszövetkezet egy vállalatcsoporthoz tartozik, és egymást kiegészítő munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtanak. A tíz pontos kérdéssorunkra Bánhegyi-Juhász Lilla a következőket válaszolta:
“Az iskolaszövetkezeti piac működése jól szabályozott és transzparens, évről évre sok százezer diák és vállalkozás számára teremti meg az együttműködés lehetőségét. Szövetkezetünkön keresztül havonta több ezer diáknak segítünk munkához jutni, és a bérkifizetéssel kapcsolatos panaszok aránya nem éri el az 1%-ot. A diákok akkor is megkapják a bérüket, ha a partnercég késve utal nekünk. A külföldi hallgatóknál a nem várt levonások leggyakoribb oka egy 2025-ös jogszabályváltozás: a 25 év alattiak szja-kedvezménye azóta csak az EGT-államok, valamint Szerbia és Ukrajna állampolgáraira vonatkozik, így a többi diák béréből a törvény szerint le kell vonnunk az adót. Bármilyen panasz esetén várjuk az érintett diák jelentkezését.”
- A WHC Studenttől Kunos Kata, a PR csapat vezetője válaszolt. Elmondása szerint a munkaidő nyilvántartása és a munkakörülmények biztosítása a partner feladata, míg a bérek elszámolását és a diákok kifizetését a WHC végzi a jelenléti ívek alapján. Ezeket a hónap végén kapják meg a partnertől, elszámolják a ledolgozott órákat, és minden hónap 10-éig kifizetik a diákokat. Ha a jelenléti ív késve érkezik, a hiányzó összeget hóközi utalással rendezik, amint tudomást szereznek a problémáról.
Az elszámolási eltérésekkel kapcsolatban a szövetkezet azt írta, hogy a diák írásban jelezheti a kapcsolattartónak, aki egyeztet a partnerrel, majd a partner által igazolt, korábban el nem számolt órákat kifizetik. A munkaidő nyilvántartását a WHC a diák és a partner közös felelősségének tartja (megjegyzés: a jordániai diák esete éppen ennek a felelősség-megosztásnak a problémáját mutatja: állítása szerint a partner különböző részlegek között mozgatta, miközben a papíralapú jelenléti íve csak az egyik helyen volt elérhető).
Illusztráció: Envato
A munkába járás megszervezését a WHC a partner feladatának tekinti. „Ha ez valakinek nem felel meg, a munkába járásáról egyénileg kell gondoskodnia” – írták. A munkavédelmi oktatás is a partner felelőssége, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni, és ezt a szövetkezet szükség esetén bekérheti. A tagok belépésekor a WHC általános munka- és tűzvédelmi tájékoztatót tart, ez azonban nem helyettesíti a partnernél kötelező oktatásokat. A 18 év alatti diákokat a szövetkezet nem közvetítik éjszakai műszakba, és olyan ipari környezetbe sem, ahol a „biztonságos munkavégzés feltételei nem biztosítottak”. A partnereket a munkakezdés előtt gyárlátogatással választják ki, a projektvezető pedig ad hoc jelleggel ellenőrzi a munkakörülményeket. A WHC szerint ha egy diák panasszal él, akkor azt haladéktalanul kivizsgálják, közlésük szerint náluk korábban nem volt példa hasonló panaszra.
A WHC több mint ezer külföldi hallgatónak biztosít munkát. Kunos Kata válaszai szerint a partnereknél és a szövetkezetnél is van angolul beszélő munkatárs, a dokumentumokat pedig angolul kapják meg a diákok, így a nyelvi akadály nem jelent problémát a panaszok jelzésében. A visszajelzéseket a szövetkezet folyamatosan gyűjti, és ha a jelenléti ívekkel rendszeresen gond van, egyeztetnek a partnerrel és a diákokkal, majd szükség esetén kiegészítő ellenőrzést vezetnek be, például belépőkártyás ellenőrzést vagy papíralapú nyilvántartást.
MŰISZ: az elszámolási problémákat az adott hónapon belül igyekeznek rendezni
A MŰISZ Iskolaszövetkezettől Másody Szabolcs marketingvezető válaszolt kérdéseinkre. A szövetkezetben a külföldi diákok aránya jelenleg 10 százalék körül mozog, és számuk az utóbbi időben jelentősen nőtt. A munkaidő elszámolásáról a MŰISZ a WHC-hoz hasonlóan azt közölte, hogy az esetek többségében elektronikusan vezetik a jelenléti íveket, az óraszámokat pedig a szövetkezet és a partnercég rendszerei között ellenőrzik. Ha eltérést találnak, azt a megbízóval együtt kivizsgálják és korrigálják. A diákok a honlapra belépve külön felületen jelezhetik a bérükkel kapcsolatos panaszaikat. A MŰISZ több száz partnercéggel és havonta több mint kétezer diákkal dolgozik, ezért saját bevallása szerint minden hónapban előfordulnak elszámolási problémák, ezeket azonban igyekeznek még az adott hónapon belül rendezni.
