„Hetvenhárom évnyi sötét tévelygés“ után 2023. január 1-jei hatállyal vált újra hivatalossá a vármegye elnevezés Magyarországon, miután az Országgyűlés 2022 nyarán elfogadta Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítását. Az akkori kormánypárt szerint a nemzeti összetartozás nem lehetett teljes mindaddig, amíg a profán megye elnevezést fel nem váltotta a nemzetkaraktert méltó módon kifejező vármegye szó.
Alig négy év elteltével a dicső múltidézés véget ér
Idén a választás viszont fordulatot hozott. Megszűnik a vármegye mint hivatalos kifejezés, és az Alaptörvény tizenhetedik módosítása értelmében visszaállnak a megszokott megnevezések. Az új Alaptörvényt az Országgyűlés július 13-án fogadta el, majd Sulyok Tamás még hivatalban lévő köztársasági elnökként aláírta – amivel egy füst alatt a saját elnöki mandátumát is megszüntette.
Magyarország Alaptörvénye, F) cikk (2): „Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban és a városokban kerületek alakíthatók.“
A vármegye megyévé és a főispán kormánymegbízottá történő visszanevezéséről szóló törvényt szeptember 8-án fogadták el és október 1-jén lépett hatályba.
Bács-Kiskun dacol a valósággal
A döntés természetesen nem mindenkinek tetszik, a megyei közgyűlésben például több tagnak, így Lenkei Róbertnek sem, ezzel kapcsolatban posztolt a héten.
„Mivel a Kormány döntött, hogy visszatér az 1950-ben használt megye kifejezéshez, a vármegye helyett, ezért a közgyűlésnek is szavaznia kellett róla, hogy ezt saját magán is végre hajtja. Nemmel szavaztam, ahogy a közgyűlés többsége is“ - írta.
A kép bal oldalán Lenkei Róbert (a fotó a Facebook-posztjából van)
De miért? Ezt a kérdést Lenkei Róbert is feltette önmagának.
„Azért, mert a vármegye kifejezést a 11. századtól használták egészen a 20. századig, amikor a kommunista hatalom el akarta venni az ország identitását, ezért amit csak lehetett módosítottak, hogy minél kisebb legyen a kötés hozzá. Nyilván az én életem nagy részében is a megye kifejezést használtuk. Mondhatni ezt szoktuk meg. De pusztán ez csak megszokás kérdése, a másiknak pedig van egy történelmi eredete, mely hosszú évszázadokon keresztül végigkísérte hazánk történelmét. Tehát akkor, amikor erről beszélünk, nem egy “Fideszes hóbortról” van szó, hanem visszatérés a hagyományainkhoz, melyet erőszakkal vettek el tőlünk. Ha a kommunista diktatúra alatt ezt nem veszik el, akkor nincs is ilyen kérdés, hiszen mindenki a vármegye kifejezést szokja meg, amely így már 1000 éves hagyomány lenne“ - írta.
Képernyőfotó Lenkei Róbert Facebook-oldaláról
Az Alaptörvény módosítása után tehát a Bács-Kiskun megyei közgyűlés szavazást kezdeményezett a névváltoztatás végrehajtásáról – ezzel azonban azt illúziót keltette, mintha a megyei önkormányzatoknak valós politikai befolyása lenne egy kötelező érvényű alkotmányos rendelkezésre.
Mit jelent helyi a különvélemény a gyakorlatban?
Gyakorlatilag semmit.
Az Alaptörvény mint Magyarország legmagasabb rangú jogforrása egyértelműen rögzíti, hogy a hivatalos elnevezés ismét a „megye”. Ez a kérdéskör kívül esik a helyi képviselő-testületek hatáskörén. A gyakorlati átállás már folyamatban van: a megyehatárokat jelző táblák cseréjéért a Magyar Közút Nonprofit Zrt. felel, nem a megyei közgyűlés.
A MÁV informatikai rendszerében már előkészítették a terminológiai váltást. Mostantól kizárólag „megyebérletet” lehet váltani, még Bács-Kiskun megyében is, függetlenül a képviselő testület állásfoglalásától. A korábban kiadott vármegyebérletek lejártukig egyébként még érvényben maradnak.
A Bács-Kiskun megyei rendőrség hivatalos Facebook-oldalán már törölte a korábbi, vármegye kifejezést tartalmazó megnevezését; a közösségi oldalán a rendőrség immár megyei szervként hivatkozik magára. A főügyészség is már megyei főügyészségként küldi közleményeit szerkesztőségünknek.
A NAV nem siet
Az adóhatóság december 1-jével tervezi a teljes átállást, költséghatékonysági okokra hivatkozva. Erre a törvény lehetőséget biztosít: a korábbi vármegye kifejezés az új Alaptörvény hatálybalépését követően is használható mindaddig, amíg az új megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.
A kórház az alapító okirat módosítására vár
A Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház alapító okiratára hivatkozva már nyilatkozott a helyzetről, ami a kórház nevére is kihat: a hivatalos névváltáshoz az intézmény alapító okiratának módosítása is szükséges.
Mindaddig, amíg az alapító okirat hivatalos átvezetése meg nem történik, a kórház jogi neve változatlan marad. „Ennek különösen a számlázás, szerződések és egyéb hivatalos dokumentumok esetében van jelentősége, ezért ezekben továbbra is a jelenlegi hivatalos nevet használjuk. Kommunikációs felületeinken, sajtómegjelenéseinkben és a mindennapi tájékoztatásban azonban már az új, leendő elnevezést fogjuk használni” – közölte az intézmény. Ettől függetlenül október 3-án a Facebook-oldalukon még az szerepelt: Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház.
Képernyőfotó a kecskeméti megyei kórház Facebook-oldaláról, 2026. október 3. délelőtt
Mindezek fényében érdemes tisztázni a helyi döntéshozatal tényleges közjogi súlyát. A megyei közgyűlések jogköre ma Magyarországon törvényileg erősen korlátozott. Valódi közigazgatási és végrehajtó erő híján a szavazás így inkább szimbolikus állásfoglalás, amelyet a sajtó egy része igyekezett úgy tálalni, mintha Bács-Kiskun megye éppen most kiáltotta volna ki magát önálló köztársaságnak.
Képernyőfotó Lenkei Róbert Facebook-oldaláról
