A városföldi önkormányzat nemrég kérdőívet küldött ki a lakóknak, a polgármester szerint azért, hogy megismerjék, milyen fejlesztéseket tartanának elfogadhatónak a nyáron már sokat vitatott, 22 hektáros területen. De a helyiek közül többen bizalmatlanok és tiltakoznak, egyelőre a közösségi médiában.
Kezdjük az előzmények felidézésével!
Az ügy először nyáron pattant ki. A település honlapján közzétettek egy telepítési tanulmánytervet, amely a körülbelül kétezer lakosú Városföld belterületén, a lakóházakkal határos, jelenleg mezőgazdasági művelésbe vont, mintegy 22 hektáros terület ipari-gazdasági célú fejlesztését vázolta. A dokumentum szerint az elképzelés egy, a nemzetközi autóipari sztenderdeknek megfelelő gyártó-, összeszerelő- és logisztikai központ létrehozása volt, amely stratégiai kiszolgáló hátteret biztosíthatna a kecskeméti Mercedes-Benz gyár bővülő kapacitásai számára.
A jellemzően csendes, falusias Katona József utca házainak közvetlen közelében fekvő területen a tanulmány szerint nagy alapterületű csarnokok, létesítmények épülhettek volna, akár 12–16 méteres magassággal. A terület egy részét, mintegy 20 százalékát 2025-ben szerezte meg az önkormányzat, nagyobb részben, 80 százalékban egy gazdálkodóé.
A KecsUP Hírek ott volt azon a július eleji lakossági fórumon, ahol csordultig telt tiltakozókkal a városföldi általános iskola aulája.
Nem sokkal azt követően pedig videós riportunkban szólaltattuk meg Sipos Nórát és Szabó Zsoltot, akiknek – a többség élére állva – az volt a céljuk, hogy megakadályozzák a jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló terület ipari-gazdasági övezetté történő átminősítését.
Arról is beszéltek, hogy hiányolták a véleményezési időszakban a személyes lakossági konzultációt, ahol a felmerülő kérdésekre közvetlen válaszokat kaphattak volna. Mint megtudtuk, egyesek legnagyobb félelme az volt, hogy a közvetlen lakókörnyezetükben akár egy akkumulátorgyár is épülhet. Aláírásgyűjtés is indult, a tiltakozó petíciót közel 630-an írták alá.
Kameránk elé állt Abonyi Roland polgármester is, aki elmondta: településvezetőként kötelességének tartja megvizsgálni, milyen fejlesztési irányok szolgálhatják Városföld jövőjét. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzat bevételei az elmúlt években csökkentek, részben az elvont adóbevételek, részben pedig a visszaeső iparűzési adó miatt. A településnek ugyanakkor többletforrásokra van szüksége ahhoz, hogy az alapfeladatok ellátásán túl fejlesztésekre is jusson pénz. Mint fogalmazott, ezért készült el a telepítési tanulmányterv, amely nem egy előre eldöntött beruházás előkészítése, hanem a lehetséges fejlesztési irányok feltérképezése. Hozzátette: amennyiben a beérkező lakossági vélemények többsége elutasítja az elképzelést, azt el fogják fogadni. Kiemelte azt is, hogy jelenleg nincs konkrét beruházó, és akkumulátorgyár létesítéséről sincs szó, helyi lakosként egy ilyen beruházást ő maga sem támogatna.
Erről a faluszéli területről van szó / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
A képviselő-testület augusztusi rendkívüli ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy nem fogadja el a telepítési tanulmánytervet, nem köt településrendezési szerződést a tulajdonossal, és nem indítja el a szükséges rendezési tervi módosításokat. Azt is kimondták, hogy a tervezett ipari-logisztikai övezet több szempontból sem illeszthető szervesen a település életébe: a terület lakóházak közvetlen szomszédságában található, jelentősen megnövekedne a tehergépjármű-forgalom, és a védelmi rendeltetésű zöldinfrastruktúra egy részének átminősítése is szükségessé vált volna.
Az önkormányzat kérdőívének kiküldésével újra téma lett a terület sorsa
Eddig mutattuk be nyáron az ügyet, amely akkor - úgy tűnt - nyugvópontra került. Október 10-én aztán a városföldi önkormányzat Facebook-oldalán egy kérdőív jelent meg, amely újranyitotta a vitákat a településen. A kérdőívet aztán a helyiek postán is megkapták.
