Még ebben az évben úgy módosíthatják a trafiktörvényt, hogy a dohányboltosok és a nagykereskedők az eddiginél is jobban függjenek az államtól, utóbbi pedig lényegében megkerülhetetlen legyen ezen a piacon. Megnéztük alaposabban a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a nemdohányzók védelméről szóló törvénymódosítási javaslatot.
A 2012-től érvényes trafiktörvény csak a kezdet volt, a következő lépés a dohányzás teljes tiltása kell hogy legyen – mondta tavaly októberben a nemdohányzókért felelős miniszterelnöki biztos Siófokon, az egyik legnagyobb itthoni dohányipari konferencián. Lázár János azt is mondta, szeretné elérni, hogy ne lehessen dohányozni az autóban, és tiltaná az e-cigik eladását is. Hangzatos, a figyelem felkeltésére alkalmas kijelentéseit azóta törvényjavaslat is követte. A kormánybiztos a múlt hónap elején a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosítására tett javaslatot, és legfontosabb üzenetnek azt nevezte, hogy
Magyarország belátható időn belül, az Európai Unióban elsőként füstmentes országgá váljon.
Valójában ez nem kivitelezhető, és a kormánynak sem érdeke, hogy betiltsa a dohányzást. Az állam jövedéki adóból származó bevétele ugyanis csak 2018-ban 1111,9 milliárd forintot tett ki, ami 89,8 milliárddal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ebből a dohánytermékek jövedéki adója 343,3 milliárdra rúgott, 58,6 milliárddal többre, mint 2017-ben.
Arról nem is beszélve, hogy a dohányzás korlátozásával az Orbán-kormány gazdasági holdudvara is sokat veszítene, nemrégiben például a részben Mészáros Lőrinc érdekeltségének is számító informatikai cég, a 4iG Nyrt. nyerte kerek 5 milliárd forintos áron a „dohánytermék-azonosító kibocsátó rendszer” (DAKIR) lefejlesztésére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzést. Az új rendszer lényege az lesz, hogy minden dohánytermék (vagyis doboz cigaretta vagy tasak vágott dohány) egyedi azonosítót fog kapni, ami alapján a DAKIR-ban valós időben, pontosan tudni lehet majd, éppen hol jár a gyártótól vagy a behozataltól a raktározáson keresztül a trafikba érkezésig a dohány.
Lázár János elképzelései közül eddig kiemelték, hogy
- a korábbinál több esetben alkalmaznak bírságot jogsértés esetén,
- ha egy trafikban többször kiskorút szolgálnak ki, elveszik a koncessziós jogot,
- folyamatosan, felmenő rendszerben, a mai koncessziós jogokat nem érintve csökkentenék a koncessziós kiírásokat, így a mai 3 ezer helyett, 4 ezer lakosonként lenne kötelező trafikkoncessziót kiírni,
- az e-cigaretták és az új típusú dohánytermékkel kapcsolatos kiegészítőket és reklámtevékenységet korlátozni és tiltani kell, és be kell vinni ezeket a termékeket az állami, adóhatósági kontroll alatt tartott trafikokba,
- a nikotinmentességet ígérő e-cigarettával kapcsolatos minden segéd- és kiegészítő eszköznek a kereskedelmét is kontroll alá vonnák, ilyen termékekkel nem lehetne 18 év alattiakat kiszolgálni.
Egy HVG-s forrás azonban úgy látja, a jogalkotót valójában az a szándék vezérelte, hogy
- a trafikosok és a dohánynagykereskedők az eddiginél is jobban függjenek az államtól,
- a közöttük lévő kapcsolat lényegében megszűnjön,
- az állam megkerülhetetlen legyen ezen a piacon.
Ezt a következő eszközökkel igyekszik elérni:
- egységesíti az iparági szabályozást, az esetleges kiskapukat bezárja,
- bővíti a kizárólag dohányboltban értékesíthető termékek körét, kiterjeszti az állami kiskereskedelmi monopóliumot,
- kiterjeszti a dohány-kiskereskedelmi ellátó (ODBE) monopóliumát,
- több feladatot és pénzt ad a dohánykiskereskedők, azaz a trafikok felügyeletét ellátó ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt.-nek,
- növeli az ODBE és az NDN piaci szerepét, hogy azokat nélkülözhetetlenné tegye az iparág működéséhez.
