Czutor Zoltán nem az a fajta ember, aki szeret csendben maradni, ha van mondanivalója. Szegedről indult, zenészként vált országosan ismertté, de sosem fért bele egyetlen szerepbe. Énekes, dalszerző, zenekarvezető, tanár, közéleti megszólaló – és mindenekelőtt olyan ember, akinek határozott véleménye van a világról, és ezt nem is rejti véka alá.
Az 1969-ben született zenész a szegedi Nyers együttes frontembereként vált ismertté.

A Nyers együttes - Nyers együttes
2005-ben megalapította a Belmondo zenekart, amelynek azóta is énekese és dalszerzője.

A Belmondo együttes egyik korábbi felállása - Belmondo
A formáció nevéhez többek között olyan népszerű dalok fűződnek, mint a Van, volt, lesz és a Mégis remél. Több száz dal született már a keze alatt, de filmek, színházi produkciók és reklámok zenei világának megteremtésében is közreműködött. Biológia–kémia szakos tanári diplomát szerzett, vagyis a zene mellett az oktatás világában is otthonosan mozog.
E sorok írója azzal dicsekedhet, hogy 1988-ban már látta a Nyers együttest Szegeden, a Bocskai utcai DÉLÉP Klubban. Nemcsak nyersen, tüzesen is szóltak, már akkor látszott, hogy nem vendéglátósként végzi majd mondjuk az alsóvárosi Tóthban, ahol dobgépre penget és gajdol.
A zenészek érdekeiért is kiállt
Czutor Zoltán nemcsak a színpadon, hanem a zenésztársadalom érdekképviseletében is fontos szerepet vállalt. A Magyar Könnyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesületének alapító elnökeként 2008 és 2012 között dolgozott a dalszerzők és szövegírók szakmai érdekeinek képviseletéért. Emellett 2007-től az Artisjus Könnyűzenei Választmányának tagja, 2011 decemberétől pedig a szervezet vezetőségi tagja volt. Munkájában hangsúlyos szerepet kapott a szerzői jogdíjak ügye, a zeneművek felhasználásának tisztességes díjazása és az alkotók érdekeinek érvényesítése.
A közéletben sem választotta a kényelmes hallgatást
Közéleti szerepvállalása sem maradt észrevétlen. Egy olyan időszakban vállalta nyíltan kormánykritikus véleményét, amikor ennek komoly személyes és szakmai kockázata is lehetett. Következetesen bírálta az Orbán-kormány korrupcióját, kiállt a politikai változás szükségessége mellett, és rendszeresen fellépett az orosz dezinformációval, valamint annak társadalomra és gondolkodásra gyakorolt romboló hatásával szemben. Akkor is vállalta a véleményét, amikor sokan inkább hallgattak, és csendben várták a változást.
Ennek meg is fizette az árát: 2010 után gyakorlatilag partvonalon kívülre került, a szakmai életben szinte a tiltott kategóriába szorították. Most bizakodó a tekintetben, hogy számos olyan területen, ahol korábban már sikerrel működött, újra kreatív, alkotó módon tud majd értékeket létrehozni. A Szegedi Nemzeti Színház például 2006. április 22-én mutatta be a Mechanikus narancs című darabot, amelynek zenéjét Czutor Zoltán szerezte.
-Közben a Belmondo zenekarral is dolgozunk egy új anyagon. Sok ismerősöm már egy szólólemezt is várt volna tőlem, de egyrészt a Belmondo nem csak egy zenekar, hanem egy nagyszerű baráti társaság, ezért sem hagynám cserben őket, másrészt pedig számomra a zenélés az az együttesben való zenélést jelenti. Szólóban is dolgozom tehát, szólóprodukciókban is szerepet vállalok, de az én lételemem már kiskamaszkorban is a zenekarban való játék volt, és így is képzelem el, hogy ez mindig így marad – nyilatkozta a KecsUP kérdésére.