A poszt szerint az önkormányzat a vitatott 22 hektáros ingatlan és a szomszédos területek „jövőbeni hasznosításának lehetőségeit lakossági észrevételek figyelembevételével kívánja újragondolni”, a kérdőív kitöltésével a lakók „hozzájárulhatnak a terület jövőjével kapcsolatos egyeztetéshez”, a kérdőív válaszai „a novemberi lakossági fórum, valamint a későbbi önkormányzati döntések előkészítését segítik” (itt még lakossági fórumról van szó).
„Nem arról született döntés, hogy milyen konkrét fejlesztés valósul meg. A mostani egyeztetés célja éppen annak meghatározása, hogy milyen funkciók és milyen feltételek mellett folytatódhat a terület tervezése. Az Önkormányzat szándéka, hogy nehézipari, akkumulátorgyártási, -összeszerelési és valamint veszélyes üzemi tevékenység a területen ne valósulhasson meg“
- írják a kérdőívben, amelyet november 20-ig lehet kitölteni.
Sipos Nóra két héttel később egy videóval jelentkezett, amelyben kemény hangú kritikát fogalmazott meg a kérdőívvel és az önkormányzat eljárásával kapcsolatban is (hangvételét és a használt kifejezéseket - “gusztustalan”, “undorító” - a polgármester, Abonyi Roland egy bejegyzésben utasította vissza, és válaszolt is Nórának).
Nóra bírálja egyrészt magát a kérdőív felépítését, szerinte irányítva vannak a kérdések.
Az első kérdésben egyébként azt lehet megjelölni, a válaszadó milyen funkciókat tart elfogadhatónak a fejlesztési területen. A válaszlehetőségek között az utolsó az, hogy a kitöltő nem támogatja “a terület jelenlegi falusias lakóterületi és védelmi erdő besorolásának alapvető megváltoztatását”. Aki ezt jelöli meg, más lehetőséget nem ikszelhet, de egyébként több opció választható. A legelső: egészségügyi és szociális intézmények, például egészségügyi központ, magánkórház, idősek otthona. Majd ezt követi például oktatási, képzési, kutatási és fejlesztési funkciók, korlátozott nagyságú falusias lakóterületi fejlesztés, kereskedelmi vagy korlátozott raktározási vagy logisztikai funkciók.
Nóra szerint több baj van a kérdőívvel. Egyrészt szerinte aki nincs tisztában az előzményekkel, az első kérdést látva megörülhet, milyen jól hangzik az az ötlet, hogy kórház vagy idősek otthona épüljön az ingatlanon.
„Bele se gondol, hogy itt egy 22 hektáros területről van szó, kis túlzással fogadhatná Magyarország összes idősét. Kórházak sem faluhatárban szoktak épülni” - mondta el portálunknak. Nóra úgy látja: aki szeretné, hogy minden maradjon úgy, ahogy eddig volt, annak a véleményének a megjelenítésére nem alkalmas a kérdőív.
Kifogásolja azt is, hogy a kérdőívet háztartásonként csak egy példányban küldték ki, így például egy házaspár két tagjának a véleménye csak egyszeresen számít. Nóra szerint viszont az a legnagyobb baj, hogy a kérdőívek nincsenek sorszámozva, és miután anonim módon is leadható, így akár lehet sokszorosítani és ezáltal befolyásolni a végeredményt.
„Így nagyon könnyen elcsalható az egész, még akkor is, ha nem feltételezzük, hogy ezt valaki meg is csinálná. Egy biztos, szerintem semmilyen formában nem tekinthető majd reprezentatívnak a végeredmény. És ne felejtsük el, közben pedig ott van a petíciónk, melyet a nyáron 626-an aláírtak a helyiek közül, és ebben követeltük a terület jelenlegi formájában való megtartását, szóval hogy ne legyen átminősítve. A kérdőívben felsorolt lehetőségek mindegyikéhez viszont kell - tudomásunk szerint - átminősítés” - folytatta.
Sipos Nóra / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
A videóban, és beszélgetésünk során is úgy fogalmazott: szerinte a mostani “forduló” a kifárasztásról szól az önkormányzat részéről, azaz hogy egy idő után a lakosság már ne tudja/akarja követni a történéseket, elveszítse érdeklődését, ellenállását. Nóra emellett továbbra is kifogásolja az ügyben való kommunikációt.
„Azért is érthetetlen ez az egész, hogy most elmondhatjuk a véleményünket, mert az első fordulónál, a tanulmányterv létrejötte előtt nem is kérdezték meg a lakosságot, nem tudtunk róla, hogy ilyen tervek vannak készülőben, közmeghallgatásokon volt elejtve róla egy-egy mondat. Magáról a beruházásról egyetlen Facebook-posztból szerezhettünk tudomást, a véletlennek vagy a szerencsének köszönhetően, hiszen nem mindenki olvasgatja az önkormányzat Facebook-oldalát nap mint nap. Már akkor megtehették volna, hogy tájékoztatnak minket az elképzelésekről, de nem így történt. Ezért gondolom, hogy itt továbbra is az átminősítésről, és ipari parkról van szó, csak most - hogy is fogalmazzak - címkékkel felvértezve” - jelentette ki.
