Kerekegyháza önkormányzata a szeptember 29-i közgyűlésen új lakásbérleti rendelet-tervezetet ismertetett - tudta meg a KecsUP Hírek a Kerekegyházán élő Csupor Anikótól. A tervezetbe bekerült, hogy 5 éves bérleti időszakot követően csak bizonyos méltányossági jogcímek alapján lehessen meghosszabbítani önkormányzati lakás bérlését. Az új rendelet (egészségügyi szempontból) jelenleg kizárólag a „súlyosan fogyatékos” személyek számára tenné lehetővé a méltányossági alapú hosszabbítást - a rehabilitációra nem javasolt, véglegesen egészségkárosodott és rokkantsági ellátásban részesülő lakosoknak is menniük kell, amennyiben az önkormányzati rendeletmódosítást elfogadja a képviselő-testület, a rendelet kihirdetésre kerül és hatályba lép. Kelemen Márk (Fidesz) polgármester arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a jelen rendelet-tervezet előzetes véleményezés alatt áll. Balla Szilárd írása.
Csupor Anikót és férjét, Csupor Sándort (utóbbi a bérlő) nagyban érinti ez a rendelet-tervezet, ugyanis a hölgy 25 évig dolgozott intenzív ápolóként a Bács-Kiskun Megyei Kórházban, jelenlegi egészségügyi állapota szerint C2 kategóriájú, nem rehabilitálható rokkant. Úgy véli, a rendelet-tervezet sérti az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. és 26. szakaszát. Az ügyben hivatalos panasszal és törvényességi felügyeleti bejelentéssel fordult
- Kerekegyháza jegyzőjéhez,
- a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Osztályához és
- az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához (ombudsman) is.
Mint Csupor Anikó szerkesztőségünknek elmondta, a rendelet „kirekesztő tartalmával“ akkor szembesült, amikor az önkormányzati hivatal bekérte az egészségügyi igazolásait. „Ez a lakhatásunkat teljesen ellehetetlenítette“ - fogalmazott. A kisváros polgármesterét, Kelemen Márkot megkérdeztük, mi a véleménye arról, hogy kirekesztőnek, sőt törvénysértőnek gondolja az egyik (már csak korábbi) lakos a rendelet-tervezetet.
„Az önkormányzat szabad belátása, hogy milyen – hátrányos megkülönböztetést nem tartalmazó – feltételrendszert határoz meg a bérbeadásra a Lakástörvény adta törvényi keretek között. Ennek keretében a rendelet módosítás semmilyen célzott negatív diszkriminációt nem tartalmaz, ellenben megfogalmazza azokat a pozitív diszkriminatív eseteket, melyeket az önkormányzat méltányossági alapon figyelembe szándékozik venni“ - válaszolta a polgármester.
Anikó ismertette, hogy a tervezet megismerését követően mihamarabb kiköltöztek a lakásból (ezt többek között azzal indokolta, hogy nem akartak télen, fagyban költözni), azonban ez súlyos költségekkel járt. A hölgy bíróság elé vinné az ügyet és kártérítést követel, a polgármester álláspontja azonban az, hogy „a bérlő 2026.10.19. napjával a bérlakást saját elhatározásából, önként megürítette“.
„A jelenlegi bérleti szerződések 2026. december 31. napjáig kerültek megkötésre. A tervezet szerint a 2026.12.31. napján megszűnő bérleti szerződések 2027.04.30. napjáig kerülnének meghosszabbításra, azért, hogy a lakásokat elhagyni kényszerülő bérlők ezen idő alatt felkészülhessenek lakhatásuk egyéb módon való megoldására. Az ismertetett szempontok szerinti méltányossági kérelmeket 2027.01.30-ig kell majd benyújtani, melyek 2027.02.28. napjáig kerülnek elbírálásra. A megváltozó bérbeadási feltételekre történő felkészülésre így kellő idő áll rendelkezésére a bérlőknek“ - tette hozzá Kelemen Márk.
Anikó úgy tudja, 12-14 kerekegyházi családot érinthet a döntés. Ahogy fogalmazott, „ők mind mehetnek, amerre látnak“.
Az önkormányzat 5 évben maximalizálná a hosszabbítást, de...
