Kilenc évvel ezelőtt az adóhatóság kirúgta Vancsura Istvánt. A bíróság ítélete szerint vissza kellett volna vennie, mégsem tette meg. A NAV újra eltávolította őt, majd végül peren kívül megegyezett vele, és nagyjából 35 millió forintot fizetett neki. Aztán mégis ellehetetlenítette az azóta már ügyvédként dolgozó férfit a munkájában: nem fogadhat olyan ügyfeleket, akiket a NAV-val szemben képviselne.
Hiába a Kúria jogerős ítélete, N. úrral korábbi munkahelye, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal újfent a bolondját próbálta járatni.
N. úr akkor már hat éve íródó történetét 2017 tavaszán azzal zártuk le, hogy a bíróság kimondta, jogellenesen rúgta őt ki a NAV, és kötelezte az adóhatóságot, állítsa helyre a jogviszonyát, ajánljon fel neki főosztályvezetői pozíciót, mivel az ellehetetlenítése előtt ilyen poszton dolgozott. N. úr menet közben a nyilvánosság előtt is felfedte magát, kiderült, hogy ő Vancsura István, aki kiállt a 2013-as áfabotrányt kirobbantó Horváth András mellett.
A NAV ahelyett, hogy elfogadható ajánlatot tett volna, és észszerű mennyiségű utazást igénylő helyen kínált volna posztot, a volt dolgozója lakóhelyétől 200 kilométerre ajánlott munkát, és 2017 februárjában ismét felmentette Vancsurát. Ezt – a korábbi kirúgásához hasonlóan – bíróságon támadta meg az eltávolított dolgozó.
A közelmúltban aztán a NAV visszatáncolt, és egyrészt a vissza nem helyezése okán elmaradt járandósága, másrészt munkaviszonyának kirívóan jogellenes megszűnése miatt (kártérítés gyanánt) összesen nettó 17 millió forint sérelemdíjat fizetett ki Vancsurának.
Ez azon a bruttó 27 millió forinton felül értendő, amit a bíróság már 2017 végén kifizettetett az adóhivatallal a bő 3 évnyi elmaradt kereset (azaz bér, béren kívüli juttatás, helyettesítési díj) miatt Vancsura Istvánnak.
Jött a megtorlás
A hatóság azonban visszavágott. Miután Vancsura 2011-ben kénytelen volt eljönni az adóhivataltól, ügyvédnek állt. Szaktudása miatt a volt NAV-főosztályvezető elsősorban adójogi eseteket vállalt, így ügyfeleinek a NAV-val szembeni képviseletét látta el az idő alatt is, amíg tartott a munkaügyi pere. Hat éven át, 2017 augusztusáig a NAV-nak semmi baja nem volt azzal, hogy volt alkalmazottja vele szemben ügyvédként ügyeket visz. Ekkor azonban az adóhatóság ellenőrzés alá vont egy vállalkozást, a cégvezető pedig felfogadta Vancsurát, s hogy időt nyerjenek a védekezéshez, legális eszközzel élve az ügyvéd tizenegy kifogást emelt az eljárás ellen, szóvá téve például a NAV-vizsgálatot lefolytató egység elfogultságát.
Innentől az akkoriban Tállai András államtitkár által irányította adóhivatal, ahol csak tudta, akadályozta Vancsurát a hivatallal szembeni képviseleti munkájában.
A NAV vezetője egy utasítással több mint harminc, folyamatban lévő adóügyi eljárás jogi képviseletéből záratta ki a férfit.
Az adóhatóság arra hivatkozott, hogy ügyvédként az ügyvédi törvény értelmében három évig korábbi munkáltatójával, azaz a NAV-val szemben nem vállalhat ügyeket. A NAV számításai szerint 2017 februárjától 2020 elejéig tart az ügyvédi eltiltás.
Ez az érvelés azért sántít Vancsura szerint, mert ő ekkor már nyolc éve, 2011-től nem dolgozott a NAV-nál, kirúgása óta nem állt jogviszonyban, a munkaügyi bíróság jogerős döntését – amely a jogviszony helyreállítására kötelezte a NAV-ot – pedig a hatóság 2017 elején nem hajtotta végre. Így nem lett ismét NAV-dolgozó.
Az adóügyekben meghozott kizáró döntések a bíróságok elé kerültek, ahol összesen 65 esetben jogerős verdikt született arról, hogy az ügyvéd kizárására irányuló NAV-kérések, illetve NAV-döntések jogsértőek, igaz, néhány esetben a bíróság elfogadta az adóhatóság véleményét. A fordulatot a NAV nem hagyta ezt annyiban, a Kúriához fordult. A kizárások kifogásolásáról a legfőbb bíró fórum januárban dönthet.
A NAV kekeckedéséig felfogadott ügyfelei kitartottak Vancsura mellett, de azóta adóügyekben alig tud fogadni új ügyfelet.
Nagyon kellemetlen magyarázkodni olyanok előtt, akik először fordulnak hozzám, és a bíróság a NAV kérésének helyt adva kizár engem az eljárásból, hogy ezt a NAV-os kérést én megtámadtam, jogszerűtlennek tartom, és még nem dőlt el semmi. Az egyszeri, NAV által szorongatott vállalkozó, cégtulajdonos felteszi a kérdést, hogy jó, jó, de ki fogja őt képviselni?
Elmondása szerint e miatt döntött úgy, hogy új ügyfelet nem igazán fogad adóügyekben, és más jogi területeken – cégjogi eljárásokban, adásvételekben – akar erősíteni.
Úgy számol, hogy a NAV ezzel a húzással több mint nettó 20 millió forintot vett ki a zsebéből, ennyivel kevesebb bevétele lett az adóügyek képviseletéből a kizárása miatt, illetve a még futó ügyeiből. Vagyis noha a NAV a jogellenes kirúgása és az utána folytatott huzavona miatt összesen már nettó 35 milliót volt kénytelen kifizetni, szerinte ennek több mint a felére rúgó kárt is okozott neki.
Eközben a politikával többször is kacérkodó volt NAV-dolgozó Kecskeméten az októberi választáson az ellenzék színeiben, a Momentum tagjaként listáról bejutott a képviselő-testületbe. A képviselőségért és a jogi bizottság elnöki pozíciójáért járó illetmény (a kettő együtt havi bruttó 280 ezer forint) messze nem fedezi azt a kiesést, amelyet a volt munkahelye okozott neki azzal, hogy szakterületén, adóügyekben nem tud új ügyfeleket fogadni, de mint mondta:
minden okom megvan arra, és bizonyos vagyok benne, hogy a Kúrián a csatát megnyerem. Ha kell, akkor pedig tovább folytatom a harcot akár az Alkotmánybíróság előtt, akár a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt azért, hogy a jogi képviseletben – bármennyire is szeretné a NAV – jogszerűen nem korlátozhat egy ügyvédet.