Nóra hangsúlyozta: csak olyan változást támogat, ami a mostani falusias lakóövezet besorolásban megvalósítható. Az idősotthon egyébként ilyen lehet, csak szerinte az a probléma, hogy a kérdőíven ez együtt van említve például a magánkórházzal. Bár azt elképzelhetetlennek tartja, hogy bárki 22 hektáron kezdjen bele egy idősotthon megépítésébe a a község szélén.
Így (is) tiltakoztak Sipos Nóráék nyáron / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
„Az én személyes félelmem egyébként az, hogy ide valamilyen logisztikai raktár épülne, ami a Mercedes-gyár miatt nem is annyira elrugaszkodott elképzelés” - mondta Sipos Nóra, aki azzal búcsúzott: már nagyon készül a november végén tartandó közmeghallgatásra, és addig is készül további videókkal.
Természetesen a közel 400 tagot számláló Vigyázunk Városföldre Facebook-csoportban is sokszor előkerül a téma.
„Úgy gondolom, minden résztvevőt egyformán bánt a kialakult hangulat és helyzet. Mindenki békében és nyugalomban szeretne élni! Érthető az is, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármester is egy ilyen helyzetben nyomás alatt vannak, hiszen a demokráciában így működnek a fékek és ellensúlyok. Azt is el kell ismerni, hogy a bizalom hiánya jelenleg nem csupán az ő munkájuknak az eredménye, hanem legalább felerészben azért alakult ki, mert országszerte olyan beruházások valósultak meg az elmúlt évtizedben, amelyek a lakosság tájékoztatása, bevonása nélkül tudtak megindulni, és a városföldiek ezt mindenképpen meg akarják előzni“ - írta egy tag a posztjában.
Kollár Zsuzsanna szerint ilyen helyzetben teljesen normális, ha civil társadalom heves tiltakozásokkal, szélsőségesen reagál egy lehetséges fejlesztésre vagy beruházásra. „Főleg, ha az olyan településen valósulna meg, ahol a lakosság nem a létmimimum alatt él, nem munkanélküli, és az önkormányzatnak elegendő bevétele van arra, hogy a közszolgáltatások ne kerüljenek veszélybe“ - tette hozzá.
Így nyilatkozott a polgármester
Az ügyben megkerestük Abonyi Roland polgármestert is, és megkérdeztük, mi indokolta a kérdőív közzétételét, a téma továbbvitelét?
Válasza szerint a mintegy 22 hektáros terület jelentős fejlesztési lehetőséget jelenthet Városföld számára.
„Az eredeti elképzelés lakóterületi fejlesztés volt. A később elkészített tanulmányterv célja az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen egyéb hasznosítási lehetőségek jöhetnek szóba, és ezek milyen előnyökkel vagy hátrányokkal járhatnak a település számára. A tanulmányterv elutasításra került, így az abban szereplő fejlesztési elképzelések nem kaptak támogatást. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a terület jövőbeni hasznosításának kérdésével ne kellene foglalkoznunk. A kérdőív közzétételével éppen az volt a célunk, hogy megismerjük a városföldi lakosok véleményét arról, milyen egyéb fejlesztési irányokat tartanának elfogadhatónak vagy támogatandónak a területen. Fontosnak tartom, hogy ne kizárólag az önkormányzat vagy a képviselő-testület fogalmazzon meg fejlesztési elképzeléseket, hanem a lakosság is lehetőséget kapjon arra, hogy véleményével és javaslataival alakítsa a település jövőjét” - írta a polgármester.
Abonyi Roland hangsúlyozta: a kérdőív nem az elutasított tanulmányterv továbbvitelét szolgálja, hanem azt, hogy a lakosság bevonásával megvizsgálhassák a terület jövőbeni hasznosításának egyéb lehetőségeit.
Abonyi Roland, Városföld polgármestere / fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Rákérdeztünk, az ügyben egyetértés van-e a képviselő-testületben.
„A képviselő-testületben egyetértés van abban, hogy a lakosság véleményét meg kell ismernünk, és lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy elmondhassák, milyen fejlesztéseket tartanának elfogadhatónak a területen. Kíváncsian várjuk, hogy a kérdőívek milyen számban érkeznek vissza, és azok alapján a lakosság támogatna-e bármilyen fejlesztési irányt. Abban is egyetértés van a képviselő-testületben, hogy Városföld helyi iparűzésiadó-bevételét (HIPA) hosszú távon növelni és stabilizálni kell. Ez gyakorlatilag az egyetlen jelentős saját bevételi forrásunk, amelyből a település működését és fejlesztéseit finanszírozni tudjuk” - nyilatkozta Abonyi Roland.
Arra is kitért, hogy központi normatív támogatások önmagukban nem elegendőek a település jelenlegi színvonalon történő működtetéséhez. Ezért szerinte felelőtlenség lenne, ha nem vizsgálnák meg azokat a lehetőségeket, amelyek hosszú távon kiszámíthatóbb bevételeket biztosíthatnak Városföld számára.
„Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bármilyen fejlesztést mindenáron meg szeretnénk valósítani. A gazdasági szempontok mellett a lakosság véleményét és a település élhetőségét is figyelembe kell vennünk” - jelentette ki a polgármester.
„A kérdőív nem népszavazás, és nem is hivatalos szavazás“
Rákérdeztünk a kérdőívvel szemben Sipos Nóra által megfogalmazott kritikákra is, azaz hogy háztartásonként egy kérdőívet lehet kitölteni, a kérdőív nincs sorszámozva és anonim módon is be lehet küldeni, így lehet sokszorosítani. Felvetettük Abonyi Rolandnak, hogy a kérdőívet esetleg érdemes lett volna másként kiküldeni, vagy ma is így küldenék ki?
„A kérdőív kiküldésével az volt az elsődleges célunk, hogy minden városföldi háztartásba eljusson az információ a lakossági véleményfelmérés lehetőségéről. Ezért minden háztartásba eljuttattunk egy példányt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy háztartásonként kizárólag egy kérdőívet lehetett kitölteni. Amennyiben egy háztartásból többen is szerettek volna véleményt nyilvánítani, lehetőségük volt a kérdőívet elektronikusan letölteni, illetve a Polgármesteri Hivatalban nyomtatott formában is hozzáférhetővé tettük. A célunk tehát nem a véleménynyilvánítás korlátozása volt, hanem éppen ellenkezőleg, hogy minél több lakosnak biztosítsunk lehetőséget saját véleményének elmondására” - szól a polgármester válasza.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Abonyi Roland kijelentette: a kérdőív nem népszavazás, és nem is hivatalos szavazás. Mint írta, tisztában vannak azzal, hogy a sorszámozás és a név szerinti azonosítás hiánya miatt a kitöltések egyedisége nem ellenőrizhető teljeskörűen - éppen ezért az eredményeket nem is lehet egy hivatalos szavazás eredményeként kezelni.
„A kérdőívek kiértékelését követően semmilyen döntés nem születik. A beérkezett válaszokat kizárólag tájékozódásra használjuk fel, hogy megismerjük, milyen fejlesztési lehetőségeket tartanának elfogadhatónak a lakosok. A kérdésére válaszolva, ma is így juttatnám el a kérdőívet a lakossághoz, hiszen az volt a célunk, hogy minden háztartás értesüljön a lehetőségről, ugyanakkor egy háztartásból akár többen is elmondhassák a véleményüket. Ha viszont egy későbbi szakaszban pontosan ellenőrizhető támogatottságot szeretnénk mérni, ahhoz más módszerre lenne szükség.”
Azt is megkérdeztük, tervben van-e a terület övezeti besorolásának módosítása?
„Nem, jelenleg semmilyen övezeti besorolás módosításáról nincs szó, és ilyen döntés sem született. Sajnálatosnak tartom, hogy az elmúlt időszakban többen kész tényként beszéltek a terület átminősítéséről, miközben ilyen szándékról vagy konkrét eljárás megindításáról szó sem esett. Szeretném egyértelművé tenni, hogy a lakossági kérdőív sem az övezeti besorolás módosításának előkészítésére készült. Kizárólag azt szeretnénk megtudni, hogy a lakosok milyen fejlesztési lehetőségeket tartanának elfogadhatónak vagy támogatandónak a területen“ - nyilatkozta a polgármester, hozzátéve, a terület jövőbeni hasznosításáról nincs döntés, és jelenleg az övezeti besorolás módosítása sincs napirenden.
De ha a kérdőívek alapján valamelyik fejlesztési irány többséget kap, akkor ezt milyen lépés követné? Egyáltalán milyen többségre lenne ehhez szükség? - ez volt a következő kérdésünk
Abonyi Roland ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy a kérdőívek eredményét kizárólag tájékozódásra szeretnék felhasználni, hogy megismerjék a lakosság véleményét és azt, hogy milyen fejlesztési irányokat tartanának elfogadhatónak.
