Akár csökkenti, akár növeli az Orbán-kormány az ország „biztonsági készleteit”, valahogy mindig a kormányfő-közeli energiacégnél csörög a kassza.
A kormányfő-közeli MET-től vásárolta meg az ország megnövelt biztonsági készleteit a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) szerint – derül ki abból a szervezet honlapján több hónapja megbúvó közleményből, amire most hívták fel a Népszava figyelmét.
Az Orbán-kormány eddig meglehetős hullámzóan viszonyult az ország biztonsági gázkészletezéséhez. Ezek a hullámok ugyanakkor valahogy rendre a MET zsebébe sodorták az állami milliárdokat. Az ötlet, miszerint az állam-közeli MSZKSZ a hazai lakossági ellátás folyamatossága fenntartása végett 1,2 milliárd köbméter – csak „vész” esetén felszabadítható – készletet tartson, a 2006-os orosz gázstop idején még a Gyurcsány-kormányban fogant meg. 2010-re a Mol algyői mezőjét fel is töltötték 1,9 milliárd köbméter gázzal. Ebből 1,2 milliárd köbmétert minősítettek stratégiai tartalékká, míg 700 millió köbméter hagyományos kereskedelmi célokra volt hasznosítható.
Az Orbán-kabinet azonban fokozatosan csökkenteni kezdte a kötelező mérték szintjét, ami 2013-ban 615 millió köbméteren érte el a mélypontját. Miközben az Orbán-kabinet ezt azzal magyarázta, hogy a rezsicsökkentés érdekében így teremt olcsó gázforrást a fűtőműveknek, máig nem nyert bizonyítást, hogy az így kitárolt gáz alacsony ára elért volna a távhőfogyasztókig. Ellenben a biztonsági gáz szövevényes – például Tóth Bertalan MSZP-elnök által feltárt – ügyletek után javarészt a MET-nél kötött ki, amely azt végül piaci áron adhatta el. A Mol alapította MET mögött akkortájt számtalan offshore-áttétel után a kormányfő kötélbarátja, Garancsi István is feltűnt. A piszkos pénzfolyamnak a nyilvánosság mellett az Európai Bizottság figyelmeztetései vetettek véget. A MET azóta sem került ki a pikszisből: az európai szintűvé vált gázkereskedőt, amit néhány svájci áttétellel a korábban is résztulajdonos egykori Mol-igazgató, Lakatos Benjamin vett a nevére, mára jelentős magyarországi energiaeszközöket is magáénak tudhat.
Miután a MET kormányzati hátszelét fajsúlyos nemzetközi szervezetek is bírálták, az Orbán-kormány látszólag fordulatot vett és a biztonsági készletek újbóli növeléséről döntött. Két éve az 1,2 milliárdhoz hiányzó mennyiség jó részét – amiként azt akkor az MSZKSZ-től megtudták – a szervezet megint csak a MET-től vette meg: az akkor kiírt pályázat nyomán a MET szállíthatta a gáz kétharmadát, míg a fennmaradó egyharmadot az MFGK nevű állami gáznagykereskedőtől szerezték be.
Ezután a jelek szerint az Orbán-kormány még inkább rákapott a felhalmozás ízére. Hivatalos indokul azt hozták fel, hogy az oroszok mindmáig nem kötötték újra a gázuk Európába szállításáról szóló, ez év végén lejáró szerződésüket Ukrajnával. Miközben északi és déli útvonalaik fejlesztése nem hagy kétséget afelől, hogy Moszkva végcélja északkeleti szomszédunk kiiktatása, ténylegesen kiépült elkerülővezetékek híján kevesen osztják Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek az Ukrajnán keresztüli orosz gázszállítások 2020 január 1-i leállását illető félelmeit. Mindazonáltal a magyar kormány erre hivatkozva mára csurig töltette a hazai gáztárolókat, ezen belül tavasszal 1,2 milliárd köbméterről 1,45 milliárd köbméterre emelve a biztonsági készletek kötelező szintjét.
A tartalékkezelésért felelős MSZKSZ vonatkozó közleménye szerint a szervezetnek ebben a helyzetben nem volt más lehetősége, csak az 1,9 milliárd köbméteres algyői gáztároló 700 millió köbméteres kereskedelmi készleteinek tulajdonosaitól ajánlatot kérni 250 millió köbméter eladására, pontosabban biztonságivá minősítésére. A tájékoztatás szerint az állami NKM Nemzeti Közművek mellett ismét csak a MET került képbe. Az NKM ugyanakkor, arra hivatkozva, hogy készletei a lakossági ellátáshoz szükségesek, elzárkózott. Így maradt a MET, amely a 250 millió köbméteres mennyiséget, illetve annak tárolóját is „átengedte”. A nem közölt ár meghatározása során a tőzsdét „vették figyelembe”. A feltöltés – az átminősítés – augusztus 1-re fejeződött be.
Titok az MFB-nek fizetett vételár
Az MSZKSZ, amely eddig az MMBF elnevezésű algyői gáztároló 49 százalékát birtokolta, szeptemberben megvásárolta a cég 51 százalékát az állami MFB Magyar Fejlesztési Banktól, így a cég 100 százalékos tulajdonosává vált. Az MSZKSZ lapunkkal nem kívánta megosztani a vételárat. (Ennek felső szintjét márciusi közgyűlésük 20 milliárd forintban húzta meg.) Ugyanakkor biztosítottak, hogy azt neves tanácsadó határozta meg. Az MMBF-et kormányzati kezdeményezésre 2006-ban az MSZKSZ alapította egyedüli tulajdonosként – hívja fel ennek kapcsán figyelmünket a szervezet. A tárolótársaságban később tőkeemeléssel a Mol szerzett többséget. Az olajcég 2013-ban értékesítette tulajdoni hányadát. Az MFB 51 százalékot vásárolt, míg az MSZKSZ részesedése 49 százalékra nőtt. A mostani ügylettel tehát – lényegében az eredeti, alapítási szándéknak megfelelően – visszakerült az MSZKSZ-hez a tárolótársaság egésze – fejtette ki a szövetség.
Másfél havi válságra méretezve
Az MMBF biztonsági tárolója 42,5 napig letörésmentesen akár napi 20 millió köbméter gáz kiadására is képes – közölte lapunkkal az MSZKSZ. Ezzel összesen 850 millió köbméterrel apadna az összesen 1,45 milliárd köbméteres tartalék. De a szövetség kizárja, hogy ennyi ideig válsághelyzet állna fenn. Tény: 2009 elején, az eddigi legnagyobb ellátási vészhelyzet során az Európa egészét sújtó orosz-ukrán kereskedelmi vita miatt Magyarország kelet felől valamivel több mint két hétig nem kapott gázt. Szakértők ennek kapcsán felhívták a figyelmünket, hogy a „letörésmentes” időszakot követően a kitárolható mennyiség – a mező belső nyomása csökkenésével – visszaesik. De még az MMBF-ből naponta legfeljebb kinyerhető 20 millió köbméter is csak hozzásegít az ország téli, 50-70 millió köbméteres igényének kielégítéséhez. Szintén megjegyzendő, hogy a stratégiai tartalékolás 2010-es kezdete óta a biztonsági készletekre még nem volt érdemi szükség.
