A lakossági fórum a Családok a Szent László Városrészért Egyesület kezdeményezésére valósult meg november 7-én, szombaton délelőtt 10 órától a Damjanich János Általános Iskola sportcsaronkában. A maratoni hosszúságú, majd 3 órás fórumon több résztvevő is hangsúlyozta, hogy nem kifejezetten az anyaotthon (hivatalosan: Családok Átmeneti Otthona) ellen tiltakoznak, sokkal inkább a kommunikáció teljes hiánya a probléma, illetve az, hogy a 15 éve a Rendőrfalu közelében működő hajléktalanszállóval kapcsolatos ígéretek sem teljesültek, így a mostani helyzettel is szkeptikusak. Balla Szilárd írása.
A lakossági fórumra meghívták Molnár János (Tisza Párt) országgyűlési képviselőt, az önkormányzat munkatársait, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Alföldi Régiójának ügyvezetőjét, Rigó Orsolyát és Lévai Jánosné (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselőt is. Az esemény kezdetén a meghívottak közül kizárólag Molnár János volt jelen, azonban 11 óra környékén (miután előre is jelezték, hogy csak később tudnak csatlakozni) megérkezett Rigó Orsolya és Pászti András (Fidesz-KDNP), a Hunyadiváros önkormányzati képviselője is (ő Lévai Jánosnét helyettesítette, aki családi okokból nem tudott részt venni az eseményen).
Lakossági fórum, Molnár János parlamenti képviselő - KecsUP Hírek/Balla Szilárd
A fórumon lehetőség volt aláírni a Családok a Szent László Városrészért Egyesület által indított lakossági tiltakozó petíciót is. Gyánó-Válik Szimonetta, az egyesület tagja kérdésünkre elmondta, eddig közel 200-an írták ezt alá.
„Ezúton fejezzük ki tiltakozásunkat a lakókörnyezetünkbe tervezett anyaotthon létesítésével szemben. Nem támogatjuk, hogy a tervezett intézmény a Szent László városrészben valósuljon meg. Úgy véljük, hogy a környék lakóit közvetlenül érintő döntés előtt elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatás, a lakosság véleményének meghallgatása és a helyszín alkalmasságának részletes vizsgálata“ - áll a petícióban.
Árnyalják is a képet, hangsúlyozzák a szövegben, megértik, hogy a nehéz élethelyzetbe került édesanyák és gyermekeik támogatása fontos társadalami feladat, tiltakozásuk pedig kizárólag a helyszín ellen irányul.
Nem az anyaotthon a legnagyobb probléma
A fórumon jelenlévők kérdéseiből, hozzászólásaiból, olykor bekiabálásaiból is világossá vált, a tiltakozás kiváltó oka nem önmagában az anyaotthon, sokkal inkább panaszkodtak arra, hogy a Rendőrfalu közelében immár 15 éve működő hajléktalanszálló megkeseríti a lakosok életét. Többek között arra panaszkodtak, hogy ezek a nehéz sorsú emberek
- a játszótéren alkoholizálnak,
- kábítószert fogyasztanak,
- szemetelnek,
- lopnak és
- a mosdó helyett gyakran közterületen végzik el kisebb-nagyobb dolgukat.
Mint azt többször, többen emlegették, 15 éve, a hajléktalanszálló előtt sem kaptak transzparens tájékoztatást arról, hogy mit fog okozni ez az intézmény a környéken lakóknak, illetve az akkor tett ígéreteiket sem tartotta be a Máltai Szeretetszolgálat - például azt, hogy az intézmény „a falakon belül marad“.
Rigó Orsolya erre többek között azt felelte, hogy akkoriban teljesen más volt a magyarországi hajléktalan-helyzet, mint most. A különbségeket sorolva kiemelte, hogy 15 éve a hajléktalanok általánosan idősebbek voltak, mint manapság, illetve akkoriban többnyire alkoholizáltak, nem pedig kábítószereket fogyasztottak.
Lakossági fórum, Rigó Orsolya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Dél-Alföldi régiójának ügyvezetője - KecsUP Hírek/Balla Szilárd
Rendészeti problémák
A téma nagyon összetett, ugyanis mint Rigó Orsolya többször hangsúlyozta: a hajléktalanszállókra mindenki önként megy be, a közösségbe pedig nem engedik be azokat, akik túlságosan bódult állapotban vannak. Elmondta, hogy erőszakkal senkit nem vihetnek be a szállóra, így elkerülhetetlen, hogy néha az utcán is megforduljanak ezek az emberek.
