Viszonylag elégedettek a magyarok az ország gazdasági helyzetével, és kifejezetten optimisták annak várható alakulásával kapcsolatban, az átlagnál kevésbé bíznak az Európai Unióban, de jobban a kormányban. Viszont egyre kisebb problémának tartják a bevándorlást, ellentétben az egészségüggyel. Röviden így lehet összefoglalni az uniós állampolgárok aktuális véleményéről készített, nemrégiben publikált Eurobarometer kutatást.
A felmérés során az Európai Bizottság megbízásából közel 62 ezer embert interjúvoltak meg arról, hogy miként látja az EU illetve saját jelenét és jövőjét, miket tart a legnagyobb kihívásoknak és hogyan vélekedik választott vezetőiről. Az eredményeket ráadásul nem csak a 28 tagországra, hanem a több mint 200 régióra lebontva is közölték, így az is kiderült, hogy az egyes tagállamokon belül milyen eltérések vannak.
A legmegosztóbb kérdés talán az aktuális gazdasági helyzet megítélése volt. Uniós átlagban a megkérdezettek közel kétharmada mondta azt, hogy jónak tartja a jelenlegi helyzetet, miközben azonban például Ausztria nagy részén és Németország több tartományában is 90 százalék felett volt ez a mutató, addig Görögországban mindenhol 50 százalék alatt. Szinte minden régióban elmaradt az átlagtól az elégedettek aránya a spanyoloknál, a briteknél, a franciáknál, a bolgároknál és a horvátoknál is.
Magyarország az egyik leginkább megosztott tagállam ebből a szempontból: miközben a Dunántúl északi részén az emberek 80, Budapesten és Közép-Magyarországon pedig 70 százaléka tartotta jónak a gazdasági helyzetet, addig a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon mindössze 41 százalék. Más kérdés, hogy még ez utóbbiak is komoly előrelépésnek számítanak a legutóbb, 2015-ben mért adatokhoz képest, akkor ugyanis voltak olyan régiók, ahol az emberek mindössze negyede vélekedett pozitívan.
Vélhetően emiatt vagyunk bizakodóbbak a kilátásokkal kapcsolatban is: itthon minden régióban többen vártak javulást, mint amennyien az unióban átlagosan. Mindenhol nagyjából a megkérdezettek negyede vélekedett úgy, hogy a következő 12 hónapban kedvezőbbé válhat a gazdasági helyzet, és csak minden ötödik-hatodik mondta azt, hogy romlást vár.
A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy mit tartanak a megkérdezettek jelenleg a térségünk legnagyobb problémájának. A két legtöbbször említett dolog az egészségügy helyzete és a munkanélküliség volt , ám ebből a szempontból is eléggé kettészakadt Európa. Spanyolországban, Franciaország nagy részén, Dél-Olaszországban és a görögöknél egyértelműen a munkaerő-piaci helyzetet tartják a legnagyobb kihívásnak, míg
az EU nagy részén inkább az egészségüggyel van gond.
Magyarország még az utóbbi körből is kiemelkedik: nálunk mind a nyolc régióban ezt említették a leggyakrabban az emberek, ráadásul a fővárosi 72 százalék a legmagasabb volt az EU-ban, és a Közép-Magyarországon mért 70 százalék is dobogót ért.
Itthon ráadásul elég látványosan romlik a helyzet: most mindenhol sokkal többen mondták, hogy gondok vannak az egészségüggyel, mint három évvel korábban. Ugyanez a helyzet egyébként az oktatással is, amit Budapesten, Közép-Magyarországon és a két észak-dunántúli régióban is a második legproblémásabb területnek tartanak. Az ország keleti részében azonban utóbbi nem került be a top3-ba, itt inkább a munkanélküliség miatt szenvednek az emberek, az elvándorlást pedig az egész országban problémásnak gondolják.
A migrációt ugyanakkor már messze nem vélik akkora gondnak a magyarok, mint 2015-ben.
Akkor volt olyan régió, ahol tízből négy ember a két legfontosabb kihívás között említette, most azonban jellemzően csak a megkérdezettek 8-10 százaléka látta így.
Az Európai Unió megítélése egyébként látványosan javult 2015 óta itthon, ám a magyarok így is kevésbé bíznak a közösségben, mint az átlag európai. Ez alól csak Budapest kivétel, ahol 68 százalék vélekedett pozitívan az EU-ról, az ország többi részében ez az arány a 60 százalékot sem érte el.
Ennél is kevésbé bízunk a kormányban, de a magyar kabinet még így is sokkal jobban áll, mint az uniós nemzeti kormányok többsége. Nálunk Közép-Magyarország kivételével mindenhol nagyjából 50 százalék volt bizakodó. Ilyen arányt pedig csak Svédországban, Finnországban, Hollandiában és Ausztriában tudott felmutatni a kormány.