A késedelmes bérkifizetéseket illetően elismerték, hogy előfordulnak csúszások, de a legtöbb esetben egy-két napot csúsznak. Elmondásuk szerint a call center azonnal reagál a diákok jelzéseire, és tájékoztatja őket a várható kifizetés időpontjáról. A szövetkezet azt is közölte, hogy több pénzügyi intézkedés van folyamatban a késések csökkentése és a fizetési határidők betartása érdekében.
A szövetkezet ugyanakkor azt is közölte, hogy a partnercégeket szerződéskötés előtt nem tudja munkavédelmi szempontból ellenőrizni, és saját megfogalmazása szerint „nincs jogköre és tudása sem munkavédelmi ellenőrzést végezni a megrendelőjénél”. Ha egy diák ilyen jellegű panasszal fordul hozzájuk, azt továbbítják a partnercégnek, ahol kivizsgálják az esetet. Igazoltan súlyos hiányosságok esetén pedig akár a szerződés felbontására is sor kerülhet, de állításuk szerint ilyenre eddig nem volt példa.
A jordániai hallgató által leírt, mérnöki felügyelet nélküli, veszélyes elektromos berendezésekkel végzett munkáról a MŰISZ konkrét adatok hiányában nem kívánt érdemben nyilatkozni. Hozzátették: ha egy diák szabálytalanságot vagy veszélyes munkakörülményeket tapasztal, először a munkahelyén kell jeleznie a problémát, majd az iskolaszövetkezethez fordulhat. Ha nem kap megnyugtató választ, vagy továbbra is szabálytalannak tartja a foglalkoztatást, a megfelelő hatósághoz kell fordulnia, mivel a MŰISZ szerint az ellenőrzés és a szabálytalanság megállapítása a hatóságok hatáskörébe tartozik.
A külföldi hallgatók tájékoztatásával kapcsolatban a WHC-hoz hasonlóan azt közölték: az ügyintézés angol nyelven is elérhető, a magyar mellett angol nyelvű szerződéseket kötnek, a bérkifizetéssel kapcsolatos nyomtatványokat pedig mindkét nyelven feltöltik. A call center valamennyi munkatársa beszél angolul, és a baleset- és tűzvédelmi tájékoztató anyagok is rendelkezésre állnak angol nyelven. A szövetkezet állítása szerint a diákok ugyanolyan védelemben részesülnek, mint a főállású munkavállalók, és a külföldi hallgatókat sem érheti hátrány.
Az érdekképviseleti szövetség szerint „az esetek túlnyomó többségében vagy az iskolaszövetkezet is hibás, vagy főleg az a hibás”
A DiákÉSZ, vagyis a Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége az iskolaszövetkezetek érdekképviseleti szervezete. Korábban a honlapján azt írta, hogy tagjai „ellenőrzött, biztonságos munkavégzési helyeket” biztosítanak a diákoknak. A weboldal későbbi frissítésében már inkább a szövetség felelősségét hangsúlyozzák: a szervezet szerint az iskolaszövetkezetek több mint százezer tagja olyan felelősséget jelent, amely mellett őrködniük kell a szektor társadalmi hasznosságának megőrzése felett.
A DiákÉSZ honlapján jogsegélyszolgálatot is hirdetnek. A diákok a [email protected] címre küldhetik el az iskolaszövetkezetekkel kapcsolatos problémáikat és feltételezett jogsértésekkel kapcsolatos kérdéseiket. A szervezet tájékoztatása szerint szakértőjük három munkanapon belül válaszol a megkeresésekre.
A KecsUp által megszólaltatott diákok tapasztalatairól Majzik Nándort, a DiákÉSZ főtitkárát kérdeztük. Ő először ismertette a diákmunkások aktuális számát, amelyet semmilyen publikus forrásból nem lehet megtudni. Elmondása szerint a jelenlegi számítások alapján évente mintegy 120 ezer diák dolgozik iskolaszövetkezeteken keresztül Magyarországon. Ehhez hozzáadódik körülbelül 30 ezer, az államilag támogatott nyári diákmunka-programban részt vevő fiatal, valamint további 30 ezer diák, aki más jogviszonyban vállal munkát. Így összesen évente mintegy 180 ezren végeznek diákmunkát.
