A 24.hu által megismert szakdolgozat nagy részben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ügyeit tekinti át, és közben méltatja is a hivatal szerepét. Az összefoglaló egyik tételmondata szerint „a Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági versenyt oly módon óvja, hogy nem engedi tisztességtelenül befolyásolni a fogyasztói döntés mechanizmusát”. Mészáros Beatrix meg is fogalmazza, hogy ez miért fontos tevékenység:
A tisztességtelen befolyás kihat vagy kihathat a fogyasztóknak a versenytársak, illetve a termékek közötti választásának a folyamatára és ezáltal a verseny alakulására.
A felismerés azonban, annak ellenére, hogy a Mészáros család milliárdos, sőt százmilliárdos forgalmú cégekkel egész iparágak sorsát meghatározza, és expanziója többször volt már a GVH vizsgálatainak a tárgya, megmarad kis léptékű fogyasztóvédelmi ügyek szintjénél.
Mészáros Beatrix nagy teret szentel például egy olyan 2008-as GVH-vizsgálatnak, amely az egyik kereskedelmi lánc ellen indult. A Lidl reklámújságjában – eléggé el nem ítélhető módon – egy képkockán hirdette a 3,5 százalékos Meggle és a 2,8 százalékos Pilos tej akciós értékesítését, de elhallgatta, hogy az üzletek felében kizárólag egyiket, az üzletek másik felében pedig csak a másikat árusították.
A dolgozatban külön fejezetek foglalkoznak az „országos médiaszolgáltatást végző médiaszolgáltatón keresztül megvalósuló kereskedelmi gyakorlattal”, valamint az országos lapok kereskedelmi gyakorlatával, de ezek is évtizedes ügyeket mutatnak be. A szakdolgozat a felsorolt esetek között első helyen az EZO Tv-s jóslási és spirituális műsorok magas percdíjainak ügyét tárgyalja bemutatva, hogy a vizsgálat megállapította: a médiaszolgáltató betelefonálási rendszerével megsértette a szakmai gondosság követelményét, illetve agresszíven ösztönözte a fogyasztókat a betelefonálásra.
Érdemes megjegyezni, hogy a médiapiacot az EZO TV 485 forintos percdíjánál komolyabban befolyásoló ügyekben, mint amilyen például a megyei napilapok Mészárosék általi felvásárlása volt, a GVH nem talált kivetni valót. „Kizárható a kedvezőtlen horizontális versenyhatás a tranzakció engedélyezését követően” – írta a GVH 2016-ban, amikor a Mediaworks megvette a nyugat-magyarországi napilapokat kiadó Pannon Lapokat. A fideszes médiabirodalom tavalyi totális koncentrációjával pedig már foglalkoznia sem kellett a Juhász Miklós vezette hivatalnak, mert a kormány kiemelt nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozása körüli tranzakciósorozatot. Így azzal sem, hogy a Mészáros Lőrinc-féle médiacsoportnak egy rövid időre egyszerre volt tulajdonában az Echo TV, a Magyar Idők, az Origo, két kivétellel minden megyei lap, a Világgazdaság, a Szabad Föld, a Vasárnap Reggel, a Nemzeti Sport és még egy sor másik, azóta szintén a fideszes médiaalapítványnak felajánlott újság.
A versenyhivatal eddig egyébként egyszer sem gördített akadályt a Mészáros-birodalom terjeszkedése elé, bármit vásároltak, a tiszta verseny őrei nem találtak okot arra, hogy megvizsgálják közelebbről, nem kerül-e erőfölényes helyzetbe a versenytársakkal szemben a Mészáros-klán.
Miközben részletes elemzés készült például arról, hogy a győri Tesco áruházba beköltözhet-e a Media Markt, s ez nem borítja-e fel a műszaki fogyasztási cikkek helyi kiskereskedelmét, a hivatal két nap alatt eldöntötte, hogy nyugodtan bekebelezhetik Mészárosék a 71 milliárd forint forgalmú ZÁÉV Zrt. építőipari céget.
Ahogy az sem érte el az ingerküszöböt, amikor tavaly februárban a V-Híd Építő Zrt. fölötti irányításszerzést jelentették be. Ez a cég 46 milliárd forint forgalmat könyvelt el tavaly. Ha a tágabban vett család összes építőipari vállalkozását számba vesszük – beleértve a Beatrix testvérét, Mészáros Ágnessel házasságot kötő Homlok Zsolt érdekeltségeit is –, 250 milliárd forintnál is nagyobb árbevételű építőipari konglomerátum körvonalazódik. A versenyhivatal a cégszerzések alkalmával azonban rendre úgy találta, hogy semmilyen vizsgálatra nincs szükség, mert „nyilvánvaló”, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését.
És nemcsak az építőiparban nyomult a Mészáros família, hanem a többi szektorban is. Jellemző, hogy tavaly február 14. és március 22. között hét fúziós bejelentés érkezett a GVH-hoz és közülük hat Mészárosék érdekköréhez kötődött.
Hogy pontosan mely cégeken keresztül történt tulajdonszerzés, azt a versenyhivatal nem kötötte a nyilvánosság orrára. Az egykor Simicska Lajos-féle agrárcégeket összefogó Mezort Zrt. esetében a hivatalos közlemény „a Mészáros Lőrinc magánszemély által irányított vállalkozáscsoport egyedüli irányításszerzését”, az ingatlanos Appeninn Nyrt.-nél a hivatalos formában nem létező Mészáros-Csoportot említette. A V-Híd-szerzésnél is a csoportot jelölték meg, bár nem derült ki, mely cégek tartoznak e körbe, mindenesetre a tranzakció közvetlen résztvevőjeként csak Mészáros Lőrinc és felesége van feltüntetve. Másutt, a Konzum Management Kft. esetében pedig a felcsúti dollármilliárdos három gyereke, Beatrix, Homlok-Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc.
Az összefonódások alkalmával nem rendeltek el versenyfelügyeleti vizsgálatot, így a GVH-nak azt sem kellett közölnie, hogy a fuzionáló cégeknek mekkora a piaci részesedésük. Holott a több száz cégből álló cégháló, számos ágazatot (építőipar, pénzügyi szektor, idegenforgalom, ingatlanpiac, energetika, agrárium) átszövő érdekeltségek és a cégvagyon mérete miatt szakértők szerint már nemcsak a konkrét tranzakciót kellene vizsgálni, hanem minden újabb bevásárláskor portfólióelemzést kellene végezni, figyelembe véve a család összes érdekeltségét. Olyan gazdasági ereje van ugyanis a magyar gazdaságon belül a Mészáros Lőrinc neve alatt futó hálózatnak, hogy újabb cégvásárlást már csak kötelezettségvállalással engedhetne a hivatal, azzal a feltétellel, hogy megválna egy másik, szektorbeli érdekeltségtől.
24.hu