Az előterjesztésben ismertették, hogy 13 lakásban több, mint 10 éve ugyanaz a bérlő, és javasolták: a hosszabbítás időtartama 5 évben legyen maximalizálva. „A 26 db költségelven bérbeadható lakásunk bérlői esetében nincs mobilizáció, bérlőink lakhatásukról nem próbálnak egyéb módon gondoskodni. Ebből fakadóan a fiatal házasok nem juthatnak kedvezményesebb lakhatási lehetőséghez, ami az önálló életkezdésükhöz nélkülözhetetlen lenne“– indokolták az előterjesztésben.
Kiemelték azonban, hogy biztosítani szükséges méltányossági jogcímeket az 5 éves bérleti időszakon túl. Ez az a rész, ahová nem kerültek be a rehabilitációra nem javasolt, véglegesen egészségkárosodott és rokkantsági ellátásban részesülő lakosok, csak az alábbi jogcímek:
- a bérlő, vagy a vele jogszerűen, életvitelszerűen együtt lakó személy a 70. életévét betöltötte.
- a bérlő – jogszerűen, életvitelszerűen együtt lakó személyként - háztartásában súlyosan fogyatékos személy él.
- a bérlő – jogszerűen, életvitelszerűen együtt lakó személyként - háztartásában legalább két gyermeket egyedülállóként nevelő szülő, ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt.
Kelemen Márkot arról is megkérdeztük, hány véglegesen egészségkárosodott, rokkantsági ellátásban részesülő lakos van, aki így nem tudta (helyesebben így kellett volna írnom, csak nem állt minden információ a rendelkezésemre: tudja) meghosszabbítani a bérleti jogviszonyát. Erre az alábbiakat felelte:
„A bérbeadó nem vizsgálta, nem vizsgálja a bérbeadáskor ezen körülményeket, így nincs tudomása ilyen szenzitív adatokról, és nem is kezel ilyeneket. Jelenleg egy véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetben foglalt feltételrendszer ismert a bérlők, és a lakosság előtt, így nem beszélhetünk múlt időben arról, hogy bármely bérlő megfelel-e, vagy nem felel meg a tervezetben meghatározott méltányossági feltételrendszernek. Amennyiben az önkormányzati rendeletmódosítást elfogadja a képviselő-testület, a rendelet kihirdetésre kerül, és hatályba lép. Ha az abban foglaltak alapján 2027. január végéig benyújtásra kerülnek a méltányossági kérelmek, akkor lesz tudomása ezen egészségügyi körülményekről a bérbeadónak.“
Egy 25%-os emelést is ismertettek a tervezetben
Anikó elmondta, 94 ezer forintnyi bérleti díjat számoltak fel havonta azért az önkormányzati lakásért, amelyben ők laktak. Ha a jelenlegi rendelet-tervezetet a kerekegyházi képviselő-testület megszavazza, akkor jövőre
Ez azt jelenti, hogy annak a lakásnak a bérleti díja, amelyben Anikóék laktak, 2027-től már 117 500 forint lesz. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Kerekegyházához hasonló, kisebb városokban alig-alig találni kiadó albérletet, főleg lakást. Az egyik legnépszerűbb ingatlanértékesítéssel foglalkozó portálon csak három kiadó házat (lakást egyet sem) találtunk Kerekegyházán, ezek pedig inkább a luxus-kategóriába tartoznak.
„A piaci bérleti díjakat figyelembe véve, elmondható, hogy az egységes 25%-os díjemelés a piaci bérleti díjak átlagos 60%-ának felel meg, ami a bérlakásaink felszereltsége, műszaki állapota alapján teljesen megfelel az elvárható bérleti díjnak“ - írták az előterjesztésben, amelynek előterjesztője Kelemen Márk polgármester.
Háromoldalas választ küldött a polgármester
A polgármester három oldalban, hosszasan válaszolt kérdéseinkre, melyből már többször idéztünk a cikk során. Kelemen Márk kérésére a továbbiakban teljes terjedelmében is közöljük válaszát.
Mivel indokolják a módosítást?
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati bérlakásokat:
a) szociális helyzet alapján, vagy b) költségelven, vagy c) piaci alapon
lehet bérbe adni az önkormányzat rendeletében szabályozottak szerint. Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati lakások bérletéről, elidegenítéséről szóló 27/2023. (XII. 21.) önkormányzati rendelete értelmében a panaszos által megjelölt bérlakás költségelvű bérlakásként került minősítésre, és költségelven került is bérbeadásra. Bérbeadási jogosultsági feltételként a jövedelmi viszonyokat vizsgálja a bérbeadó, és hogy nincs a pályázó tulajdonában, haszonélvezetében Kerekegyházán beköltözhető lakás (mint kizáró ok). A pályázó, és családja egyéb körülményei, pl: egészségügyi állapot bérbeadási szempontként nem kerül vizsgálatra, és így nem is ismertek a bérbeadó előtt az ilyen körülmények. A bérlakások határozott időre, 1 éves időtartamra kerülnek bérbeadásra a pályázati feltételrendszernek megfelelő pályázók részére. Az 1 éves időtartamú bérleti szerződés lejáratakor a bérleti szerződés további 1 évvel meghosszabbítható.
Az önkormányzat tulajdonában álló 26 db költségelven bérbe adható önkormányzati lakás bérletével kapcsolatosan visszatérő probléma a bérlők egy részének mobilizációja. A lakások iránt jelentős a kereslet, mivel a piaci bérleti díjaknál kedvezőbb feltételekkel biztosítanak kiszámítható lakhatást. A kedvező bérleti díj miatt a bérlők számára hosszú távon is vonzó a lakások megtartása, ugyanakkor a ritka üresedések következtében az új igénylők, különösen a fiatalok és fiatal házasok számára korlátozottan elérhető ez a lakhatási lehetőség.
Jelenleg 13 lakásban több mint 10-15 éve ugyanaz a bérlő lakik. Az elmúlt évek gyakorlata az, hogy egy-egy üres lakás megpályáztatása esetén minimum 10 pályázó volt egy lakásra.
A Képviselő-testület a közérdeknek megfelelően a bérleti idő maximalizálásával, - 5 éven túl nincs lehetőség az 1 éves bérleti időtartam további meghosszabbítására - próbálja a jelenlegi helyzetet rendezni, amelyet követően nagyobb számban válhatnának elérhetővé a bérlakások az új igénylők számára is.
Az Önkormányzat felismerve, hogy a bérlők esetében felmerülhetnek olyan speciális körülmények, amelyeket figyelembe kell venni a maximalizált 5 éves bérleti időszak lejáratakor, egyedi méltányossági feltételeket is meghatározott a véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetben, és tájékoztatta a bérlőket is egyidejűleg a megváltozó szabályrendszerről, az arra való felkészülés érdekében, az alábbiak szerint:
- a bérlő, vagy a vele jogszerűen, életvitelszerűen együtt lakó személy a 70. életévét betöltötte.
- a bérlő – jogszerűen, életvitelszerűen együtt lakó személyként - háztartásában súlyosan fogyatékos személy él.
- a bérlő – jogszerűen, életvitelszerűen együtt lakó személyként - háztartásában legalább két gyermeket egyedülállóként nevelő szülő, ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt.
A jelenlegi bérleti szerződések 2026. december 31. napjáig kerültek megkötésre. A tervezet szerint a 2026.12.31. napján megszűnő bérleti szerződések 2027.04.30. napjáig kerülnének meghosszabbításra, azért, hogy a lakásokat elhagyni kényszerülő bérlők ezen idő alatt felkészülhessenek lakhatásuk egyéb módon való megoldására.
Az ismertetett szempontok szerinti méltányossági kérelmeket 2027.01.30-ig kell majd benyújtani, melyek 2027.02.28. napjáig kerülnek elbírálásra. A megváltozó bérbeadási feltételekre történő felkészülésre így kellő idő áll rendelkezésére a bérlőknek.
Hány olyan véglegesen egészségkárosodott, rokkantsági ellátásban részesülő lakos van, aki így nem tudta meghosszabbítani a bérleti jogviszonyát?