Majzik adatai szerint közel nyolcvan iskolaszövetkezet működik az országban, ebből 23 tagja a DiákÉSZ-nek. A tagok között van a Y Diák és a WHC Student is, ezekről is kérdeztük a főtitkárt. Szerinte ha egy diáknak gondja akad a munkájával, elsőként ahhoz az iskolaszövetkezethez érdemes fordulnia, amellyel szerződött. Ha ott nem sikerül rendezni a helyzetet, a DiákÉSZ jogsegélyszolgálata is segítséget nyújthat. Csakhogy ezt a lehetőséget kevesen ismerik, és a külföldi hallgatók többsége nem is értesül róla, mivel a weboldal egyelőre csak magyar nyelven érhető el.
Majzik szerint a szektor problémáiról nyíltan kell beszélni. Ő maga is hallott a diákok által említett nehézségekről, és úgy látja, sok múlik azon, hogy egy-egy hallgató milyen projektvezetővel vagy mentorral kerül kapcsolatba. Ugyanannál a cégnél is lehetnek kifejezetten jó és rossz tapasztalatok attól függően, mennyire lelkiismeretesen foglalkozik a kapcsolattartó a diákokkal, mondja.
Majzik szerint ugyanakkor a pontos bérezés és a világos tájékoztatás nem lehet alku tárgya. A diákoknak már a munkavállalás előtt tudniuk kellene, mikor és mennyit dolgoznak, mennyi az órabérük, és melyik napon kapják meg a fizetésüket. Ha pedig adminisztrációs hiba történik, azt szerinte jobb még az utalás előtt rendezni, mint utólag magyarázkodni.
A főtitkár szerint a piacon vannak jól működő megoldások, ezek azonban nem terjedtek el egységesen. Visszatérő problémának nevezte a hiányos tájékoztatást, a későn lemondott műszakokat, a bizonytalan beosztást és a hibás vagy késedelmes kifizetéseket. Ezek mögött szerinte nem feltétlenül rossz szándék áll: okozhatja őket túlterheltség, figyelmetlenség vagy rosszul kialakított munkafolyamat is. Ez azonban nem menti fel az iskolaszövetkezeteket a felelősség alól. „Az esetek túlnyomó többségében vagy az iskolaszövetkezet is hibás, vagy főleg az a hibás. Ha másért nem, azért, mert nem ad megfelelő tájékoztatást” – fogalmazott.
Évente 20–30 panasz érkezik a jogsegélyszolgálathoz
Majzik Nándortól azt is megkérdeztük, évente hány panasz érkezik a DiákÉSZ-hez, és milyen ügyekkel keresik meg őket. Becslése szerint a jogsegélyszolgálat évente nagyjából 20–30 megkeresést kap. Azt a felvetésünket, hogy ez a diákmunkások számához és a nyilvános értékelések panaszainak gyakoriságához képest kevésnek tűnik, nem vitatta. Szerinte a bejelentésekből nem lehet teljes képet kapni a szektor problémáiról. „Nem is azt mondom, hogy akkor nincs itt semmi látnivaló” – válaszolta.
A DiákÉSZ nyilvántartja a beérkező ügyeket, és feljegyzi, milyen problémával fordultak hozzájuk. Mivel viszonylag kevés megkeresés érkezik, jelenleg maga a főtitkár válaszol a diákoknak. A szövetség azonban nem hatóság és nem bíróság, szögezte le Majzik, így nem folytat hivatalos jogi vizsgálatot, hanem jellemzően “közvetítőként próbál segíteni a hallgató és az érintett iskolaszövetkezet között”.
A főtitkár elmondása szerint a diákok által beküldött dokumentumok alapján a panaszok jelentős részét megalapozottnak találják. Ilyenkor felveszik a kapcsolatot az érintett szövetkezettel, és sok esetben már ez is elég ahhoz, hogy rendezzék az ügyet. „Amikor konkrétan megkeressük az érintett iskolaszövetkezetet, akkor általában már az első felhívás elég szokott lenni ahhoz, hogy elnézést kérjenek és intézzék az ügyet” – nyilatkozta.
A főtitkár szerint a DiákÉSZ-hez érkezett panaszok közül egy sem jutott még el bírósági eljárásig. Az ügyek körülbelül tízből nyolc esetben a szövetség valamelyik tagját érintik, és állítása szerint ezek rendezésében különösen gyorsan tudnak eljárni. A nem tag szövetkezetek esetében nincs ugyanolyan befolyásuk, de ott is előfordul, hogy már a megkeresésük után rendeződik egy-egy probléma.
A főtitkár szerint a panaszok száma alapján az egyes iskolaszövetkezetek közötti különbségekről is nehéz biztos következtetéseket levonni. Az Y Diákkal és a WHC Studenttel kapcsolatban nem tapasztal kiugróan sok panaszt más szervezetekhez képest, de szerinte a teljes szektorra vonatkozó következtetésekhez több visszajelzésre lenne szükség. A MŰISZ-ről ugyanakkor azt mondta, hogy a Covid-járvány időszaka óta egyre több panaszt hall a szövetkezetről, amely „korábban kifejezetten jó megítélésnek örvendett”, a változás okát azonban nem tudja.