A Belmondo együttes - Belmondo
Ízig-vérig profi zenészként a rockzenéről alkotott véleményei is gyakran aforizma- és élményszerűek, sőt, találóságuk miatt nélkülözhetetlenek és megkerülhetetlenek. Egy friss, a Rolling Stones-ról szóló bejegyzés kapcsán például ezt írta kommentben:
„A Rolling Stones játssza a legszarabbul a Stones számokat. De aki annál jobban játssza, az szarul játssza.”
Most pedig egy egészen más oldaláról is megmutatta magát. Kiderült, hogy nemcsak a zenei ízlése és az igazságérzete határozott, hanem a gasztronómiai elkötelezettsége is. Czutor Zoltán bizony a pacal mellett is képes szenvedélyesen kiállni. És ha pacalról van szó, úgy tűnik, a világ egyetlen pontján sem tud ellenállni a kísértésnek.
Buenos Airesben is megtalálta a pacalt
Argentínából, egészen pontosan Buenos Airesből jelentkezett egy Facebook-bejegyzéssel, amelyben egy különleges gasztronómiai élményét osztotta meg követőivel. Meg sem lepődhetünk azon, hogy Argentínában, ahol a minőségi szarvasmarha-tenyésztésnek világszerte ismert hagyományai vannak, a pacalnak is megvan a maga kultúrája.
Czutor Zoltán ráadásul nem akármilyen helyen találkozott a dél-amerikai pacallal: egy legendás, autentikus családi étterembe jutott el, amelynek egyik híres vendége Diego Maradona volt.

Maradona és a vendéglő tulajdonosa - Czutor Zoltán
A zenész élménybeszámolóját érdemes teljes egészében elolvasni:
„Buenos Airesben sikerült belefutnom az egyik legendás, autentikus családi étterembe, ahova Maradona is járt pacalozni (lásd fotóját az étteremtulajdonossal!).
Két sarokra volt tőlem és erre sok esély azért nem volt, hiszen a főváros felfoghatatlanul hatalmas. Csak a közvetlen városhatáron belül is négymillió lakos él, az agglomeráció lakosságával együtt 16 millió. Megörültem, amikor megláttam az étlapon a MONDONGO nevű ételt. Ez ugyanis azt jelenti: pacal. Az étterem jelmondata: „A mi konyhánk életben tartja a Kolumbusz előtti konyha titkait.” Vajon a szarvasmarha megérkezése előtt a lámák, alpakák gyomrát használhatták?

A legendás étterem étlapja, rajta a főszereplő - Czutor Zoltán
Jellegzetes, egészen karakteres pörköltet ettem, amit szinte biztosan úgy készítenek elő és kezdenek főzni, mint nálunk. Ez az ízén, tisztaságán és állagán is érződött. A csíkokra, vagy inkább kockákra vágott pacal mellett volt benne egy-két csülökkocka, néhány szem főtt fehérbab és kipattogzott főtt kukorica (amilyen a mexikói levesekben is sokszor előfordul), paradicsom, paprika, hagyma.
Fűszerek: só, bors, őrölt paprika, a zöldfűszerek közül meg rozmaring, majoránna biztosan (és valamilyen jellegzetes dél-amerikai fűszer is).

Az argentin pacal - Czutor Zoltán
Ugyanúgy eszik, ahogy mi is otthon legtöbben: sűrű szafttal, egy-két szép szelet házikenyérrel. Enyhén csípős, de aki csípősebben szereti, tehet rá a paprikából, zöldfűszerekből és olívaolajból kevert házi csípős pasztából.
Nagyon finom volt!
Ha véletlenül arra járnál feltétlenül kóstold meg!”
Érdemes tehát szervezni Argentínába az utakat Maradona és a gaucho pacal nyomában jelszóval. Hátha még Czutor Zolival is összefutunk. Teljesen véletlenül.

Czutor Zoltán - Czutor Zoltán


