November 5-én, csütörtökön 17 órától a Szentháromság temető jövőjéről esik majd szó a Kecskeméti Városvédő és Városszépítő Egyesület mindenki számára nyitott rendezvényén, a Hírös Agóra 104-105-ös termében.
Az egyesület meghívójában hangsúlyozza: arra törekszenek, hogy a temető egy olyan sírkert legyen, amelyben elődeink síremlékeit méltó módon megőrzik és a látogatókat biztonságos, gondozott zöld környezet várja. Ennek megteremtése érdekében kezdték el az önkormányzattal és a Városüzemeltetési Kft.-vel a fák borostyán-mentesítését is, november 5-re pedig előadást szerveztek.
A temető jövőjéről, az értékmegőrzés és a megújítás lehetőségeiről Győri András önkormányzati főtájépítész és Erdélyi Regina tájépítészeti és zöldinfrastruktúra-fejlesztési koordinátor fog beszélni.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
A Szentháromság temetőt 1739-ben nyitottak meg a pestisjárvány majdnem 4 ezer katolikus áldozatának eltemetésére - olvasható a Baon.hu temető történetét feldolgozó cikkében.
A 18. század végétől területe folyamatosan bővült, először a mai Árpád körút és Halasi út mentén, majd a 19. század közepén az Ipoly utca irányába (a Mátis Kálmán utca garázsok helyén ekkor még katona lovarda volt, ettől kifelé pedig egy tó és mocsár). 1886-ban megépült a ravatalozó, majd 1894-re elkészült a kálvária és az előtte lévő teret lezáró tizennégy stáció. A kálvária teraszán a golgota három feszületét, valamint Mária, János apostol és Magdolna alakját helyezték el, alépítményében nyugszik Bogyó Pál, az építtető apátplébános. Ugyanebben az évben épült a hírneves építész, Ybl Miklós tervei alapján a Ferenczy kápolna, Ferenczy Idának, Erzsébet királyné egykori társalkodónőjének megbízása alapján (Ida, édesapja és testvérei is itt nyugszanak).
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Szép eleme a temető kialakult központi részének a négy méter magas angyalokkal díszített Farkas kápolna, ezt Balatoni Farkas Ignác gyógyszerész, a város közismert polgára építtette tizenhárom éves korában elhunyt kislányának. Felszentelése után, 1904-től itt tartották a hálaadó istentiszteleteket, és a közelben temették el a város jeleseit, gazdag polgárait.
Újabb bővítés következett, megépült az első világháborús parcella, majd a Küküllő utcai kaputól a ravatalozóig vezető út is megszépült, egy kialakított félkör alakú téren helyezték el Katona József új síremlékét 1930-ban, a drámaíró halálának századik évfordulója alkalmából. De a Szentháromság temetőben volt a sírja a Köztemető megnyitásáig Kada Elek polgármesternek, Mathiász János világhírű szőlész-borásznak és még ma is itt nyugszik Révész István egykori kecskeméti plébános, későbbi tábori püspök, „az alföldi tanyavilág apostola”.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
A temető sorsát az akkori Leninváros építése pecsételte meg, 1962-ben néhány hónap alatt 2500 sírt exhumáltak, hogy nekikezdhessenek a lakótelepi tömbök felhúzásának. 1964-ben, a Köztemető megnyitásával egyidőben lezárták, majd itt kapott helyet 1985-ben egy nagy víztorony is. Jelenleg egyharmad része az egyház, kétharmada a város tulajdonában van. Bár az elmúlt harminc évben felmerült temetőként való újbóli hasznosítása és egy történeti kert kialakítása is, a legnagyobb lépést pár éve a világháborús parcella felújítása és környezetének megszépítése jelentette a kovácsoltvas kapuval és pár bádog garázs elbontásával.
Az utóbb években sajnos rongálások is előfordultak a temetőben, és folyamatos problémát jelent a szemetelés is.
