A választópolgárok többsége örülne, ha szavazatát elektronikus formában is leadhatná, ám ez a magyarok választási hajlandóságán érdemben nem változtatna – ez a legfőbb megállapítása az E-Bojtár által készített nem reprezentatív felmérésnek. A több mint kétszáz fő bevonásával készített kutatásból kiderült továbbá az is, hogy az elektronikus szavazásnak leginkább a külföldről voksolók örülnének.
Magyarországon rendszerint nagyon alacsony a választási hajlandóság az európai parlamenti választásokon, aminek okát nem lehet tudni. Az E-bojtár mindenesetre arra vállalkozott, hogy felméri, egy esetleges elektronikus szavazás mennyiben növelné a választási hajlandóságot hazánkban. A kutatás emellett arra is kereste a választ, hogy egy esetleges elektronikus voksolás lehetősége mely demográfiai csoportok választási hajlandóságát növelné meg leginkább. A 2019. május 20-tól május 31-ig tartó felmérésben összesen 201 ember vett részt.
A választások és egyúttal a szavazás olyan demokratikus eszközt jelent, amely a legtöbb állampolgárt érinti. Nemzetközi szinten vannak már működő elektronikus voksolási rendszerek, így azt szerettük volna felmérni, hogy a magyar választók, hogyan viszonyulnának egy ilyen lehetőséghez
– mondta el a felmérésről Alter Róbert, elektronikus közigazgatási szakértő, az E-Bojtár tulajdonosa. Szerinte a közigazgatás területén az elektronikus eljárások bevezetése kiemelkedően fontos, hiszen azzal nem csupán a cégek, hanem az állampolgárok is nyernek. „Ezek az eszközök kényelmi és hatékonysági szempontokat is szolgálnak” – tette hozzá Alter Róbert.
Az E-Bojtár kutatása rávilágított, hogy a legtöbben bár szoktak szavazni, mindazonáltal örülnének, ha azt elektronikus formában is megtehetnék (129 fő). Őket követték azok, akik szoktak szavazni, de teljesen elégedettek a papíralapú szavazással (63 fő), és mindössze 7-en voltak azok, akik nem szoktak szavazni, viszont egy e-szavazás esetén szívesen voksolnának.
Az elektronikus szavazás választási hajlandóságra gyakorolt hatásáról kiderült, hogy szinte egyenlő arányt képviselnek azok, akiknek a részvételi hajlandósága nagymértékben nőne (39,8 százalék), és akiknek mindegy, hogy milyen formában adják le szavazatukat (34,8 százalék). A választók csaknem ötöde válaszolta azt, hogy az e-szavazástól jobban megjönne a kedve (17,9 százalék), míg 15 százalékot képviseltek azok, akik az ilyen formában történő szavazás esetén inkább részt sem vennének a voksoláson.
A felmérés a lakóhely szerinti megoszlást tekintve csak minimális különbségeket mutatott, igaz a külföldön élők szavazási kedvét megnövelné az e-szavazás. A Magyarországon élők közül a városlakók lelkesednének leginkább az e-szavazás ötletéért, míg a legkevésbé a megyeszékhelyen élők örülnének a lehetőségnek.
„Az eredmények alapján az látszik, hogy fontos területe lehet a magyar közigazgatásnak egy egyszerűsített elektronikus szavazási rendszer, ugyanakkor erős a bizalmatlanság iránta” – összegezte a felmérés eredményeit Alter Róbert. A szakember elmondta, az elektronikus szavazás rendszerére igaz, ahogyan minden hasonló informatikai változásra is, hogy a kommunikációs és képzési feladatok legalább olyan fontosak, mint a műszaki és informatikai edukáció. „Az E-bojtár is erre a területre koncentrál, hogy a Magyarországon működő cégek magabiztosan és hatékonyan tudják átvenni az állam által kialakított elektronikus folyamatokat, rendszereket a saját működésükbe” – ismertette.