Egyre nehezebb elszakadni a szülői háztól

A 18-34 év közötti magyar fiatal felnőttek majdnem 63 százaléka még a szülői házban él, míg az uniós átlag csak 48 százalék.
 ﻿

   A Habitat for Humanity Magyarország idén hetedik alkalommal jelenteti meg Éves jelentését a lakhatási szegénységről, aminek szerdán nyilvánosságra hozott első fejezete kutatási eredmények felhasználásával a fiatalok lakáshoz jutási és bérlési esélyeit járja körbe. A szakértői összefoglaló az Eurostat összehasonlító adatait idézve emeli ki, hogy ennél is rosszabb a helyzet, ha csak a 25 év fölöttieket nézzük, mert Magyarországon még ebben a körben is 42 és fél százalék az önálló életben csak reménykedők aránya, míg a kontinens többi országában már csak 28 százalék. Más adatok azt mutatják, hogy azok a fiatalok, akik nem számíthatnak a családjuk anyagi segítségére, egyáltalán nem tudnak ingatlant venni, vagy csak hitelből, kisebbet, olcsóbbat. A 35 év alatti lakásvásárlók 40 százaléka kapott valamilyen anyagi segítséget a rokonoktól, nem is keveset: a KSH adatai szerint az ingatlan árának majdnem felét adja össze a család. Akiknek nincs ilyen hátterük, alig tudnak lépni. A jövedelmi tizedeket nézve a legkevesebb bevétellel rendelkezőknek mindössze 3 százaléka rendelkezik lakáscélú megtakarítással. A hazai lakáspolitikáról a korábbi jelentések csak azt mondták, hogy a támogatások szinte kizárólag a középosztályt, vagy az e fölötti jövedelmi kategóriához tartozókat segítik, de ma már ez sem igaz. A 2018-ban egy tollvonással megszüntetett lakás-takarékpénztárakban tipikusan épp a középosztály gyűjtötte a pénzét a saját vagy gyermekei lakáshelyzetének javítására. Évente 20 ezer háztartásnak segített előrelépni ez a konstrukció, megszüntetése az előzetes gyermekvállalástól független lehetőségeket nullázta le. A csok és a falusi csok kapcsán a Habitat munkáját segítő szakértők ismét kiemelik, hogy a kistelepüléseken élőknek vagy odaköltözőknek sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, mint városi társaiknak, például kétszer olyan hosszú biztosítási jogviszonyt kell igazolniuk. A csok-ban részesülők tavaly októberig összesen 45 ezer gyerek születését vállalták a szerződésekben, a tanulmány készítői szerint ezzel a visszafizetésen túl komoly pszichés terhet is a nyakukba véve, ha bármilyen ok miatt mégsem bővül a család. Az Akadémia Társadalomtudományi Kutatóintézete 2017-2018-ban végzett felmérései szerint – követve a nemzetközi trendeket – Budapesten a fiatal felnőttek majdnem negyede él bérelt lakásban, s az arány fokozatosan nő. A szociológusok szerint kialakult egy „bérlői generáció”, amelyik hosszú távon is így képzeli el a lakhatását, ám ez a csoport sem egységes. Egyrészt jól kereső fiatalokból áll, akik rugalmasan költöznek tovább új élethelyzetekben és pénzüket lakásvásárlás helyett inkább befektetik, de jelentős azok tömege is, akik soha nem tudják összegyűjteni a saját ingatlanhoz szükséges alaptőkét. A lakhatási szegénységgel foglalkozó szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a magánbérleti piac ma teljesen szabályozatlan, így sem a bérlő, sem a bérbeadó nem érzi magát biztonságban. Ennek következtében egy gyerekes család gyakorlatilag esélytelen, ha albérletet keres, de még az egyetemisták is gyakran szorulnak rossz minőségű, mégis drága lakásokba, mert kevés a kollégiumi férőhely. Ennek szélsőséges formájával, amit már uzsorabérletnek neveznek a Habitat jelentésének készítői, a társadalom legszegényebb csoportjai találkoznak gyakran, mert kevés a szociális bérlakás, a munkásszálló és a szociális intézményekben is alig van hely. A hajléktalanok között nagyon magas a korábbi állami gondozottak aránya, ami megint csak azt mutatja, a legszegényebbek kevés segítséget kapnak lakásgondjaik megoldásához.  Alternatív megoldások
A társadalomkutatók nemcsak a bérlakásépítések és a magánbérleti piac szabályozását sürgetik: közösségi lakhatásra alkalmas terek kialakításában, szövetkezeti vagy alapítványi tulajdonban lévő ingatlanok kihasználásában, szociális lakásügynökség létrehozásában is gondolkodnak. Ezeknél a bérbeadó például az önkormányzattal szerződik le az ingatlan hasznosítására, így biztosítva, hogy mindig megkapja a bérleti díjat és a beköltözők nem lakják le teljesen a lakást.

Egyre nehezebb elszakadni a szülői háztól

Jelentkezz be a KecsUP-ra!

Alternatív megoldások

Hírös Embör

Kulcsszavak: