Az Egyetemista lista a szavazatok 51,47 százalékát szerezte meg, az Aleksandar Vučić nevével fémjelzett Egyesült Szerbia lista pedig a voksok 40,42 százalékát kapta – adott tájékoztatást a CRTA független választásmegfigyelő szervezet a Szabad Magyar Szó híradása szerint a vasárnap rendezett szerbiai választások végeredményéről. Lapszemle. A zömmel civilekből álló Egyetemista lista élén Ilija Srdanović kardiológus professzor, az Újvidéki Egyetem Orvostudományi Karának oktatója áll, így ő lehet Szerbia következő miniszterelnöke, bár a kormányfői tisztségre más politikusoknak is lehet esélyük. A CRTA programigazgatója, Raša Nedeljkov közlése szerint rajtuk, és a kisebbségi listákon kívül egyetlen más választási lista sem érte el a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt. A rekordmagas részvétellel zajló választáson a szavazólapok 1,55 százalékát érvénytelennek minősítették.
A VMSZ a szerb politikai élet harmadik vagy negyedik legnagyobb ereje lehet
Az előrehozott parlamenti választás lezárulta és az első részleges eredmények ismertetése után sajtótájékoztatót tartott Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Mint a Szabad Magyar Szó cikkéből is megtudhatjuk, a párt a vártnál gyengébb eredményt ért el, eredetileg több parlamenti mandátumra számítottak:
„Nagyon sajátságos, referendum-hangulatban zajló választáson vagyunk túl, mi a Vajdasági Magyar Szövetségben jobb eredményre számítottunk, a kampányból leszűrt hangulatból arra következtettünk, hogy több mandátummal fogunk rendelkezni, de talpon maradtunk, túléltük és gyakorlatilag a szerbiai politikai színtér harmadik vagy negyedik számú ereje lesz a VMSZ. Meglátjuk, hogy az albán koalíciónak vagy nekünk lesz több mandátumunk. Mi ebben a pillanatban két vagy három mandátumra számíthatunk. Egyedül az egyetemista mozgalomnak vagy Aleksandar Vučić által fémjelzett listának lesz több mandátuma, mint a VMSZ-nek.“
A vereség beismerése ellenére Vučić nem a megbékélés hangján szólt
A választás előtti feszült politikai légkörben sokan aggódtak amiatt, hogyan fogadja majd a vesztes fél az eredményeket. Az urnazárást követően a rendőrség jelentős erőkkel vonult fel Belgrád több pontján, többek között a Központi Választási Bizottság épületénél is. A Telex részletes beszámolója szerint Aleksandar Vučić az urnazárás után alig másfél órával ismertette az első eredményeket, és ez a gyors bejelentés hozzájárulhatott a feszültség enyhüléséhez. Beszéde azonban a vereség elismerése ellenére sem a politikai megbékélést szolgálta. Bár az Egyesült Szerbia listavezetője (Szerbia egy hónappal ezelőtt lemondott elnöke) egy ponton kijelentette, hogy nem akar zavargásokat vagy konfliktust szítani, egyúttal azzal vádolta az új ellenzéket, hogy egy szuverén Szerbia ellen irányuló, külföldön kidolgozott terv végrehajtója. Vučić szerint továbbra is az általa képviselt politikai oldal testesíti meg a nemzeti érdekeket.
Magyar Péter is reagált a szerbiai választási eredményre
Magyar Péter magyar miniszterelnök nem sokkal este tíz óra előtt a Facebook-oldalán kommentálta a szerbiai választás fejleményeit.
„Szerbiában Aleksandar Vučić bejelentette a vereségét. A Hallgatók listája abszolút többséget szerez a választásokon. Szerbiában országszerte örömünnep kezdődött az utcákon. Ismerős?” – írta.
Az újvidéki tragédia indította el a tiltakozási hullámot
A Vučić vezette kormányok politikáját hosszú ideje bírálják a nacionalizmus, valamint a nagy állami fejlesztések túlárazott költségei és átláthatatlansága miatt. A politikai rendszerrel szembeni elégedetlenséget különösen felerősítette a két évvel ezelőtt történt újvidéki vasútállomási tragédia. Az állomás épületét a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztéséhez kapcsolódóan felújították. 2024. november 1-jén azonban leszakadt az épület előtetője, a balesetben 16 ember életét vesztette, több mint harmincan pedig megsérültek. A tragédia egész Szerbiában felháborodást váltott ki. Sokan azt kérdezték, hogyan omolhatott le egy nemrég felújított épület szerkezeti eleme. Az eset a rendszerszintű korrupcióval és a kormányzati felelősséggel kapcsolatos kérdéseket is előtérbe helyezte. Mivel a hatóságok és a kormányzat nem adtak azonnali, mindenki számára megnyugtató válaszokat, az egyetemisták tüntetéseket szerveztek. A tiltakozásokra a Vučić vezette hatalom keményen reagált. A demonstrációk során rendőri fellépésekről és a tiltakozókat ért erőszakos támadásokról is érkeztek beszámolók. A diákok közül többeket bántalmaztak, a tiltakozási hullám pedig 2024 decemberére egyetemfoglalásokhoz vezetett. A mozgalom idővel már nem csupán a vasútállomási tragédia körülményeinek tisztázását követelte, hanem a korrupcióra, a nepotizmusra és a szakmai teljesítmény helyett politikai kapcsolatokra épülő rendszer ellen is fellépett. Az egyetemisták mozgalma így fokozatosan a szerbiai politikai rendszerrel szembeni szélesebb elégedetlenség egyik meghatározó szereplőjévé vált.
A megmozdulásokról és az áldozatokra naponta emlékező és emlékeztető “néma demonstrációkról„ a KecsUP Hírek is beszámolt: Szabadkán Szűcs Bálinttal beszélgettünk a történelmi eseményekről. A most lezajlott választás fejleményeiről pedig a Szabad Magyar Szó írásaiból tájékozódhatunk.