„Nincs előre meghatározott százalékos többség, amelynek elérése bármilyen döntést vagy fejlesztést eredményezne” - jelentette ki.
„Amennyiben a válaszok alapján egy vagy akár több fejlesztési irány is elfogadhatónak bizonyulna a lakosság számára, akkor is további egyeztetésekre, a lehetőségek részletesebb kidolgozására és finomítására lenne szükség, természetesen a lakosok bevonásával. Egy ilyen jelentőségű terület jövőbeni hasznosítása hosszú évtizedekre meghatározhatja Városföld fejlődésének irányát. Ezért nem szeretnénk elhamarkodott döntést hozni. Minden lehetőséget alaposan meg kell vizsgálni, és a lakosság véleményét figyelembe kell venni. A további lépésekről és az esetlegesen felmerülő új elképzelésekről is folyamatosan tájékoztatni fogjuk a lakosokat. Jelenleg tehát nem döntést készítünk elő, hanem információt gyűjtünk arról, milyen irányban lenne érdemes egyáltalán tovább gondolkodni.”
Érdeklődtünk, ő egyébként milyen fejlesztési irányt tartana a legcélszerűbbnek?
„Polgármesterként számomra az a legfontosabb, hogy bármilyen fejlesztés valós előnyt jelentsen Városföld számára, és ne a településen élők életminőségének rovására valósuljon meg. Olyan fejlesztési elképzeléseket tartok támogathatónak, amelyek hosszú távon értéket teremtenek, munkahelyeket biztosíthatnak, javíthatják a település szolgáltatásait, ugyanakkor nem jelentenek indokolatlan környezeti vagy közlekedési többletterhelést. A lakóterületi, egészségügyi, szociális vagy más, a településhez illeszkedő fejlesztési lehetőségeket érdemes megvizsgálni. Ugyanakkor nem szeretnék egyetlen fejlesztési irány mellett sem előre elköteleződni, hiszen akkor éppen a lakossági véleményezés veszítené el az értelmét.“
Végül aziránt érdeklődtünk, mit vár a lakossági fórumtól? Abonyi Roland kijelentette, hogy nem fórum lesz, hanem közmeghallgatás (nem mi találtuk ki a lakossági fórumot, ez volt az önkormányzat Facebook-oldalán).
Képernyőfotó, forrás: Városföld önkormányzatának Facebook-oldala -
„A november 30-án 17 órakor, a megrendezendő közmeghallgatástól mindenekelőtt érdemi, nyugodt és tényszerű párbeszédet várok. Azt szeretném, hogy minden érdeklődő közvetlenül feltehesse a kérdéseit, elmondhassa az aggályait és a javaslatait. Sajnálatosnak tartom, hogy az elmúlt időszakban több olyan állítás is megjelent a közösségi médiában, amely egy még el nem döntött fejlesztési lehetőséget kész tényként mutatott be. Olyan beruházásokról, beruházókról és átminősítésekről is szó esett, amelyekről az önkormányzat nem hozott döntést” - hangsúlyozta.
A polgármester hozzátette: a véleménynyilvánítás mindenkinek joga, és a kritikus véleményeket is tiszteletben tartja, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a feltételezéseket senki ne kezelje tényként.
„A közmeghallgatástól azt várom, hogy a lakosság pontosabb képet kapjon a valós helyzetről, és mindenki számára világossá váljon, miről született eddig döntés, és miről nem. Végezetül szeretnék még egy dolgot hangsúlyozni. Városföld jövőjéről beszélünk. Egy ekkora terület hasznosítása évtizedekre meghatározhatja településünk fejlődését, ezért sem elhamarkodott döntéseknek, sem megalapozatlan feltételezéseknek nincs helyük. Polgármesterként kötelességemnek tartom, hogy megvizsgáljuk a település fejlődését szolgáló lehetőségeket. Ugyanakkor azt is kötelességemnek tartom, hogy a lakosság véleménye megfelelő súllyal jelenjen meg a döntések előkészítésében. A kérdőív kizárólag a lakosság véleményének megismerését szolgálja. Nem beruházási terv, nem jelent övezeti átminősítést, és semmilyen döntést nem eredményez. Célja csupán annak feltérképezése, hogy a városföldiek milyen fejlesztési irányokat tartanának elfogadhatónak. Bízom benne, hogy a november 30-i közmeghallgatás hozzájárul ahhoz, hogy a továbbiakban a valós tények és a település hosszú távú érdekei alapján folytatódjon az egyeztetés” - zárta válaszát a polgármester.
