A válaszadói visszajelzések alapján az elmúlt körülbelül hat hónapban az ország különböző településein helyi politikusokkal, ügyekkel kapcsolatban telefonos megkereséssel kérdezik a lakosok véleményét. A hívásokban közös, hogy:
- telefonszám-kijelzés nélkül érkeznek,
- a vonal végén az Amygdala Közvéleménykutató Intézet vagy a Társadalomkutató Intézet nevében jelentkezik be valaki, majd
- erősen sugalmazó kérdéseket tesznek fel közéleti, politikai témában, és
- nyilvános tanulmány egyszer sem jelenik meg a kérdésekre adott válaszok alapján.
Ilyen kérdések hangzanak el például, hogy:
„Egy nemrégiben napvilágot látott javaslat szerint Brüsszel a helyi önkormányzatok részvételével helyezne el migránsokat az unión belül. Ön inkább támogatja, vagy inkább nem támogatja, hogy Balatonalmádiba migránsokat telepítsenek?”
„Ön kire szavazna inkább az önkormányzati választásokon, ha az alábbiak közül választhatna: arra a jelöltre, amelyik támogatja Orbán Viktor bevándorláspolitikáját és megvédi a kerítést, vagy arra a jelöltre, amely Soros György álláspontját támogatja a migráció kérdésében, azaz több bevándorlót engedne be az unióba és lebontaná a kerítést?”
„Kire bíznák a város irányítását: aki Orbán Viktorral összefogva megvédené az országot, vagy, aki Soros Györgyhöz hasonlóan beengedné a migránsokat?”
„Akkor is szavazna-e Péterffy Attilára, ha kiderülne, hogy családon belüli erőszakot követett el?”
„Szavazna vagy nem szavazna Fülöp Zsoltra vagy nem befolyásolná szavazatában, ha tudná Fülöp Zsoltról, hogy a bukott ellenzéki pártok jelöltje?”
„Szavazna vagy nem szavazna Fülöp Zsoltra vagy nem befolyásolná szavazatában, ha tudná Fülöp Zsoltról, hogy Soros György szervezetei támogatják a kampányát?”
Sorossal, különböző települések ellenzéki politikusaival kapcsolatban sugalmaz
Nagyon hasonló kérdésekkel, az adott település helyi ellenzéki politikusaira irányuló negatívan sugalmazó kérdésekkel kerestek meg az utóbbi fél évben budapesti 22. kerületi, szentendrei, gödöllői, keszthelyi, pécsi lakosokat is. Az ellenzéki pártok közös pécsi polgármesterjelöltje, Péterffy Attila feljelentést is tett a személyét illető lejárató kérdések okán, a Pécsi Rendőrkapitányság rágalmazás miatt nyomoz szeptember eleje óta.
Máshol jól ismert negatív kampányeszköz
Az Indexnek nyilatkozó piac- és társadalomkutatók mind azt mondták, hogy az efféle kérdésfeltevés súlyosan etikátlan, káros a szakmájukra és nem emlékeztek hasonló esetre a magyar piac- vagy közvéleménykutatások történetében.
Pedig az úgynevezett push poll-ok Magyarországon kívül bevett kampányeszköznek számítanak, az Egyesült Államokban már Richard Nixon elnöksége csinálnak ilyen közvélemény-kutatásnak álcázott lejáratókampányokat, és Oroszországban is nemrég zajlott egy ilyen, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető nyilatkozta, hogy az orosz helyhatósági választások előtt így nyomott negatív üzenetet a kormányzat.
A fő célja lehet a megrendelőknek ezzel a módszerrel, hogy politikai propagandát szeretnének terjeszteni egy-egy politikailag billegő körzetben a sugalmazó, kérdésnek álcázott állításaikkal.
Ez a módszer annyira ellenkezik minden piac- és társadalomkutatási szakmai elvvel, hogy az Egyesült Államokban minden magára valamit is adó kutatás-szakmai szervezet elítéli, az AAPOR amerikai közvélemény-kutatók szövetsége állásfoglalást is adott ki a push pollok ellen. Az is a baj ezekkel a szakemberek szerint, hogy a valódi társadalomkutatásokba vetett hitet alááshatja.
Az amerikai kutatószövetség definíciója szerint:
„A PUSH POLL A NEGATÍV KAMPÁNYOKNAK OLYAN FORMÁJA, AMIT POLITIKAI KUTATÁSNAK ÁLCÁZNAK. EZEKBEN NEM FOGLALKOZNAK VALÓJÁBAN VÉLEMÉNYKUTATÁSSAL, A CÉLJUK, HOGY SOK SZAVAZÓT ELÉRVE HATÁSSAL LEGYENEK A VÁLASZTÁSOK KIMENETELÉRE.”
A push pollokat, politikai telemarketing hívásokat olykor nem is annyira könnyű megkülönböztetni a valódi piac- és közvélemény-kutatásoktól. Íme néhány szempont, ami segíthet a tettenérésben:
- a kérdések között olyan állításokat is elrejtenek, amik erős negatív vagy pozitív véleményeket tartalmaznak.
- a kérdező valamilyen kamu szervezet nevében mutatkozik be, aminek nincs nyoma az interneten, cégadatbázisokban.
- az adatfelvétel nagyon rövid, hogy minél több embert el tudjanak érni, nincs benne demográfiai kérdés, általában egyetlen jelöltre vonatkoznak a kérdések.
- ha visszakérdeznek a megrendelővel kapcsolatban a kérdezők, akkor nem mondja el a kutatás hátterét, megbízóit, és gyanúsan reagál.
Tény ugyanakkor az is, hogy nem minden, negatív állításokat is tartalmazó kérdőív push poll, elképzelhető, hogy lejáratónak tűnő kérdésekkel a politikai erők azt tesztelik, hogy egy negatív politikai üzenetre miként reagálnak a választók (például egy családon belüli erőszak vádja a taszítóbb egy jelöltnél, vagy az, ha Soros állna mögötte).
A CBS összeállítása szerint volt ilyen kérdésfeltevés például a Bush-kampányban is John McCainnel kapcsolatosan, az azonban egy mindössze 300 emberes kutatásban egy 20 perces kérdőív közepén volt, vagyis a klasszikus push poll céljaira alkalmatlan. Itt vélhetően valóban arra volt kíváncsi Bush kampánystábja, hogy mennyire nyomják az adott témát a választóknak. Az ilyen üzenettesztelések általában betartják a szakmai szabályokat, például megfelelő nagyságú mintán, hosszú, átfogó kérdéssorral készülnek.
