A tiltakozásból választási kihívás lett
Szerbiában a diákok korrupcióellenes tiltakozása politikai mozgalommá nőtte ki magát, amely Aleksandar Vučić hatalmát is veszélybe sodorhatja. Misha Glenny, a The Guardian korábbi közép-európai tudósítója szerint egy esetleges győzelem az Orbán Viktor vereségéhez mérhető európai visszhangot válthatna ki.
A párhuzam nem véletlen: mindkét országban régóta hatalmon lévő politikai erővel szemben jelent meg komoly kihívás. Glenny szerint a szerbiai fejlemények azt mutatják, hogy a politikai változás lehetőségét akkor sem szabad leírni, ha a hatalom hosszú ideje meghatározza az ország közéletét.
A szerb diákmozgalom 2024 novemberében indult, miután az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlása tizenhat ember halálát okozta. A tragédia nyomán a korrupció és az állami felelősség kérdése került a tiltakozások középpontjába.
A demonstrációk 2025-ben és 2026-ban is folytatódtak. A diákok idővel arra jutottak, hogy az utcai megmozdulások mellett választási alternatívát is kell teremteniük. Így jött létre a Student List, vagyis a Diáklista, amely különböző társadalmi csoportok képviselőit igyekszik összefogni. Jelszavuk: „Szerbia vagy a maffia”.
Diákok vonulnak Újvidéken - Telex/Molnár Zoltán
A választási siker azonban nem biztos. Glenny szerint a közvélemény-kutatások eltérő eredményeket mutatnak, a magas részvétel ugyanakkor kedvezhet a kihívóknak. A tét nem pusztán a parlamenti erőviszonyok megváltoztatása, hanem az is, hogy a tiltakozások képesek-e valódi politikai fordulattá alakulni.
Vučić a média és a nacionalizmus eszközeivel védekezik
A szerb vezetés számára komoly kihívást jelent a mozgalom tartóssága. A média függetlensége körüli viták tovább éleződtek a United Media tulajdonosi változásai és az N1 televízió több ismert újságírójának távozása után. Az N1 fontos szerepet játszott a tiltakozások bemutatásában.
Vučić eközben a nacionalista választók mozgósítására is törekszik. Politikájának része az Oroszországgal fenntartott kapcsolat és a Nyugattal való együttműködés közötti egyensúlyozás. Glenny szerint a szerb vezető számára most különösen fontos lehet a hazai támogatottság megőrzése.
A választás ezért a médiahelyzetről, a politikai intézmények működéséről és Szerbia jövőbeli irányáról is szól.
A szerbiai fordulat Európára is hatással lehet
Glenny érvelésének egyik legfontosabb eleme, hogy egy szerbiai politikai fordulat messze túlmutathatna az ország határain. Orbán Viktor veresége után egy újabb, régóta hatalmon lévő politikai erő megingása Európa más országaiban is felvethetné a politikai változás lehetőségét.
Szerbia az Európai Unió tagjelöltje, csatlakozási folyamata azonban hosszú ideje nehézségekkel küzd. A jogállamisággal és a sajtószabadsággal kapcsolatos aggályok mellett Belgrád Oroszországhoz fűződő viszonya is befolyásolja az uniós kapcsolatokat.
Egy diákmozgalmi győzelem új lehetőséget teremthetne Szerbia európai közeledésére, de önmagában nem garantálná sem a demokratikus intézmények megerősödését, sem a gyors uniós csatlakozást. A változáshoz tartós politikai és intézményi reformokra lenne szükség.
A diákok egy része ráadásul csalódott az Európai Unió visszafogott támogatása miatt. Ez is mutatja, hogy egy esetleges szerbiai fordulat nemcsak Belgrád, hanem Brüsszel számára is próbatétel lenne.
Glenny végkövetkeztetése szerint Európának nem lett volna szabad lemondania a szerb demokrácia lehetőségéről. Egy választási győzelem nem oldaná meg az ország összes problémáját, de új politikai korszakot nyithatna Szerbiában, és az európai erőviszonyokra is hatással lehetne.