Mint, ahogy említettem a bérbeadó nem vizsgálta, nem vizsgálja a bérbeadáskor ezen körülményeket, így nincs tudomása ilyen szenzitív adatokról, és nem is kezel ilyeneket. Jelenleg egy véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetben foglalt feltételrendszer ismert a bérlők, és a lakosság előtt, így nem beszélhetünk múlt időben arról, hogy bármely bérlő megfelel-e, vagy nem felel meg a tervezetben meghatározott méltányossági feltételrendszernek. Amennyiben az önkormányzati rendeletmódosítást elfogadja a képviselő-testület, a rendelet kihirdetésre kerül, és hatályba lép. Ha az abban foglaltak alapján 2027. január végéig benyújtásra kerülnek a méltányossági kérelmek, akkor lesz tudomása ezen egészségügyi körülményekről a bérbeadónak.
Jelezték Önöknek elégedetlenségüket ezek a személyek?
Egyedül, vélelmezhetően a tisztelt Szerkesztőség megkeresésében szereplő személy jelezte elégedetlenségét az önkormányzat felé 2026.10.26. napján benyújtott írásbeli megkeresésében. Tájékoztatom a tisztelt Szerkesztőséget, hogy a költségelven bérbeadott bérlakás bérlője a panaszos férje volt, a panaszos együttköltöző személyként, mint családtag lakott a bérlakásban. A bérlő 2026.10.19. napjával a bérlakást saját elhatározásából, önként megürítette, amely tényről a már említett 2026.10.26. napján a hivatalhoz megérkezett levélből – a levél a bérlakás kulcsait is tartalmazta – szerzett tudomást az önkormányzat.
Az egyik érintett azzal fordult hozzánk, hogy ez a rendelet sérti az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §-át és 26. §-át. Mit gondolnak erről?
A hivatkozott egyenlő bánásmódról szóló törvény 8. §-a szabályozza, hogy mi minősül hátrányos megkülönböztetésnek, miszerint „közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: neme, illetve ennek megfelelő identitása; faji hovatartozása; bőrszíne; nemzetisége; nemzetiséghez való tartozása; anyanyelve; fogyatékossága; egészségi állapota, stb. ... miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.” A törvény 26. §-a, a lakhatással kapcsolatban szabályozza, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti, ha hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket, vagyis
a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan,
b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során.
(2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon.
(3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek.
Mint, ahogy említettem a költségelvű bérlakások esetében nem vizsgálja a bérbeadó, hogy milyen egyéb személyi körülményekkel rendelkezik a pályázó, vagyis nem szociális alapon történik a bérbeadás. Amennyiben a pályázó megfelel a jövedelmi előírásoknak, úgy az 1 éves bérleti szerződés megkötésre kerül, és az meghosszabbítható. A bérleti szerződés felmondására nem került sor az egyenlő bánásmódról szóló törvény 8. §-ában foglalt bármely körülményre hivatkozással.
A panaszos a 2026.10.26.-án érkezett megkeresésében hozta az önkormányzat tudomására, hogy milyen mértékű fogyatékossággal rendelkezik.
A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 3. §-a értelmében az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes: étkezni; tisztálkodni; öltözködni; illemhelyet használni; a lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.
A panaszos esetében ezen körülmények nem állnak fenn, a bérlő a bérlakást 15 éve bérelte, a panaszos együttköltöző családtagként lakott abban, a bérlő 2026.10.19. napjával önként feladta a bérleti jogviszony tovább folytatását.
Az önkormányzat szabad belátása, hogy milyen – hátrányos megkülönböztetést nem tartalmazó – feltételrendszert határoz meg a bérbeadásra a Lakástörvény adta törvényi keretek között. Ennek keretében a rendelet módosítás semmilyen célzott negatív diszkriminációt nem tartalmaz, ellenben megfogalmazza azokat a pozitív diszkriminatív eseteket, melyeket az önkormányzat méltányossági alapon figyelembe szándékozik venni. A rendelet azon személyek részére, akik a lakhatásukat ténylegesen önállóan nem képesek biztosítani: az önkiszolgálási képességük hiányzik (súlyos fogyatékos) méltányossági alapon a továbbiakban is biztosítja az 5 éven túli lakásbérletet.
Újragondolják a jelzést követően a rendeletet?
Mint, ahogy már említettem, a jelen rendelet-tervezet előzetes véleményezés alatt áll. A jogalkotó Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete a beérkezett javaslatokról azok megvitatását, megtárgyalását követően dönt.