Minden jelenlévő arra sarkallta a lakosokat, hogy ha törvénysértő dolgot észlelnek, forduljanak a rendőrséghez, azonban a lakosok szerint sokszor ez sem jelent megoldást. A lakosok is érzik a probléma komplexitását, többen hangsúlyozták, megértik, hogy kevés a rendőr, polgárőr, de az ő problémájukat jelenleg senki sem tudja megoldani.
Molnár János, Pászti András és Rigó Orsolya is egyetértettek abban, hogy erre a városrészre is kiterjeszthetnék a közösségi rendészetet, amely azt jelenti, hogy a polgárőrök, a közterület-felügyelők és a rendőrök összehangoltan, együtt dolgoznak, kanadai mintára (erről részleteket ebben a cikkünkben olvashat).
Lakossági fórum, Pászti András önkormányzati képviselő - KecsUP Hírek/Balla Szilárd
Nem kifejezetten ebbe a városrészbe tervezték az anyaotthont, itt találtak ingatlant
A lakosok közül többen attól félnek, hogy innentől minden szociális intézmény itt fog létesülni, egy hölgy azt is fölvetette, hogy ha a jövőben is ez lesz, akkor szóljanak, és megválik ingatlanától. Rigó Orsolya hangsúlyozta, egy nyilvános ingatlanpiaci oldalon találták meg a szóban forgó ingatlant, ez volt a legmegfelelőbb arra, hogy Családok Átmeneti Otthona váljon belőle - tehát nem kifejezetten ide tervezték.
Lévai Jánosné iránti kritika
Molnár János országgyűlési képviselőként több felvetésre, panaszra is azt mondta, hogy ezek önkormányzati feladatok, amit a helyi képviselőnek kellene elsősorban jelezni, de természetesen ő és a csapata is számos problémával kapcsolatban igyekszik felvenni a kapcsolatot a városvezetéssel. Az elején hosszú előadás keretein belül ismertette, hogy mik az ő parlamenti feladatai, de mindenkit arra biztatott, hogy ennek ellenére bátran keressék helyi témákban is, ő pedig amiben tud, segít.
A lakosok többször hevesen kifejezték, hogy Lévai Jánosné, a városrész önkormányzati képviselője meg sem hallgatja őket, kifogásolták, hogy ezen a fórumon sem volt jelent. Ezt követően Pászti András védelmébe vette a képviselőt, majd a KecsUP-nak is elmondta, hogy Lévai Jánosné valóban családi okokból nem volt jelen.
Mi történik pontosan egy anyaotthonban és milyen aggályok merültek fel?
Rigó Orsolya elmondta, a Családok Átmeneti Otthonában többnyire veszélyeztetett, nehéz élethelyzetben lévő egyedülálló édesanyák fognak lakni, akik ezáltal lehetőséget kapnak, hogy normális, biztonságos körülmények között neveljék fel gyermekeiket. Hozzátette: egy évig lakhat itt egy édesanya, amennyiben szükséges, ezt fél évvel hosszabbíthatják meg.
Arról is beszámolt, hogy ennek a végső célja az, hogy ezek a nehéz sorsú édesanyák végül szociális bérlakásba tudjanak költözni, de egy olyan pozitív példát is felhozott, hogy nemrégiben egyiküknek sikerült piaci áron kivett albérletetbe költöznie.
A lakosok attól tartanak, hogy pont azok az édesapák látogatják majd meg a gyerekeiket, akik miatt ilyen élethelyzetbe kerültek az édesanyák, a környéken pedig a mostaninál is nagyobb káosz lesz.
Lakossági fórum - Balla Szilárd/KecsUP Hírek
A kommunikáció lehet a kulcs
Alapvetőnek hangzik, hogy a lakosság tájékoztatása, a véleményük kikérése és a nyílt, őszinte beszéd nagyon sokat számít az embereknek, azonban látszólag ez nem mindenkinek evidens. A lakosok azt kifogásoltak leginkább, hogy 15 éve a hajléktalanszálló esetében, most pedig az anyaotthon esetében is kész tény elé vannak állítva, előzetes információt pedig nem kaptak.
A közönség akkor hördült fel leginkább, amikor Rigó Orsolya egy kérdésre azt felelte: már biztos, hogy ebben a városrészben valósul meg a Családok Átmeneti Otthona, ez ellen senki sem tehet semmit.
Az ő megérkezése előtt még Molnár Jánosnak tettek fel kérdéseket a témában, aki amellett, hogy a Máltai Szeretetszolgálat munkáját méltatta, úgy fogalmazott, hogy a városháza lakosok felé történő kommunikációja ebben az esetben elégtelen volt.
