A hetényi bekötőút átadásával a korábban csak földútról elérhető, szántóföldek által körülvett Árpád-kori templomrom a nagy közúti forgalom közvetlen közelébe került, és ennek minden káros hatását elszenvedi.
Korábban főleg a csak a sétálni vágyó hetényiek, a túrázók és a Mária Út zarándokúton gyaloglók keresték fel a közel ezer éves romtemplomot és az itt lévő kis ligetet. Csend volt, és nyugalom, leszámítva persze a körülbelül 300 méterre lévő autópálya zaját.
Aztán elkészült előbb az északi elkerülő út, a 445-ös, amely becsatlakozott az M5-ösbe - bár ekkor még Hetényegyháza felé nem volt leágazás -, majd 2023 végén átadták a sokak által várt hetényi bekötőutat, amely aztán teljesen megváltoztatta a templomrom környezetét. A lehajtó felé eső rész tereprendezés alatt vagy (inkább előtt) álló területnek tűnik, sok homokbuckával, túrással.
1 / 27
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Árpád-kori templomrom Hetényegyháza mellett
Manapság állítólag egyre többen itt tartanak pihenőt, az autópályáról lekanyarodva - hallottunk teherautósokról is (kamionnal azért ide bajos lenne lemanőverezni). Amivel nem is lenne olyan nagy baj, ha nem hagynának maguk után szemetet, és nem kisebb-nagyobb dolguk elvégzésére használnák a helyszínt.
MÚLTIDÉZŐ A mai Hetényegyháza északkeleti részén az Árpád-korban egy kisméretű falusi plébániatemplom állt. Alapfalai a Székely György régész vezette, 1981-82-ben folytatott ásatások során bukkantak napvilágra. Építése a 11. század második felére-végére tehető, ezzel Kecskemét környékének legkorábbi egyházi épülete. A kis dombon álló templom külső hossza 10,8 méter, szélessége 7,5 méter lehetett, a zömök hajóhoz félköríves szentély csatlakozott. Megépítése előtt a területen már létezett egy temető is, a templom belsejében és az alapfalakon kívül 46 sírt tártak fel a szakemberek. A templom vélhetően a tatárjárás idején pusztult el. Tőle délre egy szintén Árpád-kori települést is feltártak a régészek.
Igencsak megváltozott a templomrom környezete / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
A közösségi médiában, a városrészhez kötődő Facebook-csoportokban többször felvetődött már a szemetelés problémája. Az eldobált hulladékot helyi lakók, többek között a Hetényegyházi Városrész Szépítő Egyesület önkéntesei szokták összeszedni, de a munkából a katolikus plébánia és a református egyházközség is kiveszi részét.
„Biztos, hogy ez hosszabb időt vesz igénybe, de azt valljuk, hogy az emberek fejében kell megváltoztatni a gondolkodásmódot, hogy itt ugyanúgy ne szemeteljenek, mint ahogy az erdőben sem szabad. Itt is az a megoldás, hogy aki amit hoz magával, azt vigye is el” - mondta Süli Csontos Ottó, az egyesület elnöke.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Hozzátette: felvetődött, hogy helyezzenek ki kukákat a templomromhoz, de aztán arra jutottak, hogy ez nemhogy javítana, hanem ronthatna a helyzeten: látványuk esetleg már arra ösztönözne egyeseket, hogy célzottan oda vigyék a szemetüket. Szerencsére nagyobb méretű illegális hulladéklerakások még nem voltak, inkább evés-ivás utáni maradékok, csomagolóanyagok, cigarettacsikkek maradnak ott.
A hely meghittségén csorbát ejtenek a rongálások jelei is. Az egyesület - közel 100 ezer forintos költségen - készíttetett egy új ismertető táblát a romtemplomról és az Árpád-kori faluhelyről, de nem sokkal később ezt egész egyszerűen átszakították. Mivel a tábla egy igen strapabíró anyagból van, ehhez igen komoly erőkifejtés, módszeres ütögetés vagy egy kalapáccsal, fejszével vagy nagyméretű kővel való odacsapás kellett.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Arra is volt példa, hogy a szemetelés tilalmára felhívó táblát egy az egyben ellopták - lehet, hogy a tartóoszlopból aztán tüzelőanyag lett. Ezzel nem tudnak mit kezdeni - azonkívül, hogy nemrég ismét tettek ki táblákat, amellyel kérik a látogatókat, vigyázzanak a tisztaságra és a rendre.
Süli Csontos Ottó szerint azzal nincs semmi gond, ha a helyi fiatalok a templomromnál találkoznak, beszélgetnek, és közben mondjuk megisznak egy sört vagy dohányoznak - persze tőlük is elvárható, hogy az üveget, dobozt, csikket ne hagyják ott.
Süli Csontos Ottó, a Hetényi Városrész Szépítő Egyesület elnöke
Az megoszthatja a véleményeket, tiszteletlenség, esetleg kegyeletsértés-e az egykori templom belsejében tüzet gyújtani - látszik ugyanis a nyomokból (és az egyesület elnöke is beszélt róla), hogy ez elő szokott fordulni. Ha viszont valaki egy tábortűzben gondolkodik a templomromnál, akkor valóban a régi falak közötti rész a legideálisabb választás, ugyanis ez van a legtávolabb a növényzettől. A Nébih térképe szerint ugyanakkor ezen a területen tűzgyűjtási tilalom van érvényben (legalábbis jelenleg).
A Hetényegyházi Városrész Szépítő Egyesület elnöke mindenesetre hangsúlyozta: ők továbbra is dolgozni fognak azért, hogy aki felkeresi a templomromot, a megváltozott környezet ellenére méltó állapotban találja és ki tudjon itt kapcsolódni.
