A 2022 óta tartó orosz–ukrán háború eddigi legnagyobb fogolycseréje körvonalazódik, miután Jared Kushner, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja csütörtök este Dublinban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Kushner bejelentette, hogy már dolgoznak a fogolycsere előkészítésén. Zelenszkij a lehetséges megállapodást a béketárgyalások valódi eredményének nevezte, és reményét fejezte ki, hogy a következő egyeztetések a háború lezárását is közelebb hozhatják - írja a 444.hu
A diplomáciai optimizmus ellenére azonban egyelőre kevés konkrét előrelépés látszik: a moszkvai amerikai–orosz találkozó és az Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások sem hoztak megállapodást sem a tűzszünetről, sem a háború befejezésének alapvető feltételeiről.
A tárgyalások másik fontos kérdése, hogy Európa milyen szerepet kaphat a békefolyamatban. Kushner és Steve Witkoff amerikai különmegbízott előbb Moszkvában Vlagyimir Putyinnal, majd Dublinban az ukrán elnökkel egyeztetett. Kushner szerint Európa részvétele nélkül nem lehet megállapodást kötni, és az amerikaiak azt szeretnék, ha a következő tárgyalási fordulón már európai képviselők is részt vennének. Moszkva ezt egyelőre nem erősítette meg.
A hírek szerint Oroszország azonban nem csupán az ukrajnai háború lezárásáról akar tárgyalni, hanem az egész európai biztonsági rendszer átalakítását is napirendre tűzné. Vlagyimir Megyinszkij orosz főtárgyaló egyenesen új Jaltáról és Potsdamról beszélt, utalva a második világháború utáni nagyhatalmi megállapodásokra. Moszkva követelései között szerepel a NATO további bővítésének megakadályozása, az orosz határ közelében tartott hadgyakorlatok és fegyvertelepítések korlátozása, valamint a NATO kelet-európai katonai jelenlétének visszaszorítása a kilencvenes évek szintjére.
Az európai vezetők egyelőre elutasítják, hogy a béketárgyalások az egész kontinens biztonsági rendjének újratárgyalásáról szóljanak. António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint nincs szükség Európa biztonsági rendszerének újratervezésére, Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő pedig úgy látja, először az ukrajnai háborút kell lezárni, és csak utána lehet tárgyalni Európa biztonságáról. A pénteki dublini uniós csúcstalálkozón ezért az európai részvétel feltételeiről is egyeztetnek, ami önmagában sem egyszerű, hiszen a tagállamoknak abban is közös álláspontra kellene jutniuk, milyen felhatalmazással képviseljék Európát az oroszokkal folytatott tárgyalásokon.