A jövőben kizárólag trafikban lehessen vásárolni:
- új típusú, dohányzást helyettesítő terméket,
- nikotinmentes utántöltő flakont,
- gyógyszernek nem minősülő nikotintartalmú terméket.
Ahogyan arra a forrásuk felhívta a figyelmet, a javaslatban nem szerepel, hogy ezeket a termékeket csak és kizárólag az OBDE-tól lehessen beszerezni. De a gyakorlatban feltehetően mégis onnan fogják, ha az új törvény életbe lép. Úgy tudjuk, Lázár János kifejezett kérése volt, hogy az ODBE szolgáltatása részévé tehesse a rendelkezésére álló fontos piaci információk kezelését. Ennek érdekében a trafiktörvényt úgy módosítanák, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátással „szervesen összefüggő tevékenységek” köre a következőkkel bővülne:
a dohánykiskereskedelem-ellátás során a dohány-kiskereskedelmi ellátó által kezelt személyes adatnak nem minősülő adatoknak, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó által üzemeltetett honlap felületeinek a dohány-kiskereskedelmi ellátó általi hasznosítása, továbbá a dohánytermék-nagykereskedők és a dohánytermék-kiskereskedők között már fennálló jogviszonyok teljesitése érdekében végzett közreműködői tevékenység (így különösen a polcképszerződések végrehajtásának) ellenőrzése.
A trafikosok dohánytermékeket most csak az ODBE oldalán keresztül rendelhetnek, ami azt jelenti, hogy elképesztő mennyiségű adat van a központi ellátó birtokában. Azt, hogy hol, miből és mennyit vesznek a dohányosok, szinte utcára lebontva meg lehet mondani.
Aranybánya lehet
– mondta egy iparági forrás. Az adatoknak ugyanis komoly piaci értéke van, ehhez hasonló adatbázissal a gyártók nem rendelkeznek. A parlament honlapján is olvasható törvénymódosító javaslatban semmi sem tiltja, hogy az ODBE pénzért árulja az adatokat, a szövegben mindössze annyi szerepel, hogy hasznosítanák az adatokat. Eddig ezt nem lehetett. A hasznosítás módjára valószínűleg kormány- vagy miniszteri rendeletet hoznak.
A gyártók most maguk végzik a piackutatást, ezt venné el tőlük az ODBE. A multik tiltakozni valószínűleg nem nagyon fognak, főleg, ha olcsóbban jutnak majd értékesítési adatokhoz, mint a jelenlegi rendszerben. És az ODBE is elégedett lesz, hiszen a többi szereplő, így például a trafikok is igényt tarthatnak majd a kimutatásokra, elvégre verseny van.
Szintén érdekes az ODBE online felületeinek hasznosítása abból a szempontból, hogy míg dohánytermékeket reklámozni tilos, a trafikosoknak szóló szakmai reklámok előtt nincs akadály. Ezentúl, ha elfogadják a javaslatot, az ODBE oldalán lehet majd hirdetni. A mostani gyakorlat az, hogy a trafikosokat szemináriumokra, konferenciákra hívják a gyártók, itt kapják meg az úgynevezett ismeretterjesztő anyagokat.
Úgy tudják, a miniszterelnöki biztos ahhoz is ragaszkodott, hogy a polcképszerződéseket, amelyeket a gyártók azért kötnek a dohányboltosokkal, hogy termékeiket jól észrevehető helyre tegyék, az ODBE ellenőrizhesse a jövőben, ne pedig a gyártó. Ennek 2020-ig van jelentősége, jön ugyanis az egységes, márkajelzés nélküli csomagolás. A központi ellátó bevétele mindenesetre ezzel is nőhet, miközben a gyártók és a trafikosok egyre távolabb kerülhetnek egymástól.
Ami az anyagiakat illeti, az ODBE-nak nincs oka panaszra: indulása óta 6 milliárd forint osztalékot termelt tulajdonosainak, csak tavaly 3,43 milliárdot. Az államhoz eközben koncessziós díjból és nyereségadóból együtt 1,3 milliárd folyt be. A monopólium tulajdonosai ráadásul a dohánykövetési rendszerrel kapcsolatos kiadásaikra is százmilliókat vettek ki.