A WWF közleménye szerint idén július 29-én köszönt be a túlfogyasztás napja, vagyis ekkorra fogyasztjuk el a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Ez még rosszabb eredmény, mint a tavalyi: 2018-ban augusztus elsejéig húztuk, 2017-ben pedig augusztus másodikán fogyott ki a képzeletbeli malacpersely. 1970-ben majdnem karácsonyig be tudtuk osztani a bolygó készleteit, ekkor december 23-ig futotta.
A Global Footprint Network ökolábnyommérő agytröszt adatai alapján különösen rossz a helyzet Európában: ha csak a kontinens trendjeit nézzük, már május tizedikére elfogyna az éves költségvetés, ha pedig a Föld minden lakója akkora környezeti lábnyomot hagyna maga után, mint a magyarok, június 14-ig tartottak volna ki a tartalékok. Ez is rosszabb, mint volt: 2018-ban még egészen huszadikáig be tudtuk volna osztani a keretet.
1,75 Föld kellene
A jelenlegi állás szerint az emberiségnek 1,75 Földre lenne szüksége ahhoz, hogy ne menjen menthetetlenül csődbe. Magyarországon a legnagyobb terhelést Harmat Ádám, a WWF klímaszakértője szerint az energiatermelés jelenti, ennek java részét fosszilis forrásokból fedezzük, összességében a szektor az ökológiai lábnyom kétharmadáért felelős. Magyarország lábnyoma az uniós országok között nem magas, de világviszonylatban kiemelkedőnek számít, bár sehol nincs a legkomolyabb fogyasztókhoz képest – ezen a listán a rekorder 2018 után idén is Katar lett (február 11.). A második legnagyobb fogyasztó Luxemburg (február 16.), a harmadik pedig az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.).
A WWF közleményében globális, országos és egyéni változásokat is sürget. Antal Alexa, az alapítvány kommunikációs igazgatója szerint a „húsfogyasztásunk mérséklése, az egyszer használatos műanyagok kiiktatása, a szezonális étkezés mind olyan apró tippek, amelyek komfortérzetünket nem csökkentik, környezetünknek és pénztárcánknak azonban hosszú távon kedveznek”.