Új honlappal és kampánnyal érnék el a külföldi diákokat
A DiákÉSZ nem tagadta, hogy sok diáknak nincs tudomása a jogsegélyszolgálatról. A szervezet ezért magyar és angol nyelvű honlapot, valamint applikációt tervez, ahol a hallgatók űrlapon jelezhetnék a problémáikat, dokumentumokat csatolhatnának, és nyomon követhetnék az ügyük alakulását. A szervezet emellett őszi tájékoztató kampányt tervez, amelyben az egyetemeken keresztül is felhívnák a figyelmet a jogsegély lehetőségére. A DiákÉSZ egy új etikai kódexen is dolgozik, mivel a jelenlegi szabályzat még a 90-es évekből származik, és több pontja már nem felel meg a mai jogi környezetnek. A cél az, hogy a tagok működése átláthatóbb, a diákok számára pedig kiszámíthatóbb legyen, mondta Majzik Nándor.
A főtitkár a digitális ügyintézésben is a hibák csökkentésének lehetőségét látja. Szerinte a beosztások, a munkaórák és a fizetési adatok egységes kezelése segíthet megelőzni az adminisztrációs problémákat, de a technológia önmagában nem elég: a munkatársaknak megfelelően kell használniuk ezeket a rendszereket, és világos eljárásokra van szükség.
A külföldi diákok helyzetével kapcsolatban azt is felvetette, hogy lehetséges, hogy egyes hallgatók a megélhetési kényszer miatt kedvezőtlenebb feltételeket is elfogadhatnak. Szerinte előfordulhat, hogy egyes munkáltatók abból indulnak ki, hogy a pénzre szoruló diákok akkor is elvállalják a munkát, ha a körülmények vagy a bérezés nem megfelelőek. Ugyanakkor úgy látja, hogy ha a diákok több alternatívát találnak, könnyebben továbbállnak egy rossz munkahelyről.
Strukturáltabb társadalmi egyeztetés lesz az új kormány alatt?
A DiákÉSZ a kormányzati struktúra és a felelősségi körök kialakítása miatt egyelőre nem folytatott érdemi szakpolitikai egyeztetést az új kormánnyal. Majzik elmondása szerint ugyanakkor a szervezetet már megkeresték egy strukturáltabb társadalmi egyeztetési rendszer kialakításának ügyében, és a szövetség más szervezetekkel együtt készül a további megbeszélésekre.
A főtitkár szerint a tényleges szakpolitikai együttműködés megkezdéséhez még időre van szükség. A diákmunkások helyzetének javításához azonban nem elég, ha létezik egy panaszkezelő cím vagy egy új digitális felület: az is fontos, hogy a diákok tudjanak ezekről a lehetőségekről, a bejelentéseikre érdemi válasz érkezzen, és a visszatérő problémák ne csak egyedi ügyekként kezeljék, hanem az egész szektor működését alakítsák át.
Emellett a tényfeltáró munka során azt is láttuk, hogy a diákok és az iskolaszövetkezetek beszámolói nem mindig találkoznak. A kép nem egységes: vannak olyan diákok, akiknél minden rendben zajlott, míg mások visszatérő problémákról számoltak be. Lehetséges, hogy Majzik Nándornak igaza van, és ezek egy része nem szervezeti, hanem emberi tényezőkre vezethető vissza: arra, hogy az ügyintézőnek/kapcsolattartónak éppen mennyi ideje és kedve van a diák ügyével foglalkozni. Ugyanakkor a munkáltató cégek szerepe sem hagyható figyelmen kívül, hiszen a munkahelyi tapasztalatok az ott dolgozókon is múlnak.
Egy biztos: a diákoknak munkavállalás előtt érdemes utánanéznie az iskolaszövetkezetnek és annak a cégnek is, ahol dolgozni fognak. Ezzel csökkenthetik annak az esélyét, hogy hónapról hónapra a fizetésük miatt kelljen aggódniuk. Az viszont, hogy miként újul meg az iskolaszövetkezeti rendszer, már az új kormány szakpolitikai döntésein múlik.
Az is nyilvánvaló, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíjaként kapott havi 40–80 ezer forintból Magyarországon sem nagy-, sem kisvárosban nem lehet megélni. És mivel évről-évre egyre több külföldi diák tanul és vállal munkát Magyarországon, fontos, hogy megismerjék a jogaikat, tudják, kihez fordulhatnak segítségért, és tisztában legyenek azzal, meddig terjed a munkáltató, illetve az iskolaszövetkezet felelőssége.
A cikk a Transparency International oknyomozó mentorprogramjában készült.
